Végrendelet

Fórum → öröklés és családjog
újabb elöl     új hozzászólás

derill # 2005.03.11. 10:53

Nos Big valószinüleg sietett, ezért kerülte el a figyelmét, hogy nem Zsolt akar örökölni, hanem azt nem akarja, ha ő meghal, tőle örököljenek.

Banyamancs: Az életjáradéki szerződésnek az a lényege, hogy átmegy a tulajdonjog a szerződéskötéssel - a földhivatali bejegyzéssel - viszont nem természetben teljesit, hanem pénzben. Jelen esetben csak annyi a különbség, hogy Zsolt természetben is teljesit.

Tehát jelen esetben kötelesrész sajna járni fog, viszont a tulajdonjog már be van jegyezve, tehát Zsolt végrendelkezhet, miszerint anyjára hagyja a vagyonát, ezzel kötelesrészre szoritja a féltestvéreket.

A tartásra vonatkozó szabályok szerint a továbbiakban az örökös annyiban köteles a tartásra, amennyiben nem volt arányban a szolgáltatás-ellenszolgáltatás. Tehát örökölnek ugyan a féltestvérek, de kötelesek a hagyaték arányában tartani a nagymamát, vagy a nagymamával elszámolási jogviszonyba kerülnek. Big légyszi javits ki, ha tévedek, most épp a világ másik végén vagyok, nincs nálam Ptk.

dr. Regász Mária Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu

the big cat # 2005.03.11. 14:50

Ez a vége, ha valaki éjfélkor még osztani próbálja az észt...na mindegy, tényleg nem olvastam el az elejétől a sztorit. és az életjáradéki szerződést is bebuktam, soha nem olvastam el azt a sort a Ptk-ban, de emellett is állítom, hogy mivel van természetbeni tartás is, ez valósjában tartási szerződés, ami persze a lényegen nem változtat, az ingatlan már Zsoltté.

Szóval ha ez a helyzet, akkor nincs semmi probléma, ugyanis a testvérek nem jogosultak köteles részre, a végrendeleti örökös örököl.

derill # 2005.03.11. 15:41

Big: miért nem?

Ptk.: 606. § Az öröklésből kiesésre vonatkozó rendelkezéseket a házastárs haszonélvezeti joga, a kötelesrész és a hagyomány tekintetében is alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy a hagyományos kiesése - ha e vonatkozásban helyettesítés nem történt - a hagyománnyal terhelt személy mentesülését jelenti.

Eszerint jogosultak, ugyanis kiesett a szülő, az ő helyén a leszármazói örökölnek kötelesrészt. Valamit rosszul tudok?

dr. Regász Mária Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu

the big cat # 2005.03.11. 16:44

Már nem is tudom mi van velem...

Zsolt_ # 2005.03.11. 18:09

Kedves Mindenki! Köszönöm a válaszaitokat!

Előkerestem a szerződést.
A szerződés elején nagybetűvel van írva: ÉLETJÁRADÉKI SZERZÕDÉS.
A jogosult és a kötelezett adatainak részletezése után feltételek következnek, de csak a legfontosabbakat említek: le van írva, hogy nekem a nagymamám ingatlanjának átruházásáért nagymamám részére havonta xxx Ft életjáradékot rendszeresen kell megfizetnem készpénzben, évente min. xxx % emeléssel, ezért a nagymamám holtig tartó haszonélvezeti jogának fenntartásával az ingatlanját a tulajdonomba bocsátja. Vállaltam, hogy a nagymamám szükség szerinti ápolásáról, temettetéséről stb. gondoskodom.
Valóban a természetbeni tartás nincs benne a szerződésben (tök mindegy úgyis régóta csinálom).

Derill: a 606.§ nagyon kemény dió típusú paragrafus!
Ez az, ami engem kíváncsivá tett, felkerestem és megkértem egy ismerősömet, aki pár éve végezte el a jogi egyetemet, hogy értelmezze nekem ezt a 606.§ paragrafust. Meglepő választ kaptam tőle, azt magyarázta nekem, hogy ez a paragrafus arról szól, hogy ha a kötelesrészre jogosult személy előbb hal meg, mint az örökhagyó, ha érdemtelenné válna, ha lemond az öröklésről, ha őt az örökhagyó az öröklésből kitagadott stb. akkor egyben automatikusan elveszíti a kötelesrészre való jogosultságát. A paragrafus nem terjed ki arra, hogy a kötelesrészre való jogosultság átörökölhető lett volna.

Szerintetek hol van az igazság?
Mindenki mást mond. Lassan megőrülök…

Zsolt

the big cat # 2005.03.11. 19:29

Attól tartok a 606. § a 600-605 § tekinbtetében és nem a törvényes öröklésből való kiesés tekintetében alkalmazható.

derill # 2005.03.12. 09:53

Nem irja a jogszabály, hogy melyik szakaszra nem lenne alkalmazható, márpedig elvileg jeleznie kellene, ha valamelyikre nem alkalmazandó. Sőt, kiemeli, hogy a kötelesrész esetén is alkalmazni kell a kiesést. A 600-605 között szó nincs köteles részről, és nyilvánvalóan a kötelesrész esetére való kiesésről beszél a 606.

dr. Regász Mária Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu

Zsolt_ # 2005.03.12. 11:32

Éppen erről van szó derill! Mint már írtad, hogy "a kötelesrész esetén is alkalmazni kell a kiesést", tehát ha a szülő kiesett, akkor kiesett a kötelesrészre való jogosultságból is! Én úgy gondolom, de nem vagyok jogász.

Zsolt_ # 2005.03.12. 11:51

Találtam valamit!

http://www.mhk.hu/hj/200103/4.htm

"Amíg tehát leszármazó van, a szülő kötelesrész iránti igényt nem támaszthat. A kiesett gyermek helyén leszármazója (unoka) jogosult a kötelesrészre. A szülő kiesése esetén az ő leszármazóját (az örökhagyó testvérét) kötelesrész nem illeti meg."

Ez is mást mond. Úgy látszik, hogy többségben van az, aki azt mondja nekem, hogy a féltestvéreim nem jogosultak a kötelesrészre.

Zsolt

Zsolt_ # 2005.03.13. 09:29

Derill, mint már írtam, hogy jelzem a bankszámlával kapcsolatosos tudnivalókat. Íme a linkek:
http://www.mkb.hu/…avezetes.mkb?…

"Halál eseti kedvezményezett: A számlatulajdonos természetes személy halála esetére egy vagy több kedvezményezettet jelölhet meg. A számlatulajdonos halála esetén ilyenkor a bankszámlán lévő összeg nem tartozik bele a számlatulajdonos hagyatékába."

http://216.239.59.104/search?…

"A hagyaték nem azonos az örökhagyó halála pillanatában meglévő vagyonával…….. Látszólag a hagyaték tárgyát képezi, valójában azonban mégsem az, az a vagyon, amely más kötelmi jogcímen alapul. Ilyen lehet például az életbiztosítási szerződésen, takarékbetéti szerződésen alapuló igény. ……….. A Legfelsőbb Bíróság azonban a PK 75. számú állásfoglalásban rögzítette, hogy ez esetben az életbiztosítási összeg nem válik hagyatékká, arra például az örökhagyó hitelezői jogszerűen nem támaszthatnak igényt és az elhunyt biztosított után a túlélő házastársat sem illeti meg törvényes haszonélvezeti jog a biztosítási összeg felett. Ugyanez a helyzet akkor, ha takarékbetét szerződésről volt szó. A takarékbetétes a halála esetére kedvezményezettet jelölhet meg, a jelölést vissza is vonhatja, más kedvezményezettet jelölhet, sőt a betétszámlán kezelt összeget a hagyatéka körébe utalhatja. Ez utóbbi esetben ugyancsak nem a hagyaték szabályairól, hanem egy kötelmi jogcímen alapuló igényről van szó. A betét tehát nem tárgya a hagyatéknak. Ha az örökhagyó az átutalási betétszámla szerződésben kikötötte, hogy halála esetén az általa megjelölt személy részére kell a betétet visszafizetni, ez az összeg sem tartozik a hagyatékhoz."

Milyen érdekes ez! Úgy látszik, hogy a hitelezők mégis mehetnének a jóistenhez a követeléseikkel :).

A kötelesrész itt is olvasható, hogy "Leszármazó és házastárs hiányában csak a szülő jogosult kötelesrészre. Jogosultsága személyhez között, helyettesítésére nem kerülhet sor, kiesése esetén helyébe lépett örökösét e jogosultság nem illeti meg. A szülő kiesése esetén leszármazóját nem illeti meg kötelesrész és nem illeti meg a távolabbi felmenőt sem. "

Továbbá itt is értelmezték a 606.§-t: A törvény a kiesésre vonatkozó szabályokat a házastárs haszonélvezeti joga, a kötelesrész és a hagyomány tekintetében is alkalmazni rendeli. Ennek megfelelően a kötelesrészre jogosult nem követelhet kötelesrészt, ha például a lemondás folytán a kötelesrészből is kiesett.

Üdv: Zsolti

derill # 2005.03.13. 12:04

A 607. § értelmében: "(2) Az öröklésből kiesett szülő helyén ennek leszármazói örökölnek olyan módon, mint a gyermek helyén annak leszármazói". Ebből az következne, hogy örököl.

Az mellett, hogy a kötelesrészre távolabbi leszármazó mégsem tarthat igényt, kizárólag két érv szerepel, mégpedig az, hogy a Ptk-ban a kötelesrészi szabályok jóval a 606-os szakasz után, a 661. §-ban szerepelnek (erre mondta Big, hogy az az előtte lévő szakaszokra, 600-605-ig vonatkoznak), a másik pedig az, hogy taxativ felsorolást tartalmaznak.

Mindenesetre köszönöm a kutakodást és a tájékoztatást. Mindig tanul az ember:)

dr. Regász Mária Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu

Zsolt_ # 2005.03.14. 12:51

Derill, tudod, nem vagyok jogász, de ennek ellenére a kötelesrész területén úgy elmélyedtem, hogy még soha :). Valaki írt nekem az emailemre, hogy egy gyakorló ügyvédnek adtatok iratokat a fórumról elhangzottakról. Kívánom, hogy a fórumon elhangzottakról tapasztalatokat gyűjtsetek, hogy sikeres ügyvédekké váljanak belőletek!

De ne haragudj és kellemetlen számomra beszólni, hogy kíváncsian megnéztem az ajándékozás kontra topicot, én nem tudok segíteni annak a lánynak, mert nem értek az ajándékozáshoz, de azt mondtad, hogy az unoka nem jogosult a kötelesrészre. A 2005.03.12-én írt levelemben van a linkről kimásolva, hogy „a kiesett gyermek helyén leszármazója (unoka) jogosult a kötelesrészre.” De azt nem tudom, hogy ez ajándékozáshoz is vonatkozik.

Kutakodtam és találtam valamit, hátha fontos neked!
BH1978. 120. I. A takarékbetét nem tartozik a takarékbetétes hagyatékához, ha a takarékbetétes a takarékbetét elhelyezésekor akként rendelkezik, hogy elhalálozása esetében a takarékbetétet az általa megjelölt kedvezményezettnek kell visszafizetni. Az ilyen rendelkezést a kötelesrész megállapításánál mint ajándékozást kell figyelembe venni [1952. évi 9. sz. tvr. 8. §, Ptk. 666. § (1) bek.]

Úgy látszik, a kötelesrészre jogosultaknak van reményük, a hitelezőknek annyi!

Zsolt

haniel (törölt felhasználó) # 2005.03.14. 14:30

A hozzászólás a felhasználó kérésére törölve

derill # 2005.03.14. 22:00

Zsolt: nem kell feltétlenül ügyvédnek lenni ahhoz, hogy megtaláljon valaki egy jogszabályt, és értelmezni is tudja. Ezeket mi elvileg ugyan tanultuk, de sok minden mást is. Amivel pedig az ember kevesebbet foglalkozik, azt elfelejti. Csak példaként emlitem, hogy akkor, amikor ez zajlott, én épp a jogi egyetemen voltam. Megkérdeztem pár osztálytársamat, de mondták, hogy fogalmuk sincs. Egy srác osztotta a véleményemet. Ezután egy tanárt kérdeztem meg a családjogi tanszékről, de azt mondta, hogy ő öröklési joggal nem foglalkozik és megadta az öröklési jogos tanár nevét.

A jog nagyon kiterjedt, ha látjuk a jogszabályt, általában tudjuk értelmezni, de néha előfordul ilyenkor is, hogy 5 jogászból 6 féle értelmezés jön ki.

Ez olyasmi, mint az informatika. Sok informatikus haverom van, de ha kérdezek valamit, azt épp sosem tudja akitől kérdezem. Viszont a sok közül egy biztosan tudja.

Én szivesen tanulok mindenkitől - egy nem jogásztól is, márcsak azért is, mert ő tuti másképp gondolkodik, nem jogász szemszögből nézi, ezért lehetnek jó ötletei.

Azóta a topicban helyesbitettem - hála Neked:))

haniel: jobb, ha kötsz szerződést, ugyanis ha nem kötsz, elég nehéz lesz bizonyitani, hogy az eladott lakás árából veszitek az ujat - hacsak ezt nem foglaljátok valamilyen módon a szerződésbe. Egyébként itt a jó alkalom, ugyis menned kell ügyvédhez, mivel a lakás eladás anélkül nem megy. Tehát irasd meg vele ugy a szerződést, hogy ez kitünjön belőle.

dr. Regász Mária Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu

haniel (törölt felhasználó) # 2005.03.15. 21:18

A hozzászólás a felhasználó kérésére törölve

Zsolt_ # 2005.03.16. 11:08

Derill, természetesen! Középfokú informatikai végzettségem van és pár hónapja a szomszédom segítséget kért a tűzfallal kapcsolatban, hát én nem tudtam neki segíteni, mert sose tanultam azt...

derill # 2005.03.16. 20:39

Haniel: én az uj lakás adásvételijénél is belefoglalnám a szerződésbe, hogy a korábban eladott lakás vételárából vettem. Ugyanis a szándék még nem azonos a vétellel. Nehogy arra hivatkozzon, hogy igaz, ugy volt, hogy abból akartad venni, de közben a pénzt feléltétek, majd a közös pénzből vettétek az uj lakást.

dr. Regász Mária Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu

haniel (törölt felhasználó) # 2005.03.27. 15:24

A hozzászólás a felhasználó kérésére törölve

derill # 2005.03.27. 18:54

A kivonatokból nem is, de az anyakönyvből igen. Ott ugyanis nem kitörlik a volt szülőket, hanem bejegyzik az ujat, tehát visszakereshető.

dr. Regász Mária Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu

Fügécske # 2005.04.04. 10:25

Érdeklődésem egyenlőre elméleti síkú.
Férjemék 5-en vannak testvérek. Anyósom sajátkezü végrendeletet készített, melyben az örökség felét egy gyermekére kívánja hagyni, a másik felét pedig örökölnék 3-an. ( Férjem szóban lemondott az őt megillető részről egy korábbi örökség miatt)
Kérdésem az lenne, hogy törvényes-e ha csak otthon írtak végrendeletet, persze két tanuval, vagy csak közjegyző előtt tett végrendelet hivatalos-e, és a másik része a kérdésnek az lenne, hogy anyósom szándékát a 3 másik testvér megtámadhatja-e, és ha igen milyen eséllyel?
Válaszukat előre is köszönöm

Fügécske # 2005.04.04. 10:34

Kérdésem a következő
Nagymamám halálával gyermekei örökölnek.
Egy gyermeke már meghalt, ezért az unokája örökli a rá eső részt. Erről olvastam.
Azt is olvastam hogy az életben lévő házastársa örökli a haszonélvezetet.
A kérdés az hogy a haszonélvezet, mindennél erősebb jog-e, vagyis ha egy örököse a mamámnak mindenképp meg akarja kapni az örökségét ki tudja-e ezt kényszeríteni, és ha igen mit lehet tenni ez elenn?
Köszönettel.

derill # 2005.04.04. 11:45

Érvényes lehet a végrendelet igy, nem kell közjegyző előtt megkötni. Nem tudják sikerrel megtámadni, mert a köteles rész 1/10 rész, ehhez képest ők igy is 1/6-ot kapnak.

Mindennél erősebb, főleg, ha benne lakik és használja. Ez esetben nem tudja kikényszeriteni. Kérni lehet ugyan a haszonélvezet megváltását, de ha a napi életvitelhez szükséges örökségről van szó (tehát a lakás és annak használati tárgyai, amelyben eddig is lakott), kizárt, hogy helyt adnak a kérelmének. Nyaraló, vagy egyéb ingó és ingatlan esetén van rá esély.

dr. Regász Mária Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu

haniel (törölt felhasználó) # 2005.04.09. 20:40

A hozzászólás a felhasználó kérésére törölve

derill # 2005.04.10. 13:07

Müködik.

dr. Regász Mária Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu

budapestianiko # 2020.10.17. 17:16

Tisztelt Fórum!
végrendelet írása saját kezűleg virszont a kedvezményezett lakcímét címét nem tudni!
Végrendelet sajátkezűleg történő írása szabályairól keresgéltem, érdeklődtem, az öröklött személyek minden adatait tudjuk, kivétel a lakcímet nem tudtuk kideríteni, nem sikerült kinyomozni. Érdeklődtünk ügyvédi irodákban is személyesen ahol egy helyen voltak közlékenyek azt mondták ha minden adat szül év hó nap anyja neve szerepel, a lakcím nem fontos, mert az változhat! ez a lényeg, ezt szeretném kérdezni itt a fórumon, hogy igaz-e hogy nem kell az öröklött személyek lakcíme, nem tudjuk, az örökösöknek a végrendelkezést meglepetésnek szánjuk, a címüket nem tudjuk, az önkormányzatnál nem adják ki, az ügyvéd pedig nem vállalja, nem tudja a lakcímet beszerezni. köszönöm a választ, tehát a lényeg, fontos-e hogy az öröklött személyek lakcímét nem tudjuk így ez nem szerepel a végrendeletben. köszönöm szépen a választ. budapestianiko@gmail.com