drbjozsef
2019.09.16. 11:10
Csak laikust - az nem számít
Osztályos egyezség
- 1
- 2
velence
#
2019.09.16. 11:37
Kedves Fórumozók!
Megpróbálom érthetően leírni nem egyszerű kérdésem.. Adott egy lakás / tulajdonosok voltak szülők/ + 3 gyerek, 1 közös, 1 anyától,1 apától. Egyik szülő meghalt, lett két örökös. 3. gyerek - aki most nem örökölt - beköltözött családjával ebbe a lakásba.(és nem is szándékozik kiköltözni.. - ő lesz majd 1/4 részben örökös)
1, Törvényesen megtehető-e, hogy amennyiben megörökli ezt a 1/4 részt, nem hajlandó kiköltözni? (annak ellenére sem, hogy szemben vele egy 1/2-es és 1/4-es tul. résszel rendelkező fél van, aki szeretné értékesíteni ezt a lakást?)
2, Amennyiben ezzel a testvérrel történne valami (sajnos beteges és kihasználja a társa)a házastárs törvényesen örököl-e/örökölhet-e utána? (hiszen ez nem közös vagyon)Vagy ki örököl utána, ha nincs leszármazott?
Köszönöm segítségüket!
drbjozsef
#
2019.09.16. 12:23
velence,
1. MOST nem teheti meg jogszerűen. Felszólíthatjátok a kiköltözésre, utána lakáskiürítési pert indíthattok ellene. Nyilván a tulajdonostársak eladhatják a részeiket.
Ha később tulajdonostárs lesz, akkor már megteheti, de nem akadályozhatja meg a tulajdonostársakat a jogszerű használatban elvileg. Ekkor ha gyakorolni akarnátok tulajdonosi jogaitokat, és ebben megakadályoz, akkor lakáshasználati díjat követelhettek tőle. Ha értékesíteni akarjátok, akkor a saját tulajdonrészeteket eladhatjátok, engedélye nem kell hozzá, csak elővételi joga lesz. Ha így nem jó, akkor kérhetitek a bíróságtól a közös tulajdon megszüntetését perben.
2. Leszármazó nélkül az örökös a házastárs és a másik szülő, ha van. Ha nincs, egyedüli örökös. Közös vagyont örököl, de az ingatlan ági vagyonnak számít, azt a szülője, vagy annak helyén a szülő leszármazói (szülővel közös testvér) örökli, de a házastárs holtig tartó haszonélvezetet fog ár kapni.
drbjozsef
#
2019.09.16. 12:24
A "tulajdonosi jog" itt ez esetben a használatot jelenti, vagyis ha be akarnátok költözni, vagy költöztetni mást, és azt megakadályozza.
Az értékesítést önmagában nem akadályozza jogilag az ő birtokba kerülése (legfeljebb jócskán megnehezíti).
Szöcsök
#
2020.03.28. 16:19
Üdvözletem!
Érdeklődni szeretnék, hogy az osztályos egyezséget csak a hagyatéki eljárás alkalmával a közjegyző előtt lehet megkötni, vagy ezt korábban is meg tudják kötni egymás között az örökösök.
Mi van abban az esetben, ha csak egy vagyontárgyról szeretnének a többiek az egyik örökös részére "átadni", de ő nem tud jelen lenni. Ettől még megköthető az osztályos egyezség (ha igen, mi kell hozzá?)
Van esetleg valamilyen kérvény/kérelem amit ilyenkor alkalmazni lehet?
Köszönöm a segítséget.
Kovács_Béla_Sándor
#
2020.03.28. 16:25
„vagy ezt korábban is meg tudják kötni egymás között az örökösök.”
Attól függ, mennyivel korábban.
Tulajdonképpen azt akarod kérdezni, hogy az örökösök úőgy oszthatják-e el egymás között a hagyatékot, ahogy akarják? Naná!
Mi az igazi kérdésed?
drbjozsef
#
2020.03.28. 18:32
Szöcsök,
A Ptk. egészen pontosan így fogalmaz :
7:93.§ Az örökösök a hagyatékot - kizárólag a hagyaték tárgyaira vonatkozóan - a hagyatéki eljárásban kötött egyezséggel feloszthatják egymás között. Osztályos egyezség esetén a hagyatékot öröklés jogcímén az egyezség szerint kell átadni."
A "hagyatéki eljárásban" nem azt jelenti, hogy konkrétan a hagyatéki tárgyaláson. Nyilván az örökhagyó halála után köthető.
Érdemes lenne meghatalmazást adni, teljes bizonyító erejű magánokiratban (két tanús). Akár ebben az okiratban lehet nyilatkozni az egyezségről is. Érdemes utánaolvasni, hogy alakilag is érvényes legyen, minden szükséges adatot tartalmazzon. Fontos, hogy hagyatéki ügyben nem hatalmazható meg akárki, de örököstárs lehet, ha nem ellenérdekű fél.
- 1
- 2
