Brigo
2006.04.18. 06:40
Kedves Ildikó!
Köszönöm segítségedet!
Brigo
öröklés,ingatlan
ildikó31
#
2006.04.18. 06:36
Van rá lehetőség, ezt körzeten kívüli tulajdoni lap másolatnak hívják! a Takarnet internetes program segítségével ez megoldható, de így 510,- tal többe kerül. Van lehetőség hiteles és nem hiteles másolat kikérésére. a Hiteles az 4000,- (+510,-) Ft a nem hiteles 2.000,- (+510,-) Ft.
A tulajdoni hányadok, mint te is írtad egyik esetben 1/24. A többi tulajdoni hányadot a kikért tulajdoni lapról megtudod. Ebben az esetben az életkor nem játszik szerepet. fel kell hívni a területileg illetékes illetékhivatalt, és ha minden igaz, akkor a tulajdoni lapról kiderül az illetékhivatali ügyszám, és erre hivatkozva az illetékes ügyintézőt kell kereseni. Ha nem találjátok az illetékhivatal ügyirat számát, akkor el kell mondani, hogy illetékhátralákot szeretnétek kifizetni, és majd megkeresik az illetékhivatalban, hogy melyik ügyről van szó. Arra azért számítsatok, hogy ez a 175.000,- már biztos, hogy több lesz! (kamatok)
ildiko31
Brigo
#
2006.04.18. 06:25
Kedves Ildikó31!
Kb. milyen arányban kell elosztani ezt a 175.000,- Ft-ot, ha a tulajdonosok 29, 33 (nők) évesek, a haszonélvezők 78 férfi és 51 éves nő?
Van arra lehetőség a lakhely szerinti földhival kiadja egy máshová tartozó ingatlan tulajdoni lapját (150 km van a két város között)?
Az illetékhivatalnál kit kell keresni, hogy szeretnénk kifizetni a hátralékot?
Köszönettel: Brigo
ildikó31
#
2006.04.18. 06:15
Kedves Brigo!
Nagyon egyszerű a dolog, a földhivatalban adnak tulajdoni lap másolatot a helyrajzi szám megadásával bárkinek. Ebből meg lehet tudni azt hogy kik a tulajdonostársak. A 175.000,- Ft-ot azonban közösen kötelesek megfizetni. Tehát, ha van 4 tulajdonos, akkor a tulajdoni hányaduk arányában kötelesek elosztani és megfizetni a 175.000,- Ft-ot. Az illetéket mindenképpen érdemes megfizetni,hiszen ennek összege csak nő!
ildiko31
Brigo
#
2006.04.18. 05:58
Kedves Hozzáértő!
2003. nyarán nagymamám meghalt. Ezután édesapám örökölt, az öröklés tényéről tudomásunk volt, de a részletekbe nem engedett betekinteni, illetve semmit sem kommunikált velünk! Ott a három testvér és az özvegy volt érintve.
2005. tavaszán édesapám is meghalt. Így most hárman lettünk érintve: anyám, húgom és én. A közjegyző telefonban és írásban is csak az örökölt ingatlanokat közölte velünk. Másról nem esett szó, így tárgyalás megtartása nélkül a törvényes öröklést kértük.
Az ünnepek előtt kaptuk kézhez az egyik ingatlan részleges egyszerűsített határozatát (tulajdoni lapját), miszerint az örökségen az illetékhivatal 175.000,- Ft-os jelzálog joga van bejegyezve. Szintén csak sejtés, hogy apuci nem fizette ki az öröksége utáni illetéket, és azt terhelték rá.
Az ingatlanon 1/24-ed rész lett a húgomra, 1/24-ed rám és anyura (nagypapa után) özvegyi jog került, a többi a rokonoké.
Kérdésem, hogy mit lehet ebben az esetben tenni (érdemes-e az illetékhivattal megpróbálni egyezkedni) és hogyan tudhatom meg, hogy kik a tulajdonos társaim. Továbbá, hogy nem lett volna kötelessége a közjegyzőnek a jelzálogjog tényét is közölni?
Az ingatlan 1/24-ed része kb. 500.000,- Ft, de még nekünk is megkell fizetni utána az illetéket!
Válaszát előre is köszönöm!!!
ObudaFan
#
2006.04.16. 12:33
A másik félnek kell bizonyítania a végrendelet érvénytelenségét, így amíg konkrétummal nem állnak elő, nem érdemes semmit tenni, mert csak hibát követhet el az ember. Most a hagyaték ideiglenesen lesz csak átadva, a másik fél pert indíthat annak a megállapítására, hogy a végrendelet érvénytelen. Kitagadás hiányában viszont kötelesrész iránti jogos igényük lehet, ha nem sikerül bizonyítani, hogy a juttatás ellenértéke az ápolás volt.
Eaglet
#
2006.04.14. 14:44
Ha a tárgyaláson feleségem személyesen adja át azt az irásos anyagot, amelyben tiltakozik a társörökös valótlan vádjai ellen, annak van értelme ? Vagy mi a helyes mód, mit tegyen ?
Eaglet
#
2006.04.14. 07:57
Valaki tudna válaszolni mert sürgős lenne !
Gréti16
#
2006.04.13. 07:09
Köszönöm Lala a választ!
Eaglet
#
2006.04.12. 20:27
Feleségem egy szomszéd idős hölgynek segített mindenféle szerződés nélkül. A néni később kórházban meghalt, ahol feleségem szintén látogatta. Jővőhéten lesz hagyatéki tárgyalás és a feleségemen kivül a keresztgyermeke örökölt még aki a következő beadvánnyal élt :
"Elhunyt nagynéném, keresztanyám kórházi ágyán, halála előtt harminc nappal átírta végrendeletét családunk természetesen tiszteletben tartja, és nem vitatja, hogy azt egy harmadik személy befolyásolása alatt írta-e, és azt sem, hogy keresztanyám halála előtt a kórházi ágyon viselt ékszerei milyen módon és jogcimen kerültek X.Y - általa szóban elismert - tulajdonába. "
X.Y = A feleségem neve...
.
A valóságban a néni nem a kórházi ágyán hanem még a lakásán teljesen egészségesen és egyedül írta át a végrendeletét, mivel a kedves rokonoknak minden fontosabb volt mint vele törödni. Ennek ténye a kórházba utalással is könnyen igazolható. Mi értelme ilyen szöveg beírása a közjegyző felé ami hamisan állitja be a történteket?
A levelének további részében méltányossági alapon kér festményt családi emlékre hivatkozva és egy butort.
Minden arany, ezüst ékszert és 2-3 kiválasztott butort kapott a végrendelet szerint a keresztgyermek a többi hagyaték feleségemet illeti.
1.000.000 Ft maradt a bankszámlán mely feleségemet illetné. Ezzel kapcsolatban a következőket írja a keresztgyermek:
" Tisztelettel kérem, hogy az általam fizetett temetési költséget, mely számlákkal igazolhatóan 105.927 Ft + 67452 Ft továbbá 2840 Ft gondozási dijat Feleségem örökségéből vonják le. "
Mit lehet erre a beadványára mint válasz beadványt szakszerüen irni és van-e egyáltalán értelme ?
_Lala_
#
2006.04.12. 19:34
Ha van egy olyan leveled, amiben konkrétan elismeri, hogy az általad tett ajánlattal szemben ő kevesebbért venné meg, az gyakorlatilag az elővásárli jogról való lemondást, pontosabban a vele való nem élést valósítja meg. Nyugodt szívvel kell a magasabb áron a másik emberkének eladni.
Természetesen beperelhet, de elég hamar el fogja hajtani a bíróság. Az a lényeg, hogy azt a levelét, amiben elismeri, hogy megkapta az ajánlatot, és amiben kijelenti, hogy csak kevesebbért venné meg, nagyon jól tedd el.
Gréti16
#
2006.04.12. 10:36
Van egy másik futó ügyem is és ebben szeretném a véleményeteket kérni:
Rendelkezem 1/3 rész tulajdonnal egy osztatlan közös tulajdonú házban, amit el szeretnék adni már elég rég óta. Ezt a másik tulajdonos is tudja és megajánlott 8M Ft-ot két évvel ezelött, amit akkor nem fogadtam el. Azóta persze ez a tulajdonos mindent megtett annak érdekében, hogy ne találjak az én tulajdonrészemre vevőt, de ennek ellenére mégis vételi ajánlatot kaptam és megegyeztünk 8,2 M Ft vételárban. A másik tulajdonosnak elment a levél, hogy gyakorolhatja az elővásárlási jogát ezzel a feltétellel. Persze ő kihasználva a 15 napot úgy intézte, hogy az utolsó napon érkezzen meg a levél a következőkkel: Az elővásárlási jogát fenntartja a két évvel ezelötti ajánlatával, de ezt a 8,2 M Ft vételárat túlzottnak tartja.
Kérdésem az, hogy ugye jól tudom, hogy csak a szerződésben meghatározott azonos feltételekkel gyakorolhatja az elővásárlási jogát, ez amit válaszolt ez nem az elővásárlási jogának a gyakorlása.
Ez az ember okozhat-e még nekem valami problémát (pl. beperel, mert nem alkudoztam vele, vagy stb.), miután a vevőmnek eladom a házrészemet?
Bubó
#
2006.04.11. 13:25
Kicsit lejjebb ObudaFan tételesen felsorolja, mi számít az szja törvény szerint lakáscélú felhasználásnak. Egyébként pedig nem az eladott ingatlan árát, hanem csak a kiszámított jövedelmet kell a lakásszerzési kedvezmény igénybevétele érdekében lakáscélra felhasználni.
Gréti16
#
2006.04.11. 12:46
Itt a nagy gondolkozásba felmerült és ez lenne a kérdésem, hogy ha a tulajdonos eladja az ingatlanát és abból nem konrétan ingatlant vásárol, hanem mondjuk befekteti lakáselőtakarékossági programba egy banknál a gyereke javára, akkor azután kell-e adóznia úgy, mint az eladott ingatlan után származó jövedelméből abban az esetben, ha nem vesz másik ingatlant?
Köszönettel!
Gréti16
#
2006.04.11. 11:57
Köszönöm Bubó a segítséget!
_Lala_
#
2006.04.11. 08:27
„Neki is ugyanúgy kell adóbevallást készíteni?”
Igen.
„A másik hogy 10 éve halt meg az édesapja és akkor is fizetett örökösödési illetéket. Ez is beszámolódik a különbözetbe?”
A befizetett illetéket is le kell vonni.
„Még egy kérdés: ha én jövő áprilisig veszek egy lakást beszámítva az ő 4,5 m forintját, akkor az édesanyámnak kell-e tulajdoni hányadának lenni a lakáson, vagy nem, mivel közeli hozzátartozója vagyok?”
Nem kell, elég ha a közeli hozzátartozó nevére kerül.
pille
#
2006.04.11. 06:17
Még annyit kérdeznék:
Az változtat-e a helyzeten hogy az édesanya elmúlt 70 éves? Neki is ugyanúgy kell adóbevallást készíteni?
A másik hogy 10 éve halt meg az édesapja és akkor is fizetett örökösödési illetéket. Ez is beszámolódik a különbözetbe?
Még egy kérdés: ha én jövő áprilisig veszek egy lakást beszámítva az ő 4,5 m forintját, akkor az édesanyámnak kell-e tulajdoni hányadának lenni a lakáson, vagy nem, mivel közeli hozzátartozója vagyok?
Elnézést a sok kérdésért és köszönöm a válaszokat előre is.
Bubó
#
2006.04.10. 20:58
Kedves Gréti16!
Sajátságos, egyéni problémád megoldására a következő a javaslatom:
Az anya a 8,5 m értékű lakását cserélje el a 12 m értékű lakás 7/10-ed tulajdoni részilletőségével.
E csereszerződésben azonos értékek cserélődnek (a 8,5 m lakás = a nagylakás 7/10: 8,4 m, + ügyvédi költség)
Az azonos értékű cserére tekintettel sem adófizetésre, sem illetékfizetésre nem kerül sor. Az ügyvédi költséget a példám szerint a nagylakás tulajdonosa fizeti, de meg is oszthatják.
Örökösödés esetén majd az anya 7/10 tulajdoni részilletősége, mint hagyaték osztódik két egyforma részre, amit vagy a nagylakás értékesítése után kapnak meg a testvérek, vagy a kislakás értékesítéséből fizeti ki a másik testvért az, akinek az anya teljes lakásrésze megmarad.
ObudaFan
#
2006.04.10. 18:10
Hát ez nem így van, amit monalisa írt, az a vagyonszerzési illeték lenne, viszont eladásnál azt nem kell fizetni. Kell viszont személyi jövedelemadót. Ennek alapja az eladási ár és az öröklési illeték alapjául szolgáló, az öröklési eljárás során megállapított ingatlanérték különbözete. Mértéke 25%.
A befizetett adóból visszajár (vagy nem kell azt megfizetni) az ingatlan, vagyoni értékû jog átruházásából származó jövedelem azon része utáni adó (lakásszerzési kedvezmény), amely összeget a magánszemély saját maga vagy közeli hozzátartozója, volt házastársa részére a jövedelem megszerzésének idôpontját megelôzô 12 hónapon vagy az azt követô 60 hónapon belül lakáscélú felhasználásra fordított (a lakásszerzési kedvezmény alapja). A lakásszerzési kedvezményre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában lakáscélú felhasználás:
- a belföldön fekvô lakás tulajdonjogának, a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes szerzôdés keretében történô megszerzése;
- a belföldön fekvô lakótelek tulajdonjogának adásvétel vagy más visszterhes szerzôdés keretében történô megszerzése, ha azon a magánszemély, közeli hozzátartozója vagy volt házastársa az említett idôtartamon belül lakást épít, építtet;
- a belföldön fekvô lakás építése, építtetése;
- a belföldön fekvô lakás alapterületének növelése, ha legalább egy lakószobával történô bôvítést eredményez;
- a belföldön fekvô lakás legalább az (5) bekezdésben meghatározott idôtartamra szóló haszonélvezetének, használatának vagy bérleti jogának megszerzése;
- az idôsek otthonában vagy a fogyatékos személyek lakóotthonában biztosított férôhely visszavásárlási és továbbértékesítési jog nélküli megszerzése (ideértve a térítési díj elôre történô megfizetését is).
A magánszemély a lakásszerzési kedvezményt az igazolt lakáscélú felhasználás adóhatóságnak történô bejelentésével egyidejûleg adóvisszaigényléssel, vagy ha a lakáscélú felhasználás az adó megfizetése elôtt történt, akkor az adóbevallásában érvényesíti.
monalisa1
#
2006.04.10. 13:52
Pille:
4 M forintig 2%, az azon felüli rész 6%, vagyis 80 + 30 = 110 ezer forint.
Ha az eladott saját vagyonrészből (is) egy éven belül saját magának ill. közeli hozzátartozójának másik lakást vesz, akkor a pénzt adóbefizetést nélkül fordíthatja az újabb ingatlanra, illetőleg a befizetett adót visszaigényelheti.
pille
#
2006.04.10. 07:18
Segítséget szeretnék kérni a hozzáértőktől.
Édesanyám két éve örökölt egy ingatlant.
Kifizette az örökösödési illetéket, majd árulni kezdte a házat amit most adott el.
Fele-fele arányban osztozik a testvérével az összegen. A kérdésem az hogy az ő része 4,5 m Ft után kell-e adónia és milyen mértékben?
Köszönöm előre is.
Gréti16
#
2006.04.09. 12:09
Sziasztok! A következő témában szeretnék segítséget kérni:
Előzmények: Van egy anya, és egy testvérpár, és három lakás, amiből kettő 12M Ft értékű, egy pedig 8,5M Ft értékű. A kisebb értékű lakás tulajdonosa az anya, a nagyobb értékű egy-egy lakás tulajdonosa az egyik testvér, illetve a másik testvér. Viszont az anya az egyik nagyobb értékű lakásban lakik, már több, mint 15 éve. Ez az elosztás a testvérek közötti egyenlőség miatt alakult így ki.
Különböző problémák miatt, az anya úgy szeretne dönteni, hogy az egyik testvér lakásának tulajdonjogát irassák át rá, aminek az lesz a következménye, hogy az egyik testvér a kevesebb értékű lakás tulajdonosa lesz, ami majd az anya halálakor az örökösödéssel kompenzálódik. (Ezt azért megkérdőjelezném, mert erről nincs semmilyen megállapodás, hogy a kevesebb értékű lakás tulajdonosa az anya halálakor nagyobb részben örököl, így az örökrész 50-50% a testvérek között.)
Kérdéseim ezek lennének az üggyel kapcsolatban:
Az átírásnak milyen költségei vannak, és azt ki fizeti?
Mivel értékvesztés történik a kevesebbet érő lakást majdan tulajdonló testvérnél, erre létezik-e valamilyen kompenzáció, vagy kártérítés vagy valami az anya részéről?
(Hogyan tudja a kevesebbet érő lakást majdan tulajdonló testvér elkerülni - azon kívül, hogy ne irassa át a lakást - hogy ne bukjon el ennyi pénz?)
Köszönöm!
csipcsup
#
2006.04.07. 20:05
A hozzászólás a felhasználó kérésére törölve.
ObudaFan
#
2006.02.28. 22:10
Nincs mit.
zsizsa
#
2006.02.28. 18:51
ObudaFan Köszönöm a választ!
