öröklés,ingatlan

Fórum → öröklés és családjog
régebbi elöl     új hozzászólás

zsigi66 # 2006.05.21. 11:29

Nagyon köszönöm a válaszokat.
Első indittatásból azt javasoltam feleségemnek, hogy mindenről mondjon le, kerülve a későbbi bármiféle függőségi (v)iszonyt.
Viszont figyelembe véve azt, hogy a fenálló "rossz" kapcsolatnak elsősorban anyósom az oka, meggondoltuk magunkat és címszó, "ami jár azt el kell tőle venni" álláspontra helyezkedtünk.
Még néhány apró kérdés.
A hagyatéki leltárat felvevőnek konkrétan kell megneveznem, hogy milyen pénzintézetekben lehet a nevén pénz, vagy hivatalból keresni kezdi?
Jól gondolom, hogy a hagyatéki tárgyalásig ezeknek a számláknak csak a felét "nyúlhatja" le?
A h.leltárt felvevő a számlák a halálesetet követő "állása" alapján fog eljárni?

monalisa1 # 2006.05.21. 11:10

Én csak egy sima polgárira gondoltam...

De az, hogy büntetőügyi eljárás is lehet a dologból, vélem az anyóst elgondolkoztatja majd...

Egyébként köszönöm OdudaFan, tanultam ismét.

ObudaFan # 2006.05.21. 09:16

Tulajdonkjéppen ingyen van, mert ez így sikkasztás. Márpedig a büntető-eljárásban bejelentett polgári jogi igény tárgyi illeték-feljegyzési joggal jár.

monalisa1 # 2006.05.21. 08:07

Amúgy pedig a pereskedés nincs ingyen...

Kovács_Béla_Sándor # 2006.05.21. 07:19

A házastársi életközösség alatt szerzett vagyon főszabályként a házastársak közös tulajdona. Tehát mindegy, melyikük nevén van egy bankszámla, az azon kezelt összeg fele az elhunyt hagyatékának részét képezi. Szvsz hívják fel a hagyatéki leltárt készítő figyelmét a számlák létezésére, ahogyan a közös számláról az elhalálozás után leemelt "jelentős összegre" is.

És próbáljanak méltányos egyezséget kötni az anyóssal, mégha ez nem is lesz könnyű, ha korábban nem tartották a kapcsolatot. Egy elfogadható egyezséggel elkerülhető lenne egy nem túl felemelő hangulatú pereskedés.

zsigi66 # 2006.05.21. 06:52

Feleségem édesapja váratlanul meghalt.
A kapcsolatot családi okok miatt nem tartottuk, de kitagadva nem lett a párom.
Várjuk a hagyatéki tárgyalást, de szeretnénk tudni előtte, hogy mit lehet tenni a következő dologgal kapcsolatban:
Apósom jól keresett, de ismereteink szerint a közös folyószámlára (feleségével) beérkezett pénzeket felesége rendszeresen más bankokban saját nevére (anyós)! lekötötte. Ezeknek a pénzeknek a hagyatékban felvétele, hogyan történhetne, tudva azt, hogy az anyós 16 éve csak az rszj-t kapja és abból fizikailag is képtelenség lehetett volna lekötni évente több százezer forintokat, ismétlem a SAJÁT nevére.
A halála előtti napon jelentős pénzösszeg érkezett részére a közös számlára, melyet a haláleset után biztosan gyorsan felvettek. Mit tanácsol, mit tehetünk?
Válaszát előre is köszönöm!

Brigo # 2006.05.16. 09:09

Kedves Ildikó31!

Talán emlékszel még rám, korábban kértem tanácsodat, hogy csak apám halála után 1 évvel derült ki, hogy nem fizette ki a nagymama után örökölt részének illetékét. A közjegyző sem közölte a tartozás meglétét, holott az előbb bejegyzésre került az örökrészén, mint apám meghalt.
Az illetékhivatalban benn jártam, és javaslatukra írtam egy kérelmet, melyhez csatoltam a halotti anyakönyvi kivonatot és a közjegyzői végzést (amelyen jól kivehető volt, hogy nem tájékoztatott a tartozásról). Kértem, hogy csak a tőkerészt kelljen megfizetnünk!
Tegnap jött meg a válasz: az apám haláláig fennálló tartozást kell "csak" kifizetnünk, így kb. 100.000,- Ft illetéktartozás kamatát engedték el + még sikerült végrehajtásból visszahozni az ügyet.
Tehát érdemes volt utánajárni!

További jó munkát kívánok!
Üdvözlettel: Brigo

ObudaFan # 2006.05.07. 08:16

A tulajdoni hányadhoz igen, a használathoz nem.

angol2000 # 2006.05.07. 07:15

Volna egy kérdésem. Tételezzük fel, hogy két élettársnak van egy ingatlanjuk, ahol fele fele arányban tulajdonosok. Igen ám, de közben mindkettő is bejegyezte a haszonélvezeti jogot magának.

Ha az egyik élettárs meghal, akkor az ő örököse hozzá tud-e jutni az ingatlan rá eső részéhez? Hiszen a másik tulajdonosnak ottmarad a haszonélvezeti joga, amivel elvileg az egész ingatlant kvázi birtokolhatja.

ObudaFan # 2006.05.06. 22:50

Tartási szerződést köthet az eltartott nevében törvényes képviselője is véleményem szerint.
Az pedig egyértelmű, hogy az ingatlanvagyonnal, egyebekkel rendelkező eltartott is köthet érvényes tartási szerződést , hiszen a tartási szerződés lényege a gondozás, a folyamatos természetbeni ellátás, ennek éppen az ára az ingatlan, készpénz, stb. Az pedig, hogy az eltartott a tartást, akár az ingatlanért cserébe, nem a gyermekétől, hanem mástól igényli, az eltartott saját döntése.

ngyb # 2006.05.05. 08:21

Köszönöm a válaszokat!
Tehát ha nincs bíróság által megítélt tartási kötelezettség, akkor annak nem teljesítése miatt nem tagadható ki. De ha csak személyesen tagadhatja ki, akkor már a többi mindegy, mert a csel.képességet kizáró gondnokság alá helyezés előtt áll az apa - sajnos indokoltan.

Kedves ObudaFan! A hozzászólásoddal kapcsolatban felmerült bennem néhány kérdés:
A tartási szerződést az apa nevében kötheti más is? Mondjuk a gondnok?
És tartási szerződést köthet az, akinek a nyugdíja és a félretett pénze elegendő a kórházi költségekre és a mindennapi létfenntartásra? Sőt van ingatlan vagyona is.
Amúgy, ha tartási szerződést köt, amikor arra nem szorul rá, és ezáltal eleve lehetetlenné teszi a szülőtartási kötelezettség teljesítését, azzal kijátsza a kizárt örököst! Sőt lehet, hogy a nem kizárt örököst is? Tehát akkor senki nem örököl, vagy csak a kizárt veszti el a kötelesrészre a jogát?
És ez ellen nem tud védekezni a kizárt gyerek?

ObudaFan # 2006.05.04. 21:27

Ugyanakkor ilyen helyzetben az apa nyugodtan köthet egy tartási szerződést, és akkor megint csak ugrott a kötelesrész.

ObudaFan # 2006.05.04. 21:26

Csak az apa tagadhatja ki, és csak ha előbb rokontartást megítél a bíróság, és azt nem teljesíti.

ngyb # 2006.05.04. 16:06

Kedves Mindenki!
Tények:
Az öröklésből végrendelettel kizárt gyermek nem vállalja az arra rászoruló - komoly pszichiátriai beteg - végrendelkező apa gondnokságát (a másik gyereke nem magyarországon lakik), de eddig (amíg meg nem tudta, hogy kizárta az apja) ápol(tat)ta, kezeltette, majd egy erre megfelelő intézményben kezeltette. Jelenleg is ott van, eddig fizette az ápolási díjat, de fel szeretné bontani a szerződést a kórházzal, hogy a továbbiakban a nem kizárt gyerek vagy hatósági gondnok intézze a dolgokat. Apjának van nyugdíja, de nem tud hozzáférni a számlához, abból fizethetné a gondnok a kórházi ápolást.
A gyámhivatalnál be akarja jelenteni , hogy van egy gondnokság alá helyezendő személy, de a gondnokságot nem akarja vállalni a kizárás miatt.
Kérdésem: Kitagadható-e az örökségből a tartási kötelezettség elmulasztásáért? Egyáltalán kitagadhatja-e mondjuk a hatósági gondnok vagy más rokon (aki elvállalata a gondnokságot? Vagy indíthat-e a külföldön élő gyermek majd emiatt pert?
Válaszotokat előre is köszönöm.
ngyb

Eaglet # 2006.04.19. 19:44

Tisztelt Óbuda Fan ! Köszönöm a segítséget !
Kende nevü festő képét kérte csak a társörökös amit a hagyatékban 40.000 Ft-ra értékeltek. Ezt az összeget kifizeti és ővé a kép. Ez lehet, hogy el lett kotya-vetyélve mert lehet, hogy lényegesen többet ér.
A továbbiakban békésen végett ért a hagyatéki tárgyalás. 15 napon belül lesz jogerős. Kár lett volna bármit is beadni és előre civakodni, hogy mi lesz.

marimari # 2006.04.19. 13:04

Köszönöm a választ ObudaFan!

ildikó31 # 2006.04.19. 06:00

Kedves Álmos!

Keresetlevelet kel benyújtani az illetékes bíróságon, amelyben a felesége kéri a közös tulajdon megszüntetését. Mint írtam a nagybácsi ott lakhat, de csak a tulajdoni hányadának megfelelő mértékben. Amennyiben többlethasználat van, akkor azt az eladási árból a nagybácsinak kompenzálni kell a felesége fele. Ezt is kérni kell a keresetlevélben.
Legegyszerűbb, ha fogadnak egy ügyvédet.

ildiko31

ObudaFan # 2006.04.18. 21:44

Bármilyen megoldást választasz (tartási szerződés leginkább), az azt eredményezi, hogy a korábbi megállapodás lehetetlenül, éppen ezért az anyai örökség 100%-a lehet a tiéd, de vissza kell adnod testvéred lakását.

marimari # 2006.04.18. 18:52

Kedves Mindenki!

Van egy problémám amiben tanácsra lenne szükségem.
Majdani örökségi részemet (50%) özvegy édesanyám vidéki tulajdonából pár éve töle megkaptam annak ellenében, hogy azt elcseréljem testvérem lakásával aki ily módon kivált engem a leendõ örökségbõl.
Megállapodást írtunk arról (közjegyzõ és tanúk nélkül), hogy anyánk engem az ingatlan tekintetében kielégítettnek tekint és ezt én elfogadtam. A megállapodást mind a hárman aláírtuk. Az ingatlancsere szerzõdést közjegyzõvel ellenjegyeztettük. A lakást idõközben anyagi okok miatt el kellett adnom.

Anyánk nem régen ápolásra szoruló beteg lett és hozzám kerûlt. Testvérem anyagilag ugyan hozzájárul az ápoláshoz, de körülményei miatt nincs lehetõsége az ápolást maga vállalni. Nagyon nehéz szituációba kerültem, anyánk ápolása sok munkát igényel.
Kértem testvéremet, hogy álljon el a maradék 50% ingatlanrésztõl (a másik fele ugye már az õ tulajdonában van) annak ellenében, hogy én anyánkat ápolom. Erre õ nem hajlandó és azt mondja, hogy pénzzel hozzá járul az ápoláshoz (ne tudják meg, ezt pénzzel nem lehet kifizetni). Testvérem azt is mondja, hogy ha visszakapja a lakását, akkor eláll minden örökségtõl (anyánknak van még valamennyi pénze is). Jól tudja persze, hogy erre nincs módom…

Azt szeretném megtudni, hogy milyen lehetõségem van arra, hogy anyánk maradék házrészét mégis én örököljem. Átírás, ajándékozás, eltartási szerzõdés? Van olyan mód amit a testvérem nem tud utólag peres úton támadni?

Köszönöm a segítséget!

Álmos # 2006.04.18. 13:59

Kedves Ildikó!

A közös tulajdon megszüntetését hogyan lehet kérvényezni?
Indoklás nélkül is lehet ehhez folyamodni? Hoygan zajlik le a megszüntetés, és addig a nagybáty ott élhet-e a házban?
Köszönöm a válaszát.

ildikó31 # 2006.04.18. 13:14

Kedves Álmos!

Most látom, egy kicsit elolvastam az alábbi írását a rokoni fokokat illetően. Egyebekben áll az amit mondtam.

Amennyiben nem akarja eladni a házat a nagybácsi, úgy bíróságtól kérni kell a közös tulajdon megszüntetését.
A nagybácsi nem tudja megakadályozni, hogy eladásra ekrüljön a ház, és ha még odaköltözik akkor még a tulajdoni hányadának az ellenértékét is elveszíti, ugyanis a bíróság kötelezni fogja többlethasználati díj megfizetésére. Gondolom, hogy nem nagyon akarnak beszélni a nagybácsival, javaslom, (mivel adásvételihez mindenképpen kell) forduljanak ügyvédhez, és ő majd megbeszéli a nagybácsival amit kell, valamint figyelmezteti arra, hogy bíróság fogja értékesíteni a házat.

ildiko31

Álmos # 2006.04.18. 12:26

Tisztelt Ildikó!

Tegyük fel, hogy a feleségem is szeretne odaköltözni a házba (természetesen nem a nagybátyjával együtt, ugyanis ha ő ott van, akkor a feleségem nyilván nem megy oda).
De tegyük most fel, hogy igen.
Úgysem tudnának megegyezni abban, hogy ki melyik részt használja, mivel egy darab konyhával, egy darab fürdőszobával rendelkezik a ház, biztos, hogy a nagybátyja használná mindet.
A köteles résztétől ő nem akar megszabadulni eladás révén, hiszen végig arra várt, hogy a nagymama házában lakhasson.
Hogy adhatja el a feleségem így a házat?
Köszönöm.

ildikó31 # 2006.04.18. 12:11

Kedves Álmos!

Köteles rész annak nem jár, akit az örökhagyó a végrendeletében érvényesen kitagadott. A kitagadási okokat a Ptk. 663. §-a sorolja fel.

Mivel a felesége testvérét az Ön anyósa nem tagadta ki (lehet, hogy nem is tudta volna), így tényleg jár neki a köteles rész.
A köteles rész azonban csak annak a fele, amit törvényesen örökölt volna. Tehát, ha a felegéék ketten vannak testvérek, és a másik szülő sem él már, akkor ez azt jelenti, hogy a fiutestvér a ház 1/4-éd kapja köteles részként. A gyakorlatban annyit jelent, hogy a ház 1/4-éd használhatná. Ha beköltözik a házba, gondolom mindent fog használni, akkor többlethasználati díjat köteles fizetni a másik tulajdonostársnak, azaz az Ön feleségének. Amennyiben nem fizet semmit, akkor a ház eladásakor le kell vonni a többlethasználatot az fiutestvér tulajdoni hányadának az értékéből. Így még az is előfordulhat, hogy nem kap semmit!!!

ildiko31

Álmos # 2006.04.18. 11:19

Tiszelt Ildikó!

Nemrégiben a feleségem örökölt egy kis házat a nagymamájától.
A nagymamának egy fia is van, akivel évek óta nem tartották a kapcsolatot, így a nagymama a végrendeletében a házát a feleségemre íratta, aki ápolta, törődött vele.
A fiú azonban a temetés után előbukkant a semmiből és be szeretne költözni a házba, mondván, erre joga van, mivel hogy a köteles rész őt megilleti.
Mit tehetünk ilyenkor?
Kinek mihez van joga?

ildikó31 # 2006.04.18. 10:36

nagyon szívesen máskor is

ildiko31