ObudaFan
2006.08.16. 18:48
Két külön dolog a lakás meg az autó, de mindkettőn olyan arányban keletkezett közös tulajdon, amilyen arányban általában az élettársi viszonyban a szerzéshez hozzájárultatok.
Vagyonmegosztás
- 1
- 2
V.Attila80
#
2006.08.16. 06:13
Üdv újra.
A bank sajnos nem engedi, hogy valaki is kifizesse a másikat a fészekrakó program miatt.
Most már úgy néz ki, hogy a lakást el adjuk.
Az autóból viszont akkor követelheti vissza az önerőt? Mert az az végül is az ő pénzéböl lett befizetve. De ha ezt megkapja akkor meg az én 1 millám úszik. Jogilag, hogy is van ez?
Vagy ez más tészta? Tehát két külön dologként kell kezelni a lakást meg az autót? az élettársi viszonyunk csak kb. 2 év.
Közös tulajdon végül is csak az utóbbi egy év alatt keletkezett.
ObudaFan
#
2006.08.15. 18:47
Nem ártana látni az adásvételi szerződést, hiszen ha még nem volt meg az esküvő (és élettársként sem éltetek együtt), akkor csak akkor keletkezett közös tulajdon az ingatlanon, ha ez a szerződésben így szerepel. Ha így van, és nem sikerül megállapodni, akkor megosztási perben lehet a közös tulajdont megosztani. A bank döntése lesz, hogy elengedi-e az egyik adóstársat, vagy sem. A közöttetek levő viszony pedig úgy írható le, hogy aki az egész ingatlan tulajdonjogát megszerzi, az köteles lesz megváltani a másik hányadát, de a saját túlfizetését beszámíthatja. Tehát ha az összes ezutáni részletet te fizetsz ki, akkor csak azzal az 1 millióval fogsz tartozni, amit ő fektetett be.
monalisa1
#
2006.08.13. 15:42
Kedves Attila:
én csak mint egy laikus hozzászóló: az 1 M Ft ellenében MEKKORA hitelt vállaltatok be a társasházi lakás vásárlásakor?! (Ez természetesen csak kettőtökre tartozik.)
Lehet hogy zöldséget írok (...) de legelőszőr is a felvett hitel IDÕELÕTTI lezárásának "büntetős" dolgát kell tudni valahogy rendeznetek a banknál.
Aztán ha esetlegesen x számú majdan megszületendő gyermeket is bevállaltatok előre, nos az állam által biztosított lakásár kedvezményt is rendezni kell - és ez is büntetős többletköltséggel jár...
Javaslom vedd elő a kölcsönszerződést és az "apróbetűst" nagyon alaposan olvassad el, hogy egyáltalán képben legyél ezen dologokban.
Aztán mivel a lakáskölcsönt közösen vettétek fel, a ki tudja hány millió forint tartozást is közösen kell tudnotok valahogy lenullázni...
Az autóra a havi törlesztést fizessed még egy kicsit - ha tudod -, hogy tudj ill. tudjatok mivel a bankba bejárni a fenti ügyintézések végett.
Elnézést, hogy jogi tanácsot nem tudtam adni, csak a hozzászólásomat írtam le.
V.Attila80
#
2006.08.13. 13:49
Jó napot.
Az előzmények rövid leírása: a menyasszonymmal tavaj a fészekrakó program keretében vásároltunk egy társasházi ingatlant. A vásárlás a szüleimtől kapott 1M ft-bol történt, a későbbiekben kaptunk az ő szüleitől még 1M ft-ot. Ebből szerettük volna megtartani az esküvönket. Ez másképp alakult, a lakásra fordítottuk az egyik részét a másik részéből pedig hitelre vásároltunk egy autót ami az én nevemen van. Na most ezt a párom másképpen gondolta és elhagyott egy másik pasival.
Akérdésem az volna, hogy most eladásra kerül a lakás. Nyereség sajnos nem lesz az ügyletből mert a forint gyengülése miatt jelenleg nagyobb a tartozásunk mint amennyit felvettünk.
Mennyi részt követelhet a volt párom a lákásból ill. az autó önerejéből?
Egyáltalán követelhet valamannyit? Mert mindketten 1-1M ft-ot fektettünk be.
A választ előre is köszönöm.
Üdvözlettel Vaja Attila
ObudaFan
#
2006.07.23. 09:05
Itt két dolog van. Egyrészről a PK 7 szerint a Ptk. 137. §-ának (3) bekezdésében említett építkezés (bôvítés, hozzáépítés, átépítés, beépített ingatlanon újabb épület létesítése) - az egyéb törvényes feltételek megléte esetén és a felek megállapodásának hiányában - az épület (épületrész) rendeltetésétôl függetlenül keletkeztet közös tulajdont. Nem lehet közös tulajdont keletkeztetô építkezésnek tekinteni az épület szerkezetét nem érintô karbantartási, korszerûsítési, felújítási és más építési munkát.
III. A Ptk. 137. §-ának (3) bekezdése szerint: "Ha valaki a más tulajdonában levô épületet bôvíti, ahhoz hozzáépít vagy azt átépíti, vagy ha az idegen földön már épület áll, a ráépítéssel - a felek eltérô megállapodása hiányában közös tulajdon keletkezik."
A Ptk-nak ez a szabálya nem korlátozódik a lakóépületekre, alkalmazása független az épület rendeltetésétôl. Ezért a közös tulajdon keletkezését - a felek eltérô rendelkezése hiányában - akkor is meg kell állapítani, ha a bôvítés, átépítés, hozzáépítés melléképületekre vonatkozik, illetve melléképületet építenek rá olyan ingatlanra, amelyen már volt épület.
A Ptk. 137. §-a (3) bekezdésének második mondata szerint a ráépítô (hozzáépítô) tulajdoni hányadát az egész ingatlanból a hozzáépített részre esô érték aránya alapján kell megállapítani. Nem indokolt azonban tulajdonjogot keletkeztetô hatást fûzni az egész ingatlan használhatósága és értéke szempontjából lényegtelen építkezéshez.
Nem lehet bármiféle építési munkát közös tulajdon keletkezését eredményezô bôvítésnek, hozzáépítésnek, átépítésnek tekinteni. Nem eredményezhet közös tulajdont az épület szerkezetét nem érintô karbantartási, korszerûsítési, felújítási vagy más építési munka elvégzése, mégpedig akkor sem, ha esetleg ezáltal az épület beosztása módosul (pl. ajtóáthelyezés).
Ugyanakkor a bírói gyakorlat házastársak esetén ismer kivételt. A BH2001. 19 értelmében a tartós értéknövekedést nem jelentô karbantartási, javítási, kisebb felújítási munkák a házastársak vagyoni viszonyai körében sem eredményeznek tulajdonjogot, csupán a közös beruházás arányos részének megtérítésére vezetô igényt [Csjt. 27. § (1) bek., 31. § (5) bek., 31/C. § (1) és (3) bek., Ptk. 137. § (3) bek.].
A bírói gyakorlat szerint a különvagyoni ingatlanra fordított közös beruházások jogi sorsának rendezésénél nem a ráépítésre, hanem a házastársi közös vagyon megosztására vonatkozó családjogi szabályok az irányadóak (BH1997. 72.). A Csjt. 27. §-ának (1) bekezdése szerint a házastársak osztatlan közös tulajdona mindaz, amit a házassági életközösség ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek, kivéve azt, ami valamelyik házastárs különvagyonához tartozik. A házastársaknak az egyikük különvagyoni ingatlanára fordított közös beruházása, amely tartós jelleggel jelentôs értéket hoz létre, a házastárs tulajdoni igényét akkor is megalapozza, ha a beruházás mértéke és jellege nem felel meg azoknak a követelményeknek, amelyeket a Ptk. 137. §-a (3) bekezdése és a PK 7. sz. állásfoglalás a ráépítésre alapuló tulajdonszerzéshez megkívánt; vagyis nem jár az épület szerkezeti átépítésével, bôvítésével, nem hozzáépítés vagy új épület létesítése. A tartós értéknövekedést nem jelentô karbantartási, javítási, kisebb felújítási munkák viszont a házastársak vagyoni viszonyai körében sem eredményeznek tulajdonjogot, csupán a közös beruházás arányos részének megtérítésére irányuló igényt.
No most, élettársi jogviszonyra nézve ilyen bírói gyakorlat tudomásom szerint nincs, de az élettársi közös vagyon és a házastársi vagyonközösség megosztásának szabályozása között gyakorlatilag annyi a különbség, hogy az előző szerzésarányosan, az utóbbi fele-fele arányban történik, de mindkettő közös vagyont eredményez. Éppen ezért talán bele lehet kapaszkodni ebbe, bár az kétségtelen, hogy biztos eredményt ígérni nem lehet.
monalisa1
#
2006.07.23. 08:03
Szépen- őszintén leírtad az érzéseidet, melyekből kiérződik, hogy nagyon szereted a gyermekedet és ragaszkodsz is hozzá. Helyes.
És az igazságosságot is elvárnád a vagyoni osztozkodásnál...
Ez sok, vélem a kettő együtt nem fog megvalósulni, vagy legalábbis nem egykönnyen.
A gyereket vagy neked itéli a bíróság vagy nem: kaukázusi krétakör.
Mindenesetre te léptél félre annak idején előszőr (...), és ezt "lobogtatni" fogja majd a jogvitában ellened. És a gyermekelhelyezési perekben eljáró bírók szinte mind nők, sőt, mára nagyon is elnőiesedett a bírói kar.
Persze pszichológus véleményét is kikéri majd a bíróság - egy pártatlan szakemberét.
Ami pedig a házból való tulajdonrészédet illeti, mint már leírtam: előbb a tulajdon megállapítása iránti per, és majd azt követően a megosztási per. Hosszú lesz, költséges...
Szerintem legyen eladadva a ház és egyezzetek meg a pénzen, a gyereket meg legrosszabb esetben "megosztva" is lehet nevelni.
Valamiképpen kettőtöknek kell tudni ezen két alapvető dologban megegyezésre jutni., a legrosszabb kompromisszum is jobb mint egy bírósági eljárás.
Én kívánok neked a további életedhez minden jót, és ezzel kiszáltam a beírásodból.
Lárma
#
2006.07.23. 06:02
Kedves Monalisa1!
Természetesen ez is egy verzó amit felvázoltál nekem, de akkor folytatom a további részletekkel:
Nekem csak az jelent biztonságot ha tulajdonrészt kapok. Ugyanis mit várjak el valakitől ha még a szülei is nekem adnak igazat és ők aztán tudják hogy mit tettem azért hogy olyan körülmények között éljünk amilyenekben élünk. Új életett kell kezdenem! Ehhez pénz kell! És nem a szüleimre akarok támaszkodni megint 37 évesen. Õk már segítettek annak idelyén útbaindúlnom. Meg egyébként se tartom egészségesnek ha egy felnőt férfi a szüleivel él. És ha én most oda megyek akkor az olyan lesz mint mikor az oroszok ideiglenesen bejöttek... Ráadásúl a fiam velem akar maradni!!! Ezt már több pszichológus és az anyja előtt is megerősítette. Sőt a legutóbbinak azt is mondta, hogy neki van salyát pszichológusa akihez én szoktam elvinni és ő csak vele akar beszélgetni. Ugyanis az anyja kapkod fűhöz fához ami sztem nem jó a gyereknek! És én meg mindent meg is teszek azért, hogy velem legyen. Úgy gondolkodok erről a dologról, hogy az anyja most el akar venni tőlem mindent. A fiam, a pénzem. És ott akar majd élni valakivel abban amit én alkottam meg neki. Ebben nem csak anyagi, hanem erkőlcsi dolog is van!!! Egyszerűen nem hagyhatom, hogy ezt tegye velem valaki. Ha a fiam velem marad nekem nem kell az anyjától semmi pénz!!!! Mostanra már eljutottam odáig, hogy bár miről hajlandó vagyok lemondani a gyermekemért! Még akár egy jövőbeni kapcsolatról is. De az ilyen úgy is csak akkor működne ha a leendőbeli és az én fiam kölcsönösen elfogadják feltételek nélkül egymást!!!
Tehát még mindig arra várom a választ, hogy ha tulajdonrész követelek akkor azt milyen módszerekkel tudom kihalytani???!!!
Első lépcsőben ezt kell megoldanom! Most mi már elkezdtük lejátszani a Rószák háborúja című filmet...
Természetesen szívesen fogadok bár milyen más javaslatot de ami a fontos, hogy velem marad a fiam és kapok a házból tulajdonrészt és az anyjától a tivábbiakban nem követelek egy fillért se! Se gyerektartást se semmit! Sőt!! Látni se akarom!!!
Az a baj, hogy vannak dolgok amit csak akkor ért meg igazán az ember ha részesévé vállik annak. Ezért tudom, hogy nehéz megérteni az én elképzeléseim is. De amióta van ez nálunk és ennek már több mint egy éve, úgy érzem magam mint mikor elhasználnak egy papírzsebkendőt és utánna eldobják... Különösen az után, hogy végig békülési szándékom volt és talán még legbelül most is az van persze pár feltétel teljesülése esetén...
monalisa1
#
2006.07.22. 15:18
Ha netán nem megy bele az egyezségbe, hogy a tartásdíjról általa lemondva te meg nem követelsz tőle semmit , akkor meg fizesse ki a részedet a házból a valós értékben minden vita nélkül.
Az esetleges tartásdíjról való lemondáshoz a gyámhatóság jóváhagyása elengedhetetlenül szükséges., azzal az értékkel a közös gyerek javára kötelező lesz tulajdonrészt adnia az ingatlanból.
monalisa1
#
2006.07.22. 11:40
És mivel a vállalkozásaidban az ex-ed adminisztrálgatott stb., tisztában van a VALÓS jövedelmeddel, és ennek alapján követené a tartásdíj összegének megállapítását.
Róka fogta csuka.
monalisa1
#
2006.07.22. 11:31
Csak mint laikus hozzászóló:
1. Minek neked abból a házból tulajdoni hányad (?), mert a leírtak szerint simán nem fogod megkapni., egy tulajdon megállapítási- és majd egy azt követő megosztási per legalább 2-3 év (!) és rengeteg pénz perköltségre, ingatlanbecslő szakértőre, ügyvédre stb. Hogy az állandó idegeskedésről külön ne is beszéljek...
Persze ezt neked kell tudni.
2. Figyelemmel a közös gyermek jelen 9 éves életkorára, valamint vélelmezve hogy majd tovább is fog tanulni (...), így 22-24 éves korára lesz kész csak. És addig köteles vagy tartájdíjat fizetni.
Na most, egy gyerek esetében a megállapításra kerülő tartásdíj összege a mindenkori jövedelmed 15 - 25 %-a. És ahogy az évek során emelkedik a pénzed úgy mozdul mindenkor a fizetnivalód is.
Ossz és szorozz: a ház jelen 20 M Ft-jából a hosszas jogvita alapján majdan kiharcolásra kerülő x M Ft-odból - figyelemmel a 2-3 év várható inflációs értékvesztésére is - mit fogsz tudni majd venni??!
És a pénzből még levonásba kerülnek a jogvita fent részletezett tételei is.
És sok éven keresztül fizeted még a havi x összegű tartásdíjat is...
3. És bizonyára előbb-utóbb új párkapcsolatod lesz, és remélve egy ujabb gyermeked is.
És annak a majdan megszületendő gyerekednek kevesebb fog jutni jónéhány éven át, mert a féltestvére után a tartásdíj-kötelezettséged...
4. Én a helyedben lemondanék a házból való bármiféle vagyoni követelésről, ellenben az élettársad meg nem kap tartásdíjat!
Vagyis "üres" kézzel lépsz ki ebből a kapcsolatból, de vígan és dalolva...
Vélem a szüleidnél ha nem több egy félszoba csak jutna hely neked a továbbiakban - egyenlőre.
És így 100%-ban megmarad minden hónapban a pénzed., indulhatsz az új életkezdés felé.
Az exeddel sem ölitek egymás idegeit a pereskedéssel.
5. Egy közjegyző magánokiratban foglalja a vagyoni értékről való lemondásodat - az exed meg tudomásul veszi, hogy tartásdíj nuku.
6. A láthatás/kapcsolatttartás dolgát nagyon részletesen leszabályozzátok egymásközt.
Ha a későbbiekben az exed esetleg nem tartaná be (...) a gyámhivatalon keresztül felelőségre vonható.
Kedves Lárma! Nekem ez jutott az eszembe...
Lárma
#
2006.07.22. 10:19
Tisztelt Fórumozók!!
Egy elég bonyolult és szövevényes ügyem van.. Kíváncsi lennék ki, mit szól a történetemhez és persze, hogy vajon mik az esélyeim arra, hogy megkapjam ami szerintem jogosan jár nekem…
Együtt élek immár 14 éve a párommal. Nem házasodtunk össze. Mikor hozzá kerültem az ő házában kezdtük a közös életünket. Közben gyerekünk is született. Õ most 9 éves. A párom az együtt töltött 13 év alatt nagyon kevés munkahelyen dolgozott. Leginkább itthon volt és néha kis adminisztrációval segített a vállalkozásomban. Ez végül is mindkettőnknek egy kényelmes megoldás volt és anyagilag nem is voltunk rászorulva hogy ő valahol még dolgozzon. Aztán ahogy lenni szokott előbb én léptem félre. De ő ezt nem tudta. Aztán tőlem függetlenül ő is félrelépet amit viszont én megéreztem rajta. Tehát mondhatjuk akár azt is hogy ő lépett félre előbb. Aztán folytatta egy másik valakivel. Ez egy éve történt. Ez a másik valaki elárulta neki hogy nekem is van bár akkor már csak volt valakim. Ettől a pillanattól nem akar velem együtt élni. Ennek már közel egy éve. Mostanra annyira elmérgesedett a viszony hogy elkezdtünk ügyvédhez járni. Ugyanis a házon, ami az ő tulajdona nagy átalakításokat végeztünk, amit persze számlákkal nem tudunk bizonyítani. Így én úgy gondoltam, hogy a sok munka a kifizetett kölcsön és az együtt töltött 13 év záradéka ként talán követelhetek valamennyit a házból. Az 1/3 ára gondoltam. De úgy hogy tulajdon részt kérek. Erről persze ő hallani se akar. Ki akar fizetni. De közel se ennyivel. Ugyanis egy 20 milliós házról van szó. Az ügyvédem szerint, ha beperelem akkor se biztos hogy ezt megkapom. És addig is kérhetik a kilakoltatásom. Bár ide vagyok bejelentve már 13 éve és nincs is másik ideiglenes lakcímem. Igaz van egy házam, ami a szüleimé de az csak névleg az enyém mert nem rég vették és ezzel akartuk kivédeni az esetleges későbbi örökösödési illetéket. Azt is mondták, már többen, hogy ki ne tegyem a lábam a házból mert attól kezdve nem nagyon tudok mit követelni rajta. Nagyon bosszant a dolog, hiszen szinte minden amit felépítettünk az én vállalkozásaim nyomán került ide. Abból éltünk csak, amit én dolgoztam. Õ csak keveset adminisztrált.
Igazából kicsit megrendűlt a bizalmam az ügyvédemben is, mikor nem arról beszélt nekem hogy hogyan tudjuk elérni az igazunkat, hanem arról hogy milyen csapások érnek majd. Azt az embert keresem aki egy mindenhájjal megkent csibész és aláfúr az ügyfele ellenfelének. Nekem is vannak ötleteim de szükségem van valakire aki a polgárjogi részét is tudja biztosítani hozzá. Én 10 évig vámjoggal foglalkoztam. Úgy ismertek meg hogy kiforgattam az összes jogszabályt és bementem az összes kiskapun. Valaki ilyenre lenne szükségem ebben az ügyben is!!
Kíváncsian várom a hozzászólásokat!!
Liana05
#
2006.07.20. 11:43
Köszönöm, ez egy kicsit reménykeltő azért.
Lia
ObudaFan
#
2006.07.19. 20:35
Ez nem jogi indok a nemfizetésre, legfeljebb halasztást, részletfizetést kérhet.
Liana05
#
2006.07.19. 07:05
Köszönöm, és lenne még egy kérdésem. Jogi indok-e az a nemfizetésre, hogy a volt férjnek nincs pénze? Erre hivatkozott.
A húgom a volt férje életvitele miatt, a gyerekek érdekében költözött el, ez tanúkkal is igazolható. Jól gondolom, hogy ezzel nem veszítette el a túlhasználati díjra a jogosultságát?
ObudaFan
#
2006.07.17. 20:48
Joglemondást önmagában a hallgatás nem jelent, mert a joglemondásnak kifejezettnek kell lennie. Tehát a túlhasználati díj iránti igény azzal nem enyészik el, hogy nem reagált erre senki. Persze az a leírtakból nem derül ki, hogy van-e valamilyen jogi indoka az ellenfélnek a nem fizetésre.
A gyakorlatban különvagyoni részként megítélni nem láttam ilyet, hogy azért lenne valami részben külön vagyon, mert a bérlő kedvezménnyel vehette azt meg, de hát minden ügy más, meg kell próbálni. Így, hogy iratokat nem láttam, nyilván nem mondom semmire, hogy reménytelen lenne. :)
Azt, hogy milyen tanúkkal, vagy okiratokkal tudjátok mégis igazolni azt, hogy mennyit fordítottatok az ingatlanra, leginkább nektek kell tidni. Ugyanakkor kell is tudni, mert ennek hiányában ez a pénz elúszik.
Liana05
#
2006.07.17. 12:54
Kovács_Béla_Sándor
Köszönöm, remélem jól értem, és még beadható erre vonatkozó kereset.
A többi kérdésemre nincs valami ötleted?
Kovács_Béla_Sándor
#
2006.07.17. 10:53
A kereset (ellenkereset) az első fokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig megváltoztatható (kiterjeszthető, felemelhető, stb.).
(Bocs, ObudaFan.)
Liana05
#
2006.07.17. 08:40
Kedves ObudaFan!!
A lakás túlhasználatával kapcsolatban lenne még kérdésem.
A húgom válóperének utolsó tárgyalásán (most új, vagyonmegosztási per zajlik) a férj ügyvédje egy fél mondattal jelezte, hogy ügyfele nem hajlandó túlhasználati díjat fizetni, és ez a jegyzőkönyvbe is belekerült. Sajnos sem a húgom, sem az ügyvédje nem reagált erre, nem tiltakoztak. Eddig ugyanis nem is kért a lakás használatáért semmit. Van arra jogi lehetőség, hogy a húgom mégis kérje ennek megállapítását? Egy éve költözött el a gyerekekkel a közös lakásból, és ki tudja, meddig húzódik még a per...
Liana05
#
2006.07.17. 08:24
Kedves ObudaFan! Megint kérdésem lenne.
Megvolt az újabb tárgyalás. A volt férj rokonai tanúskodtak a különvagyon bizonyításásra (házvételkor pénzzel segítettek), bár senki sem vitatta ezeket a dolgokat. Igaz, írott nyoma egyik összegnek sem volt, de így bizonyítottak.
Sőt, a tárgyaláson újabb összegeket is felsoroltak, hogy a házvételkor és utána a felújításkor átadták. Ugyanakkor tagadták, hogy a mi szüleink bármivel segítettek volna. A gond az, hogy ezekről az összegekről a húgom nem tudott, valószínűleg nem is igaz. DE az összes rokon ezt állította. És a szüleink is segítettek, pénzzel is, munkával is. Viszont egyszerűen nem emlékszünk ennyi idő után (18 év) az összegekre, csak édesapám feljegyzései maradtak meg a végzett munkákról.
Mit tegyünk? Nem szeretnénk hamisan tanúskodni.
A húgom tartja magát az 50-50%-hoz, de a másik fél egyre mohóbb, az ajánlatuk már szemérmetlenül alacsony.
Nagyon félünk, hogy kisemmizik a húgomat és a gyerekeket.
Még egy kérdés: a lakás eredetileg a húgom szolgálati lakása volt, a férje hozzá költözött, és a házasságuk alatt, közvetlenül a vétel előtt minősítették át bérlakássá, így vehették meg, az érték 50%-ának befizetésével. Az elengedett rész képezheti-e a húgom különvagyonát?
kérdezőné
#
2006.06.20. 17:03
Obudafan! Csak ma sikerült elküldenem, de elküldtem, és nagyon köszönöm a segítséged!
kérdezőné
#
2006.06.19. 05:21
Kedves Obudafan!
Igen, én abszolút így értelmezem, de elküldöm emailban, amiket kaptunk, és nagyon köszönöm!!!!!!, előre is!
Liana05
#
2006.06.18. 19:48
Köszönöm, ObudaFan.
ObudaFan
#
2006.06.18. 10:36
Miután elutasította idézés nélkül, azután tette át? Itt valamit elnéztél, mert idézés nélküli elutasítás után, ha ez ellen jogorvoslattal nem élnek, újabb perbeli cselekmény - a jogerősítést leszámítva - nincs. Ha elküldöd az iratokat e-mailben, akkor megnézem.
kérdezőné
#
2006.06.17. 18:38
Obudafan, Derill! Segítenétek? nagyon fontos lenne tudnom erre a kérdésemre a választ:
eljárásbeli kérdéskörbe tartozik:
beadtuk a tulajdonjog megállapítása, és közös vagyon megszüntetése iránti pert. Pótoltatott a bíróság, mit a 16. napon tettünk meg, így megkaptuk azt a papírt, hogy idézés kibocsátása nélkül elutasította. Nem fellebeztük meg.
Majd kicsit később egy másik végzést, miben a bíróság megállapítja hatásköre hiányát és elrendelte az iratok áttételét a hatáskörrel rendelkező fővárosi b.hoz. Nem fellebeztük meg.
De időközben 30 napon belül újra beadtuk a budai központi bíróságra, merthogy erre a pp. ad jogosítványt.
Akkor most hol az ügy? Mi a teendő?, és kell e valahová vmit írni?
- 1
- 2
