Hogyan kérhetek bíró váltást

Fórum → öröklés és családjog
régebbi elöl     új hozzászólás

kissember # 2006.11.17. 17:45

Ez igaz, nem is ezt vitatom. Csakhogy volt már akkor egy éppen friss orvosszakértői vélemény, amit el sem kért. Pedig világos volt, hogy a rokkantosításhoz kellett egy orvosszakértői vélemény. Az ideiglenes kérelmet elutasította, pedig éppen arra való hivatkozással adtuk be, hogy betegsége miatt nem képes egyedül nevelni a gyermeket. Szerintem ebben az esetben logikusnak tűnik, hogy ha a bíró nem tudja önállóan ezt a kérdést eldönteni, akkor megnézi az orvosszakértői véleményt. Ha a későbbiekben még kiegészítésre lesz szükség, akkor hivatalból kijelölhet egyet. De semmiképpen ne jelentse ki 1 évvell később a táryaláson, hogy orvosi kérdésekben nem jártas... szerintem legalábbis

ObudaFan # 2006.11.17. 17:01

Akkor kell elrendelni, ha a bíróság úgy látja, hogy valamilyen lényeges tény bizonyításához szükséges. Gyakori viszont hogy a kirendelés elhúzódik, mert hosszadalmas bizonyítást kell lefolytatni ahhoz, hogy egyáltalán lehessen tudni, mi mindent kellene megkérdezni a szakértőtől. Ha ugyanis emiatt kétszer kellene kirendelni, az dupla költség, és az általában sokkal nagyobb gond, mint az, hogy egyszer később lett kirendelve.

kissember # 2006.11.16. 21:46

Köszi.
A konkrét esetre tudsz valamit mondani? Történetesen hogy mennyi időn belül kell elrendelni egy szakértői vizsgálatot?

ObudaFan # 2006.11.16. 21:42

Nem értettelek félre, csak egy hasonló esetet leírtam. Eljárhat.

kissember # 2006.11.16. 21:37

Félreértettél. Nem büntetőeljárásról van szó és a feljelentés alapja nem az elfogultság. Egy perben a bíró még a végzés meghozása előtt hagyott kialakulni egy helyzetet, ami mondjuk nekem kárt okozott anyagi és erkölcsi téren egyaránt. Ez a helyzet megelőzhető lett volna akkor, ha alaposabb egy kérdésben, azaz egy szakértő kijelölését (ami végülis megtörtént 1 évvel később) korábban megteszi (határidők között erre választ nem találtam). Én kértem a szakértő kijelölését akkor, a későbbiekben a bíró is szükségesnek találta. A per végkifejletétől függetlenül a kár fennáll, valamint beláthatatlan következményekkel járhat a későbbiek során. A kérdés az, hogyha emiatt a bíró ellen feljelentést teszek, akkor a korábbi ügyben eljárhat e?

ObudaFan # 2006.11.16. 19:11

Ez egy gyakori terhelti taktika a büntetőeljárás elhúzására, hogy feljelentgetik itt-ott a bírót, aztán hivatkoznak az elfogultságára. Önmagában az, hogy a terhelt feljelent, nem kell, hogy elfogultságot jelentsen szerintem.

kissember # 2006.11.15. 23:47

Csak kíváncsiságból kérdezem, hogyha egy ügyemben eljáró bíró ellen nem kizárást kérek elfogultság vagy más ok miatt, hanem feljelentést teszek, akkor az a bíró az ügyemet a továbbiakban lefolytathatja e ettől még?
Az a mondat nem teljesen világos előttem, hogy:
"- a fél, a féllel együtt jogosított vagy kötelezett személy, továbbá az, aki a per tárgyát egészen vagy részben a maga részére követeli, vagy akinek jogaira vagy kötelezettségeire a per eredménye kihatással lehet;

Köszönöm előre is.

Dr.Attika # 2006.11.15. 21:50

Sally!
A polgári perrendtartás vonatkozó rendelkezése szerint a fél kérhet szószerinti jegyzőkönyveztetést az általa fontosnak ítélt dolgok vonatkozásában. Kérje Ön is az ügyvédjétől, hogy a nagyon fontos dolgokban kérjen "szószerintit"! Felesleges kérvényezni a bíró kizárását, mert el fogják hajtani. Ez nem kizárási ok. Mégegy tanács :az indítványokról vezessen feljegyzést óra , perc megjelöléssel. Mégegy tanács : a tárgyalásra vigyen jegyzetfüzetet és írja fel a lényeges eseményeket. Ha nincs mit felírni, akkor firkáljon. Ha a bíró jegyzetelést lát, akkor ő is komolyabban veszi a jegyzőkönyv vezetést. Ha a jegyzetelést a jogi képviselőnél is tapasztalja, akkor kétszeresen komolyan veszi.

Ügyvéd
http://jogitanacs.info
http://amerikairendszam.com

mikud # 2006.11.15. 21:45

Ha egy bíró nem jegyzőkönyvezi a tárgyaláson elhangzottakat - értsd: a jegyzőkönyv tartalmilag nem tartalmazza a felek, tanúk stb. nyilatkozatát -, az elég súlyos dolog, ellenkezik az irányadó jogszabályokkal.
Ilyenkor a jegyzőkönyv kiegészítését szoktuk kérni ott a tárgyaláson. Ha ennek nem tesz eleget, akkor egy rámenős ügyvéd azt jegyzőkönyvbe veteti, hogy a bíró nem hajlandó a felvett jegyzőkönyvet kiegészíteni. (Ha ilyet kérünk, akkor általában a bírók azonnal mindent jegyzőkönyvbe vesznek.)
Van még arra mód - ugyancsak sűrűn élünk e lehetőséggel is -, hogy a jegyzőkönyv kiegészítését írásban kérjük. Erről a bíróságnak dönteni kell. Ha sokat vacakol egy bíró, akkor mondjuk - megint csak egy rámenős kollega - ilyenkor a bíróság elnökénél tesz panaszt.

Röviden ilyen praktikus lehetőségek vannak.

Az elfogultság az is megoldás, de ahhoz általában valami súlyos, nyilvánvalóan részrehajló megnyilvánulás kell. Érdemes a képviseletet ellátó kollegával átbeszélni, hogy milyen kérdések merülhetnek fel ebben a körben.

Sok sikert!
Udvarhelyi Miklós

Sally # 2006.11.15. 21:21

Köszönöm a választ. Azért megpróbálom kérvényezni. Mégis felháborító, hogy amit mi (én és az ügyvédem) kérünk még a jegyzőkönyvből is kimarad. Kifelejti vagy tudatosan nem kerül bele... érthetetlen. Nekem azért gyanus ez.

ObudaFan # 2006.11.13. 12:31

Az ügy elintézéséből ki van zárva, és abban mint bíró nem vehet részt:

  • a fél, a féllel együtt jogosított vagy kötelezett személy, továbbá az, aki a per tárgyát egészen vagy részben a maga részére követeli, vagy akinek jogaira vagy kötelezettségeire a per eredménye kihatással lehet;
  • a fenti személy képviselője vagy olyan volt képviselője, aki az ügyben eljárt;
  • a fenti személyek hozzátartozója vagy volt házastársa;
  • az, akit a perben tanúként vagy szakértőként kihallgattak, vagy akinek tanúként vagy szakértőként való kihallgatását a bíróság elrendelte;
  • az, akitől az ügynek tárgyilagos megítélése egyéb okból nem várható (elfogultság).

Hozzátartozó az egyeneságbeli rokon és annak házastársa, az örökbe fogadó és a nevelőszülő, az örökbe fogadott és a nevelt gyermek, a testvér, a házastárs a jegyes és az élettárs, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa.

A perben az a helyi bíróság, megyei bíróság, illetőleg ítélőtábla sem járhat el, amelynek vezetője - az elfogultság kivételével - ki van zárva.

A per másodfokú elintézéséből ki van zárva az a bíró is, aki a per első fokú elintézésében részt vett.

A per másodfokú elintézéséből és a felülvizsgálati kérelem elbírálásából ki van zárva az a bíró is, aki az eljárás elhúzódása miatti kifogás elbírálásában részt vett.

A bíróság hivatalból ügyel arra, hogy kizárt bíró vagy bíróság az eljárásban ne vegyen részt.

A bíró a bíróság vezetőjének köteles haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben kizárási ok forog fenn; a bejelentés elmulasztásáért vagy késedelmes teljesítéséért fegyelmi és anyagi felelősséggel tartozik.

Kizárási ok esetén a kizárást a bíróság vezetője hivatalból kezdeményezi.

A kizárási okot a fél is bejelentheti. E bejelentésnek az eljárás bármely szakában helye van, az elfogultságot azonban a fél a tárgyalás megkezdése után csupán akkor érvényesítheti, ha nyomban valószínűsíti, hogy a bejelentés alapjául szolgáló tényről csak a tárgyalás megkezdése után szerzett tudomást, és a tudomásszerzés után az okot nyomban bejelenti.

Ha a bíró a reá vonatkozó kizárási okot maga jelentette be, vagy saját mellőzéséhez maga is hozzájárult, más tanács, illetőleg bíró kijelölése iránt a bíróság vezetője is intézkedhetik. Ilyen esetben a kizárás tárgyában külön határozatot hozni nem kell.

Ha a kizárás kérdését igazgatási ügykörben nem intézik el, a bíró kizárása felől ugyanannak a bíróságnak ugyanazon a fokon eljáró másik tanácsa tárgyaláson kívül is határozhat.

Ha ugyanannak a bíróságnak nincs olyan tanácsa, amelyre a kizárási ok nem vonatkozik, vagy ha a kizárási ok a 14. § értelmében az egész bíróságra kiterjed, a kizárás kérdésében a másodfokú bíróság, a megyei bíróságot mint másodfokú bíróságot és a munkaügyi bíróságot érintő ok esetében az ítélőtábla, az ítélőtáblát mint másodfokú bíróságot érintő ok esetében a Legfelsőbb Bíróság határoz.

Ha a bejelentést nem maga a bíró tette, nyilatkozatát döntés előtt be kell szerezni.

A kizárást kimondó határozat ellen fellebbezésnek nincs helye, a kizárás megtagadása miatt pedig csak abban a fellebbezésben lehet panaszt tenni, amely az ügy érdemében hozott határozat ellen irányul.

Az a bíró, aki a személyére vonatkozó kizárási okot maga jelentette be, bejelentésének elintézéséig a perben nem járhat el. Minden más esetben az érintett bíró továbbra is eljárhat ugyan, de ha nem elfogultságról, hanem más kizárási okról van szó, a bejelentés elintézéséig az érdemi határozat hozatalában nem vehet részt. Ha ugyanaz a fél ugyanabban a perben a kizárás megtagadása után tesz újabb bejelentést a bíró ellen, ez a korlátozás sem érvényesül.

Ha a fél nyilvánvalóan alaptalanul tesz kizárásra irányuló bejelentést, vagy ugyanabban a perben ugyanazon bíró ellen ismételten alaptalan bejelentést tesz, őt a kizárást megtagadó határozatban pénzbírsággal lehet sújtani.

A másodfokú bíróság által elrendelt bizonyítást lehetőleg olyan bíró folytassa le, aki az első fokú ítélet meghozatalában nem vett részt.

A perújítás során nem járhat el az a bíró, aki a perújítással megtámadott ítélet meghozatalában részt vett.

A felülvizsgálati kérelem elbírálása során nem járhat el az a bíró, aki a felülvizsgálati kérelemmel érintett határozatok bármelyikének meghozatalában részt vett.

Kovács_Béla_Sándor # 2006.11.13. 08:38

Van mód a bírói elfogultság bejelentésére - de az általad felsoroltak ehhez nem nyújtanak kellő jogalapot. Tudod, ezeket 100 pervesztesből 90 el szokta mondani.
Egyébként Pp. 13-21. §

Szerintem inkább ügyvédet kellene keresned. (Kicsit késő, de jobb mint soha.)

Sally # 2006.11.12. 22:38

Szeretném megkérdezni, hogy mi a módja annak, hogy családjogi peremben más bírót kérhessek. Van-e valamilyen törvényi hivatkozás, és milyen indoklást fogadnak el.
Ami erre késztet, az hogy a hozott részitélet tele van ellentmondással, részrehajlással, az általam bemutatott bizonyítékok tanuvallomások teljes figyelmen kívül hagyásával.
Köszönöm, ha tudna valaki nekem tanácsot adni.