nonolet
2018.02.07. 20:34
Dr.Attika
???
Nem magával köti... hanem KÉT cég köti egymással!
A cég meg független a magánszemélytől.
Mindkettő önálló jogalany.
Szerintem.
cégképviselet
- 1
- 2
kiscsaba123
#
2018.02.07. 19:55
Tisztelt Fórumozók,
Az alábbi témában érdeklődnék:
Egy idegenforgalmi partnerünknél az a helyzet áll fent, hogy egy kijelölt vezető ír alá minden szolgáltatási szerződést, éves szinten százmilliós nagyságrendben, miközben a cégadatokból kitűnik hogy cégjegyzésre egy külföldi személy jogosult.
Erre hivatkozva több esetben kértük már hogy mutasson be felhatalmazást az ügyvezetőtől de ez nem történt meg, helyette saját magáról állított ki egy nyilatkozatot, hogy jogosult aláírni.
Kérdésünk hogy támadható-e vagy valahogy számon kérhető-e ez a magatartás, hogyan lehet elérni hogy a valós ügyvezető aláírása szerepeljen a szerződéseken, és legrosszabb esetben ne egy visszadátumozott meghatalmazás szülessen.
Előre is köszönettel.
buszgyuri
#
2012.11.24. 16:56
Nagyon köszönöm!
Kovács_Béla_Sándor
#
2012.11.24. 16:55
Akkor még az sem kell.
buszgyuri
#
2012.11.24. 16:45
két egyszemélyes kft., az alapító mindkettőnél ugyanaz, mint az ügyvezető
Kovács_Béla_Sándor
#
2012.11.24. 16:30
Aláírhat egyedül - de kell hozzá mindkét cég taggyűlésének kifejezett hozzájárulása.
Dr.Attika
#
2012.11.24. 16:26
Üdvözletem!
Nem kötheti meg a szerződést jogszerűen. Saját magával senki nem szerződhet, akkor sem, ha jogi személy képviseletében teszi. Mit lehet tenni? Van rá megoldás, de ez már fizetős kategória.
buszgyuri
#
2012.11.24. 15:27
Üdvözletem!
Kérdésem az alábbi: két cég adásvételi szerződést kíván kötni ingatlan tárgyában. Mindkét cégnek egy vezető tisztségviselője (ügyvezetője) van, és ez ugyanaz a személy. Megköthetik a szerződést így , tehát hogy mindkét cég nevében ugyanaz a törvényes képviselő ír alá?
Ha nem, akkor hogyan hidalható ez át?
Előre is köszönöm a segítséget!
Kovács_Béla_Sándor
#
2008.07.01. 17:26
OFF
Milyen másiknak? Hírhedett vagyok róla, hogy még a saját ügyemet is képes vagyok abszolút racionálisan, kizárólag jogászként megítélni. Hasznos tulajdonság ez az esélyek felmérésekor.
ON
Márkameggy
#
2008.07.01. 16:29
A második kifogásra megtaláltam az "ellenszert". Ha majd a másik fél is megkapja a példányát, akkor leírom.
Az elsőre nincs ötletem. Pedig egy félrevezetés, de nem találom meg benne, hol van eldugva a félrevezetési pont.
KBS, benned csalódtam, azt vártam, hogy szokásodhoz híven a másiknak adsz csak azért is igazat :-) Talán beteg vagy?
Carnivorous Vulgaris
Kovács_Béla_Sándor
#
2008.07.01. 12:19
Jól érzed, és ne nyugtalankodj.
Márkameggy
#
2008.07.01. 12:02
Fejlemény van az ügyben.
- Most egy olyan kifogás van napirenden, hogy a kereset a felperes lakhelyén teljesített szerződés érvénytelenségére (vagy érvénytelenségi ok kiküszöbölésére) valamint eredeti állapot helyreállítása miatt helyébe lépő kártérítésre vonakozik, és nem az „ügyletből ered”, mint ahogy a Pp. 36. § szövegezése írja.
- A másik kifogás, hogy hiába a Ptk 30. § (2) alapján képviseltere hivatott szerv székhelye, mint körülmény. A képviseltre a Ptk 30. § (2) bek. alapján hibatott szervnek nincs a Ctv. 8-9. §§-nak megfelelő cégjegyzés joga. A kédés tehát az, hogy elég-e a Ptk. 30. § (2) szeritni képviseleti jogosultság, vagy kell a Ctv. 8-9. §§ szerinti cégjegyzési jog is a Pp. 30. § (1) bek. alkalmazásához, hogy megálljon a "képviseletre hivatott szerv" szerinti illetékesség.
Úgy érzem, hogy ezek a kifogások csak mondvacsináltak és ellenkeznek a bírói gyakorlattal (BH1963.6, BH1965.6, BH1990.74.). De nyugtalanítóak és kétségessé tehetik a Pp. 36. § és 30. § (1) bek. szerinti illetékesség alkalmzását.
Carnivorous Vulgaris
Márkameggy
#
2008.06.02. 05:39
Kösz ObudaFan, küldtem emailt.
Carnivorous Vulgaris
ObudaFan
#
2008.06.01. 09:33
Nem, de a siker valószínűsíthető.
Márkameggy
#
2008.06.01. 09:32
Kösz a választ.
A jogi személy teljesítette a pénzszolgáltatást, és ezért az ügyfél nem utazott fel a fővárosba, hanem a jogi személy postán utalta ki a lakhelyére. Ez elég bő?
Carnivorous Vulgaris
ObudaFan
#
2008.06.01. 09:28
Ha a jogi személy teljesített pénzszolgáltatást, és ezért az ügyfél nem utazott fel a fővárosba, hanem a helyi fióknál vette fela pénzt, akkor jó lehet a hivatkozás. De hát ennek eldöntéséhez bővebb tényállásra lenne szükség.
Márkameggy
#
2008.06.01. 04:50
Felperes nem kedvtelésből perel, hanem a megélhetésért. A távolság nem kényelmetlenség, hanem felperes számára személyi-vagyoni okból lehetetlen és a székhely szerinti bíróságon mindenképpen kizárást kéne kérni.
Carnivorous Vulgaris
Márkameggy
#
2008.06.01. 04:50
A Pp. 36. § szerinti szerződéskötéssel kapcsolatos illetékességi okok jelen ügyben szintén alperes székhelyére vezetnek a Ptk 213. § (3) és 278. § (1) alapján. De jó, hogy felvetetted, mert a Ptk. 278. § (1) bekezdéssel kapcsolatban adtál egy jó ötletet: Ptk. 292 (1) bekezdés... remélem beválik. Köszi.
A Pp. 37. § szerinti kártértéssel kapcsolatos illetékességi okok nem játszanak jelen ügyben, mert csak a szerződésen kívül okozott kárra vonatkoznak (kommentárok, BH1993.100).
Szorítkozni egyelőre úgy néz ki, hogy csak a 30. § (1) szerinti képviseletre hivatott szervre lehet. Nem tudom a Ptk. 292. § (1) bekezdéses ötlet mennyire jön majd be.
Carnivorous Vulgaris
Kovács_Béla_Sándor
#
2008.06.01. 03:02
Gazdálkodó szervezettel szembeni perben az illetékességet a szerződéskötés helyére illetve a teljesítés helyére is alapozhatod. [Pp. 36. §] Ha esetleg kártérítésről van szó, akkor meg a károkozás illetőleg a kár bekövekezésének a helyszínére. [Pp. 37. §]
Látod, ezért fontos a részletes tényállás.
Dr. Mohos Gábor ügyvéd (törölt felhasználó)
#
2008.05.31. 19:39
Kényelmetlen a nagy távolság ? Akkor ne indítson pert.
Márkameggy
#
2008.05.31. 18:16
Felperes szeretné alperes jogi személyt perelni, aminek messze van a székhelye. De van felperes lakóhelyén helyi fiókja. Emiatt felperes a Pp. 30. § (1) alapján a képviseletre hivatott szerv szerinti bíróságon szeretne pert indítani. Igenám, de alperes ezt kifogásolja, mármint az illetékességet. Azt mondja, hogy a helyi fiókja nem jogosult őt a perben képviselni, ezért a pert tegyék át a szekhelye szerinti bíróságra. De ez felperesnek nem jó a nagy távolság miatt, nem tud a tárgyalásokra messzire elutazni, ráadásul a székhely szerint illetékes bírósággal baja van.
Nem szeretek részletekben menni, nem akarok vitát.
A kérdésemben eredetileg sem szerepelt, hogy a jogi személy képviselő lenne.
Épp ezért jó lenne csak az eredeti kérdésre szorítkozni.
Carnivorous Vulgaris
Kovács_Béla_Sándor
#
2008.05.31. 17:17
De szerintem nem is ezt akarod kérdezni, csak már megint nagyon messziről kezded.
Felperes lennél vagy alperes? Az a problémád, hogy alperesként megjelölheted-e a fiókot vagy az, hogy a téged beperlő fiók egyáltalan perképes-e?
Kovács_Béla_Sándor
#
2008.05.31. 17:16
Jogi személy egyáltalán nem lehet képviselő, az mindig szükségképpen természetes személy.
Márkameggy
#
2008.05.31. 12:47
A Pp. 30. § (1) szerinti jogi személyek képviseletére hivatott szervnek minősülhet a fővárosi szekhelyű jogi személy helyi fiókja? Perléshez kéne.
A kommentár szerint ebben a kérdésben a társaság, illetve a fiók alapító okirata döntő. De pontosan mit keressek az alapító okiratban? Mi van, ha erről a perbeli képviseltről az alapító okirat hallgat?
Egyáltalán mit jelent az erre "hivatott" kifejezés? Képviseleti jogosultságot?
Carnivorous Vulgaris
Feri29
#
2008.05.30. 15:40
Kedves Katalin,
én nem sértődtem meg, csak tényleg nem értem, hogy mire akarsz kilyukadni.
Milyen lehetőségeid vannak?
- vagy kérsz igazolást arról, hogy az illető aláírhat a cég nevében vagy nem kérsz és elhiszed.
- vagy szerződsz velük vagy nem.
Ez együtt 2*2, azaz összesen 4 variációt jelent, melyek közül választhatsz. Szerintem ez ilyen egyszerű. Ha nem hiszed el, hogy az illető aláírhat, akkor kérj igazolást, ha az igazolásnak sem hiszel, akkor pedig ne szerződj velük.
- 1
- 2
