Bt. átalakulása Kft - vé

Szerintem nincs akadálya.

Boldog új évet mindenkinek! Csak egy megerősítést szeretnék kérni az alábbi elképzelésemre (vagy kérem szóljatok, ha rosszul gondolom):
Egy szimpla betéti társaság (egy beltag+egy kültag) alakulna át, de rögtön egyszemélyes kft-vé. Szerintem megoldható az, hogy az eljárás menetében (már az első döntésnél) a kültag jelzi, hogy nem kíván a jogutód társaság tagjává válni, és a vezető tisztségviselő ennek megfelelően elkészíti a jogutód gazdasági társaságban részt venni nem kívánó személyekkel való elszámolás módjáról szóló tervezetet is. Természetesen nem társasági szerződést, hanem alapító okiratot hagynak jóvá végül, amit már csak az alapító (korábbi beltag) ír alá. (Nem tudom, hogy a Gt. miért említ az átalakulásnál következetesen csak "társasági szerződés"-t...)
Szerintetek ez működik?
Előre is köszönöm!

Köszönöm a segítséget!
soma

Lehet.

Még egy kérdés: A tagok lakása lehet-e szívességi használatot engedélyező nyilatkozatuk alapján székhely, ha azon jelzálogjog és annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom van bejegyezve?

Az illeték 50.000 Ft, a cégbíróság felé igazolandó közzétételi költségtérítés 3000 Ft, a Cégközlönyben közzéteendő két egymást követő hirdetmény díja 30.000 Ft.

Segítséget kérek az alábbi kérdésekhez:
1)Mennyibe kerül most egy bt. kft-vé alakulása (az ügyvédi és könyvelői díj nélkül)?
2)Idén várható-e, hogy az eljárási díjak emelkedni fognak?
soma

Gt. 75. § (1) Az átalakulás elhatározásáról tájékoztatni kell a gazdasági társaságnál működő munkavállalói érdek-képviseleti szerveket.
(2) A gazdasági társaság a társasági szerződés aláírását követő nyolc napon belül köteles erről a Cégközlönynél közlemény közzétételét kezdeményezni, amelyet két egymást követő lapszámban kell közzétenni.
(3) A közleménynek tartalmaznia kell:

1. az átalakuló gazdasági társaság cégnevét, székhelyét és cégjegyzékszámát;
2. a létrejövő gazdasági társaság formáját, cégnevét és székhelyét;
3. a létrejövő gazdasági társaság társasági szerződése megkötésének napját;

d) az átalakuló és a létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetének legfontosabb adatait, így különösen a saját tőke, illetve a jegyzett tőke összegét, valamint a mérleg főösszeget;

5. a létrejövő gazdasági társaság főtevékenységét;
6. a létrejövő gazdasági társaság vezető tisztségviselőinek nevét és lakóhelyét;
7. 24
8. a hitelezőknek szóló felhívást [76. § (2) bekezdés].

Segítséget és tájékoztatást szeretnék kérni. Bt-nk átalakult Kft-vé. A bt záró illetve a kft nyitó mérlegét közzé kell e tenni? Az ügyvédünk szerint nem, a könyvelőnk szerint viszont igen. Nem szeretnénk a továbbiakban semmi féle gondot magunknak. Kérem aki tudja segítsen. Köszönöm előre is!

Nincs mit.

Kedves ObudaFan!

Nagyon köszönöm a válaszait, ezek alapján már tudom, merre induljak.

Boba

1. Az ügyvédi munkadíj szabad megállapodás tárgya, a cégbíróság felé 53.000 Ft a fizetendő. A Cégközlönyben kétszeri közzététel kell - ez 30.000 Ft.
2. Megy. Az okiratszerkesztő ügyvédnek és a könyvelőnek kell legyártania elég sok iratot.
3. Maga az átalakulás a macerás, nem az egyszemélyes kft.
4. Másfél-két hónap.

Kedves Hozzáértők!

Szeretnék Bt-mből Kft-t csinálni, és mivel a Bt-m neve az előző párommal együtt adódott a nevünkből, szeretném megváltoztatni a cég nevét is. A Bt-nek jelenleg adótartozása van.

A kérdéseim a következők:

1. mennyibe kerül az átalakítás
   1. ügyvédi
   2. cégbírósági
   3. egyéb költségek
2. megy egyszerre a két módosítás
   1. milyen papírok kellenek hozzá (cégbíróság, APEH)
3. olvastam az egyszemélyes Kft-ről (semmit nem tudok róla)
   1. mik az előnyei, mikor éri meg, vagy ugyanaz, mint a több személyes, csak 1 tag van?
   2. sima ügyvédi munka, vagy macerás az alapítása
4. körülbelül mennyi idő alatt megy végbe az átalakulás?

Köszönöm szépen a rengeteg kérdésemre adott válaszokat!

Boba

A szerződés szövegének ismerete nélkül biztosan nem válaszolható meg.

Kedves Obudafan!
Köszönöm válaszod, sajnos a szerződés pontos szövegét nem tudom, segíteni szerettem volna egy ismerősömnek. A tény, hogy egy szolgáltatás, pontosabban közvetítés a szerződés tárgya, amiért a Megbízó és Megbízott 30-70% jutalékban állapodtak meg. Később ez módosult 20-80%-ra, de csak szóban tették. Mindezt 2007-től így is teljesítették. Most, a jogutód cég kérdőjelezte meg a 80% kifizetését. A kérdésem arra vonatkozott, hogy utólag visszakérheti-e a különbözetet amiatt, hogy ez nem került papírra?

Kedves Kovács_Béla_Sándor!
Talán eltévedtem, de a fejemet ezért nem kéne venni. Egyébbiránt, esetleg megemlíthette volna a helyes rovatot, hogy legközelebb oda írhassak.

„Két cég (Megbízó ill. Megbízott)írásban kötött egymással együttműködési megállapodást. Később ez szóban változtatták meg, amiről nem készült írásos szerződés. Ám a teljesítések már e szerint folytatódtak. A Megbízó az új árakon fizetett a Megbízottnak. Első kérdésem, ez szabályos?”

A szerződés is tilthatja ezt, de jogszabály is esetleg kiköthet írásbeliséget, nem tudjuk, mert semmit nem írtál a szerződés tartalmáról.

Ezt így neked senki meg nem mondja, konkrét tényállás kell. A rovatot pedig alaposan elhibáztad, még ha átalakultak is azok a cégek, a problémád szempontjából az irreleváns.

Kedves Fórumozók!
Kérlek segítsetek az alábbi kérdésekben!
Két cég (Megbízó ill. Megbízott)írásban kötött egymással együttműködési megállapodást. Később ez szóban változtatták meg, amiről nem készült írásos szerződés. Ám a teljesítések már e szerint folytatódtak. A Megbízó az új árakon fizetett a Megbízottnak. Első kérdésem, ez szabályos?
A második: Közben mindkét cég átalakult (mindkettő jogutód), az együttműködést a Megbízó felmondta, most új szerződést kötnének, de a Megbízó ragaszkodik az eredeti - nem megváltozott feltételek szerinti - szerződéshez. Kérheti-e a Megbízó az előző, el nem készült (csak szóban változott) szerződést az új megkötéséhez? Illetve utólagosan követelhet-e vissza pénzt a Megbízó cég a szolgáltatást nyújtótól azért mert nem foglalták írásba?

Elsőre blikkre nekem sem. Másodikra viszont ez egy "többszemélyes egyszemélyes" kft. lenne, ahol az egyébként a közgyűlés hatáskörébe tartozó döntések kikerülnének a közgyűlésből, és ez azért már a jog megkerülésének tűnik.

Szerintem semmi nem zárja ki.

Bt.-ben tényleg. Bár értelme semmi, valójában úgyis 1/2-1/2 arányú az üzletrészük. (Tényleg lehet egy kft.-nek egyetlen üzletrésze úgy, hogy az viszont több személy osztatlan közös tulajdonában áll?)

Megoldható.

Kedves Fórumozók!

Bár nem pont ebbe a témakörbe vág a kérdésem, de ide írok, mert egyrészt bt-hez kapcsolódik, másrészt pedig aktív a témakör és most gyors javaslatokra lenne szükségem, mert nem vagyok biztos egy ügyben.

A Bt-ben anno 3 tag volt, egy beltag 10.000,- Ft-tal, 2 kültag 50.000 - 50.000 forinttal, a beltag már régen kivált és akkor a cégmódosítást úgy csinálták meg, hogy kvázi az egyik beltag megvette a beltag üzletrészét, így neki - immár beltagként - 60.000,- ft a vagyoni hozzájárulása, a kültagé maradt 50.000,- ft.
Egy házaspárról van szó és az asszonynak, aki a kültag szúrja a szemét ez a komoly 10.000,- ft. különbség, és szeretné, ha ugyanannyi lenne a két tag vagyoni hozzájárulása.
Mivel szeretnénk spórolni az illetéken, nem akarunk a törzstőkéhez hozzányúlni.
Megoldható-e, hogy a beltag "elad" az üzletrészénől 5.000,- Ft-ot? Nekem elég faramucin hangzik, bár egyáltalán nem vagyok jártas a cégügyekben.
Segítő válaszaitokat előre is köszönöm.

Törzstőkemelés; az alapító okirat társasági szerződéssé módosul. (Ez mitől különleges?)