Sziasztok! A következőkben kérném a segítségeteket. 2002-2003-ban kapcsolatban álltunk egy céggel, akiknek fuvarozást végeztünk. Ezeket a munkákat le is számláztuk neki,és ezt ők nehezen, de részletekben kifizették. A mai napon kaptam egy fizetési felszólitást a céget felszámoló cég biztosától,hogy összesen 170 e forintot már a bírósági jogerőre emelkedés után utaltak át a részünkre,és ez a felszámolási vagyonból fedezet elvonást valósít meg. Kérdésem,hogy mivel is kell bizonyítanom,hogy az összeg minket illet,és hogy valóban nem tudtam a felszámolásukról. Az összegeket a könyvelőjük utalta át a mi számlánkra. Ez akkor most elveszett? Elvégeztük a munkát,és nem jár érte semmi? Köszönöm előre is a segítségeteket. Vagy valamit bzonyítanom kell a felszámolást végző cég felé?
2003 - as felszámolás a tudtunk nélkül
Igen, a felszámolt cégeken a hitelezők rendszerint veszítenek.A szóban forgó szabály - hogy a felszámolás kezdete után már tilos bármely hitelezőt is soron kívül kifizetni - éppen azt szolgálja, hogy a törvényben elrendelt sorrend érvényesüljön, és egyik hitelező se jusson előnyhöz a többiek rovására.
A felszámolásról általában a cégközlönyből lehet értesülni; érdemes rendszeresen olvasni, hiszen a közzététel utáni 40 nap a tartozás szempontjából is jogvesztő határidő,.
Köszönöm, de mivel szó sem volt felszámolásról ezért nem gondolom hogy olvasgatnom kellene a közlönyt. Tudtommal senkinek nem maradt semmilyen kifizetetlen számlája. Akkor most vissza kell fizenem és nekem is be kell adnom valami féle követelést a számla kifizetésére? A felszámoló cég felé?Talán a korábbi cég könyvelőjének kellett volna erről tudnia, hogy a cége felszámolás alatt van? Lehet hogy kicsit átvágott mikor kifizette a számláinkat? Csak hogy ezt a munkát én elvégeztem ezért igényt is tartok a számlánk kifizetésére. Ebben tudtok nekem segíteni, hogy akkor most hová is kell fordulnom?
„Tudtommal senkinek nem maradt semmilyen kifizetetlen számlája.”
Akkor nem indult volna felszámolás. Azt valakinek kérnie kellett bizonyítva, hogy az adós fizetésképtelen. A felszámolónak természetesen jelentsd be hivatalosan a követelést. A 40 napból minden bizonnyal alaposan kicsúsztatok, hivatkozz arra, hogy utólag értesültél a felszámolásról, és a tartozás is csak most, a visszafizetéssel vált újra élővé.
„Csak hogy ezt a munkát én elvégeztem ezért igényt is tartok a számlánk kifizetésére.”
A többi hitelező követelése ugyanúgy jogos. Vállalkozónak magyarázzam a felszámolás lényegét?
Egyébként aki téged kifizetett, az alaposan gyanúsítható a Btk. 291. § elkövetésével. A tarifája két év szabadságvesztésig terjedhet.
Köszönöm a válaszodat. Szerencsére vállakozónak kell magyaráznod a felszámolás lényegét,mert a mai viszonyokhoz képest próbálom elkerülni az ilyen cégeket,és inkább a telephelyen állnak az autóim. És én sem szeretnék felszámolás alá kerülni.Tényleg köszönöm,és most már legalább tudom hogyan is kezdjek hozzá. És valóban feszegetni fogom,hogy milyen alapon fizetett ki a könyvelő,mert ha ez nem történik meg valószínűleg simán benne lettem volna a 40 napba. Így meg ki tudja mikorra kapom meg az összeget. Még egyszer köszönöm
A felszámolás lényege, hogy a fizetésképtelen cég vagyonából törvényben meghatározott sorrendben, a lehetséges mértékig kielégítik a hitelezők követeléseit. A dolog természetéből adódóan a vagyon nem elegendő arra, hogy mindenkinek mindent kifizessenek. Sajnos, az esetek többségében a beszállítók, alvállalkozók más szolgáltatók számláit egyáltalán nem tudják kifizetni - mert nem marad rá a pénz.
Az, hogy megjelent-e már a Cégközlönyben a felszámolást elrendelő határozat, mindegy is, mert az idei csődtörvény-módosítást megelőzően az volt a szabály, hogy a felszámolás kezdő időpontja a határozat jogerőre emelkedésének a napja. Ez pedig hiába előzte meg a Cégközlönyben való megjelölést, objektíve meghatározta azt az időpontot, amitől kezdve csak a törvényben megjelölt kielégítési sorrendnek megfelelően lehet a hitelezőket kielégíteni. Ez a szabály pedig a módostás hatályba lépése előtt elindult felszámolásokra továbbra is irányadó, így a felszámoló jogszerűen követelheti vissza a többletet a jóhiszemű hitelezőtől is.
Én nem nagyon fizetném vissza azt a 170 ezret. A fuvarozási szerződésből eredő követelés 1 év alatt évül el. Ez igaz a visszakövetelésre is. Elévülés miatt tagad meg a visszafizetést.
Viszont a felszámolási eljárásban a csődtörvényben írt határidők érvényesülnek a visszaköveteléssel kapcsolatosan.
Sziasztok! Köszönöm a válaszokat. ObudaFan ,tudnál ezelről a határidőkről közelebbit mondani nekem. Annyit sikerült kiderítenem,hogy a cég saját maga kérte a felszámolásást,mert kivonult Mo-ról. Egészségügyi gondokkal küzdött a megbízott vezető,és az olasz partner nem bízott meg senki másban. Egy olasz érdekeltségű cég volt. Ebből gondolam, hogy nem volt követelés, sőt még a későbbiek folyamán is a cég olasz része hozott be árukat, amit egy nagy logosztikai közont kezelt. Így szerintetek is más a felállás?
Felszámolás nincs fizetésképtelenség nélkül. A nem fizetésképtelen cég végelszámolással szűnik meg - de akkor nincs felszámoló, és a kifzetett számlák ellenértékét sem kérik vissza.
Én sem találtam jogszabályi rendelkezést arra vonatkozóan, hogy köteles visszafizetni a hitelező azt a pénzt, amit a felszámolási eljárás megindítását követően fizettek ki neki. Segítenél ObudaFan?
A visszakövetelés jogalapja egyszerűen az, hogy jogellenes volt a kifizetés.
40. § (1) A tudomásszerzéstôl számított 90 napon, de legfeljebb a felszámolást elrendelô végzés közzétételének idôpontjától számított 180 napon belül a hitelezô, avagy az adós nevében a felszámoló a bíróság [6. § (1) bekezdés] elôtt keresettel megtámadhatja az adósnak
- a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem bíróságra történô beérkezése napját megelôzô öt éven belül és azt követôen megkötött, az adós vagyonának csökkenését eredményezô szerzôdését vagy más jognyilatkozatát, ha az adós szándéka a hitelezô vagy a hitelezôk kijátszására irányult, és a másik fél errôl a szándékról tudott vagy tudnia kellett,
- a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem bíróságra történô beérkezése napját megelôzô két éven belül és azt követôen megkötött szerzôdését vagy más jognyilatkozatát, ha annak tárgya az adós vagyonából történô ingyenes elidegenítés, illetve a vagyont terhelô ingyenes kötelezettségvállalás vagy a harmadik személy javára feltûnôen aránytalan értékkülönbözettel megkötött visszterhes jogügylet,
- a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem bíróságra történô beérkezése napját megelôzô kilencven napon belül és azt követôen kötött szerzôdését vagy más jognyilatkozatát, ha annak tárgya egy hitelezô elônyben részesítése, különösen egy fennálló szerzôdésnek a hitelezô javára történô módosítása vagy biztosítékkal nem rendelkezô hitelezô számára biztosíték nyújtása.
(2) A felszámoló az adós nevében az (1) bekezdés szerinti határidôn belül visszakövetelheti az adós által a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem bíróságra történô beérkezése napját megelôzô hatvan napon belül és azt követôen nyújtott szolgáltatást, ha annak eredménye egy hitelezô elônyben részesítése és a szolgáltatás nem minôsül a rendes gazdálkodás körébe tartozó szolgáltatásnak. Hitelezô elônyben részesítésének minôsül különösen valamely tartozás esedékesség elôtti kiegyenlítése.
EBH1999. 36. Az 1993. évi LXXXI. törvénnyel módosított 1991. évi IL. törvény 40. §-a (1) bekezdésének a) pontjában szabályozott megtámadás határidejét nem a szerzôdésen alapuló kifizetés idôpontja, hanem a szerzôdés megkötésének az idôpontja határozza meg [1993. évi LXXXI. törvénnyel módosított 1991. évi IL. tv. 40. § (1) bek. a) pont, Ptk. 205. § (1) és (2) bek.].
Köszönöm ObudaFan! Próbálom átrágni magam a jogi szövegen. Azért a lehetőségekhez képest még kapaszkodom abba hogy a számomra jár a pénz. Semmilyen korábbi kifizetés nem történt,sőt ahogyan korábban írtam részletekben kaptam meg a számláim összegét, szó sincs semmilyen előnyben részesítésről. Sőt !!KBS részéről esetleg arról szó lehet, hogy a későbbi nem titok Delacher felé maradhatott adóssága a cégnek és ezért jött a felszámolás. Csak azt nem értem hogy ehhez nekem mi közöm. És akár mennyire is furcsa valóban nem tudtam hogy a cég csődeljárás alatt van,és mivel voltak bent számláim kifizetetlenül, a felszámoló cég előtt sem volt titok a cégem neve, címe adószáma. Egy értesítést megérdemeltem volna tőle, hogy felszámolás alatt van a cég,és ezért be kell álnom a sorba. Nem beszélve, hogy hogyan rendelkezhet a régi könyvelő a bankszámla fölött, ha már zárolták a cég számláját. A felszámoló szerint 2003. dec.08-án,és az utolsó kifizetés 2004. 02.20-án történt meg.Szóval ezeket nem igazán értem. De ez komoly jog már a számomra. Próbálok rajta kiigazodni. (nehezen)
Hát ez alapján a törvény-hely alapján teljességgel nem követelhető vissza a kifizetett pénz. Egyrészről ezek a jogvesztő határidők elteltek, másrészről a cégbíróságnak értesítenie kell az adós bankszámláját vezető pénzintézeteket, ennek elmaradásából, vagy az értesítést követő kifizetésért a bank is felel. De ha ObudaFan álláspontja az igaz, akkor meg kell várni a pert, amit biztosan elbukik a felszámoló. A Ptk. szerinti egy éves elévülés végső esetben elővehető. Egyébként a jogszabályi idézet nem a 2003-ban hatályos szöveg és ha jól értettem itt 2003-as felszámolásról van szó.
Most nézve bohacs67 által írt időpontokat, akkor ezt a pénzt mindenképpen csak a felszámoló utalhatta. Menj be a bankba, amelyik utalt és kérdezz rá, hogy ki írta alá az átutalási megbízást. Ez egy relytélyes ügy.
Én azt javaslom önként ne fizess, mert így az elévülés adta védelem sem fog megilletni.
Köszönöm Dr. Attika a válaszodat. Igen 2003. dec 08.-án emelkedett jogerőre a bírósági végzés.2003. dec 23-án,és pontosan 2004.02.04-én utalta a cég a számlámra össz. 170e forintott, a megjegyzés rovatban természetesen hivatkozva az ellenszámlám számára,és a részteljesítésre is. A fuvarok jóval korábban lettek elvégezve. Ehhez képest azt írja,a mostani levelében a felszámolást végző cég, hogy "a cégünk felé történő felszámolási eljárás megindításánal elkerülése érdekében kéri, hogy a 170e forintot,és kamatait, 2004. 02.19-től a felszámolás közzétételi napjától számolva, haladéktalanul fizessem ki. Na akkor most ezt végképp nem értem. A közzététele,amit ugye figyelnem kellett volna 2004. 02.19. Korábban maximum a tulajtól tudhattam volna meg hogy van ilyen. Az én kifizetésem megtörtént ez előtt. Ezek alapján tényleg ellenem is beadhatnak felszámolási eljárást szerintetek? Bcs hgy csak most írtam pontos dátumokat, de nem gondoltam volna elsőre,hogy ennyire bonyolult az ügy. Remélem most már jobban képbe kerültök.Előre is köszönöm a válaszokat.
Felszámolást csak akkor indíthatna, ha jogerős, végrehajtható követelése lenne és azt Te nem fizetted volna meg. Itt szó nincs erről. Majd ha jogerős bírói ítélet, vagy egyéb végrehajtható okirat létezik. A felszámoló levele nem az. Egyébként írhatsz a felszámolónak egy rövid levelet, hogy amennyiben jogellenes volt a kifizetés, azt csak az ő jogellenes magatrtása okozhatta, ezért a Ptk. 339.§-a alapján fizessen meg neked 170.000,- Ft tőkét és annak az általa hivatkozott kamatait. Valószínűleg többet nem fogsz hallani róla. Szerintem a pók engedélyezte a kifizetést és most jött rá a bakira és így próbálja menteni a menthetőt. Aki bekapja a horgot az fizet, aki nem annál nem volt szerencséje. ha mégis kapnál fizetési meghagyást, akkor annak nyomban ellent kell mondani és pereskedni. Szerintem jók az esélyeid.
Köszönöm Dr. Attika! Megnyugtató a válaszod. Gondoltam rá én is hogy lehet mögötte, egy iylen dolog, hogy a felszámoló biztos esetleg próbálkozik, ebben csak az dühit, hogy itt tartunk, hogy egyáltalán próbálkozik. Levelet tanácsod szerint fogok írni neki,erre eddig is gondoltam,de ebben most csak megerősítettél. Csak szomorú vagyok,és elkeseredett, hogy ilyen csibészek vannak. Igen tudom "isten hozott a vállakozók világába", de ha most nem vagytok akkor esetleg csőbe húz. Köszönöm.
Nagyon szívesen. Még az is lehet, hogy fuvaroztatni akart veled a felszámoló és parasztvakítás gyanánt kifizette a pénzt. Aztán később nem jött össze a fuvarozás és most így akarja visszakapni.
Álláspontomat fenttartva elismerem, hogy a felszámoló követelése sikerrel érvényesíthető a bíróság előtt. Találtam egy EBH-t, amelyben szereplő ezzel tökéletesen egyező tényállás alapján a LB a felülvizsgálati eljárást is megjárva a felszámoló javára döntött. Védekezésre azért a kártérítést illetve az elévülést alkalmasnak találom.
Meg kell nézni, hogy tényleg a felszámoló utalt-e. Ha a felszámoló utalt, akkor igen jó eséllyel felszámolási költségnek lehet minősíttetni a követelést, ami legalább arra jó, hogy első körös követelés lesz. Ha nem a felszámoló utalt, akkor egyértelműen csak határidőkkel lehet próbálkozni, de nem az elévülésiekkel, hanem a lentiekkel.
Amit tegnap magyaráztam, az íme itt, egy közzétett eseti döntésben.
BH2004. 469
A felszámolás kezdô idôpontját követôen, de annak közzétételét megelôzôen, a hitelezôi igényeket a cég vezetése jogszerûen nem teljesítheti - Az adós gazdálkodó szervezet vagyona ugyanis ún. felszámolási vagyonná válik, amelyre vonatkozó jognyilatkozatot csak a felszámoló tehet [1991. évi XLIX. tv. 4. §, 34. §, 38. §].
A peres felek között távbeszélô szolgáltatásra állt fenn szerzôdés, amelynek alapján az alperes a felperes részére folyamatos távközlési szolgáltatást nyújtott. A felperes az alperes által havonta kiállított számla alapján fizette meg a szolgáltatás díját. Az alperes a 2000. október havi szolgáltatás díját a 2000. november 7-én kiállított számlában érvényesítette, amelyet a felperes - összegszerûen 234 886 forintot - 2000. december 7-én teljesített.
A felperes felszámolását a megyei bíróság a 2000. december 5. napján jogerôre emelkedett végzésével elrendelte, ez a felszámolás kezdô idôpontja.
A felperes felszámolója a 2002. március 12-én kelt levelében felhívta az alperest a felszámolás kezdô idôpontját követôen kifizetett 234 886 forint visszafizetésére. Az alperes elzárkózott a díj visszafizetésétôl.
A felperes keresetében 234 886 forint és annak 2000. november 1. napjától a kifizetésig járó törvényes mértékû késedelmi kamatai megfizetésére kérte az alperes kötelezését. Arra hivatkozott, hogy a felszámolás kezdô idôpontja utáni teljesítés jogszabályba ütközött és emiatt az alperes a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint visszatérítésre köteles.
Az alperes a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy díjigénye szerzôdésen alapul. A számla esedékességekor nem volt tudomása arról, hogy a felszámolás elrendelésérôl szóló végzés jogerôre emelkedett. Egyúttal a felszámolásról szóló, többször módosított 1991. évi IL. tv. (a továbbiakban: Cstv.) 38. §-ának (3) bekezdése alapján beszámítási kifogást terjesztett elô a 2000 novemberére vonatkozó és a felperes felszámolója által nyilvántartásba vett és visszaigazolt 231 481 forint díjtartozás erejéig.
A perben jogértelmezést igénylô kérdés az volt, hogy a felszámolás kezdô idôpontját követôen, de annak közzétételét megelôzôen a hitelezôi igényeket a cég vezetése jogszerûen teljesítheti-e.
A csôdeljárásról, a felszámolási eljárásról és végelszámolásról szóló, többször módosított 1991. évi IL. törvény 27. § (1) bekezdése szerint a felszámolás kezdô idôpontja a felszámolást elrendelô végzés jogerôre emelkedésének napja. A Cstv. 38. §-ának (3) bekezdése értelmében a felszámolás kezdô idôpontja után a gazdálkodó szervezet ellen a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos pénzkövetelést csak a felszámolási eljárás keretében lehet érvényesíteni. A Cstv. 4. § (1) bekezdése szerint ugyanis a felszámolás kezdô idôpontjától az adós gazdálkodó szervezet vagyona ún. felszámolási vagyonná válik, melyre vonatkozó jognyilatkozatot a Cstv. 34. §-ának (2) bekezdése szerint csak a felszámoló tehet. Az adós hitelezôje pedig a gazdálkodó szervezetnek a felszámolás körébe tartozó vagyonából a módosított Cstv. 57. §-a (1) bekezdésében meghatározott sorrend figyelembevételével tarthat igényt kielégítésre, a Cstv. 58. §-ának (1) bekezdésében meghatározott idôpontban.
A hitelezôi igények érvényesítésére a fenti jogszabályok attól függetlenül irányadók, hogy a hitelezô az adós elleni felszámolás elrendelésérôl tudott-e, eljárása jóhiszemû volt-e. Téves jogértelmezés alapján jutott tehát a jogerôs ítélet arra a következtetésre, hogy a fenti szabályok jóhiszemû harmadik személy esetén nem alkalmazhatók.
A per adatai szerint az alperes a 2000. november 7-én kiállított számlában érvényesített követeléséhez a felperes ellen elrendelt felszámolást követôen, a fenti jogszabályi rendelkezések megsértésével jutott, ezért annak visszatérítésére köteles. Miután azonban a felperes egy másik idôszakra vonatkozó és az alperes által beszámítási kifogás útján érvényesített követelést elismerve, keresetét 3405 forintra leszállította, ezért az alperes csak ebben az összegben marasztalható.
Az alperes az ily módon fennálló további számlakövetelését (távközlési díjigényét) pedig a fent írtak szerint, a módosított Cstv. 57. § (1) bekezdése, illetve 58. § (1) bekezdése szerint érvényesítheti.
A jogellenes átutalás folytán az összeg visszafizetése már az átutalás idôpontjában esedékessé vált, ezért az alperes a Ptk. 301. §-ának (1) bekezdése alapján ettôl az idôponttól kezdôdôen köteles késedelmi kamat fizetésére.
Ha jól látom, azért ehhez az eredményhez csak a felülvizsgálat során jutott el a bíróság. Vagyis Attika álláspontját több bíró is osztja, osztotta.
