2003 - as felszámolás a tudtunk nélkül

És a hitelezővel szemben lehet elévülésre hivatkozni az adóssal szemben nem? Ne viccelj már. A követelés fuvarozási szerződésen alapul. Fuvarozási szerződés teljesítése miatt követelte a pénzt, amit meg is kapott. A felszámoló azért kéri vissza, mert történy tiltó szabálya ellenére fizették azt ki. A fuvarozó most mondhatja azt, hogy nem adom, mert az egy éven túl késlekedtél a visszaköveteléssel.

ITT A VÉGE. Meglátjuk mit lép a felszámoló vagy a bölcs bíróság.

A citált BH-ban hitelezői követelésről van szó. Kérlek, ne írasd ezt le velem még harmincszor.

És ez a jogalap miért is befolyásolná az egy éves elévülési időt? A citált BH. szerint is a felszámolási eljárás nem befolyásolja az elévülés anagijogi szabályát.

A jogalap valóban a Csődtörvény rendelkezései között keresendő, mégpedig nem más, mint felszámolás kezdő időpontja után jogalap nélkül kifizetett összeg.

Persze. A szóban forgó esetben a visszafizetési igény azért keletkezett, mert (az egyébként a fuvarozónak jogszerűen járó) vállalkozói díjat a felszámolás megkezdése után fizették ki. Felszámolás nélkül a visszakövetelésre nem lenne jogalap.

Szerinted van ilyen jogalap, hogy "felszámolás"?

Attika, megbocsáss, de számomra is megalapozatlan az érvelésed. Hiszen a hitelező jogalapja a követelésre fuvarozásból eredt - de a felszámoló követelése a felszámolási eljárásból.

Mitől más a tényállás? A kötelezett hivatkozik elévülésre a felszámolási eljárásban. A BH. megállapjtása szerint az elévülési kifogás joghatását a felszámolási eljárás nem érinti. Itt ebben az ügyben 1 év. A BH. szerinti ügyben az általános 5 év.
Nézdd ObudaFan, a mi kis polémiánk arra mindenesetre jó, hogy a cég ez alapján már most láthatja per esetén a lehetséges érveket-ellenérveket. Te a felszámoló lehetséges érveit hoztad fel én pedig a kérdezőét. Az anyagi jogi szabályozás nem vitás. Itt egy a kérdés, hogy a bíróság melyik álláspontot osztja. Van egy olyan megérzésem, hogy itt nem a 170 ezer pénz a tét, hanem a 2 millió az egész szerződéses érték.

Rendkívül meggyőző lenne, ha nem lenne totálisan eltérő a tényállás.

Csak egy példa. BH1998. 514. A versenyzés önmagában a szabadidôsportot nem teszi versenysporttá [1996. évi LXIV. tv. 1. §, 1996. évi CXXVI. tv. 4. § (1) bek.].

Csakhogy a BH az 1%-os körbe tartozásról szól. ÁFA-ügyben APEH hiába hivatkozott a BH-ra, a bíróság megállapította, hogy versenysport mindaz, ami versenyrendszerben működik. Ennyit a BH-k rövid összefoglalásáról.

Nem lehet felszámolási ügyben a felszámoló követelésével kapcsolatban olyan BH-t idézni, ami az adós követelésére vonatkozik, és fordítva, mert a kettőt igen eltérően szabályozza a törvény.

Hogyne lenne ismert a magyar jogban. Az alapján folyik a bírói jogfejlesztés. A különbség az, hogy nem bír kötelező erővel, mint az angol-szász jogban. Illetve ittis bír, ha azt jogegységi határozatnak hívják. Nekem eltérő a tapasztalatom, igenis a BH-k címe többségében a r-d-t tartalmazza. Ez amit hivatkoztam szintén ilyen, sőt meggyőző is.

A ratio decidendi az angolszász jogban igen lényeges valóban. A magyar jogban meg nem ismert. Emellett nem értek egyet azzal, hogy ez lenne a ratio decidendi. Már csak azért sem, mert a gyakorlatban igen sok BH-t láttam, aminek ezt a kreált fejlécét lehetett valahogy értelmezni, aztán az adott ügyben maga az elolvasott ítélet vagy nem volt alkalmazható, vagy épp ellentétes eredményre vezetett. Nálam jobban csak bírók kapnak hülyét attól, ha a hivatkozás a BH fejlécére irányul, annak tartalma figyelembe vétele nélkül.

Azzal foglalkozik, hogy az elévülés szabályai a felszámolási eljárásban is alkalmazandók.Semmilyen speciális szabály nincs az elévülésre vonatkozóan. Ez a döntés ratio decidendi-je.

Az általad citált BH nem foglalkozik a felszámoló követeléseinek természetével, és ezért nem használható.

Csakhogy az elévüléssel kapcsolatban nem. Pontosan ez a lényege az általam citált BH-nak.

Ég és föld, mert a felszámoló által érvényesítendő követelésekre speciális szabályokat ír elő a Csődtv.

Miért lenne ég és föld? Polgárijogi jogviszonyokban nem mellérendelt felek vannak? A követelés fuvarozási szerződésen alapul. A Ptk. magyarázat szerint is fuvarozó contra fuvaroztató, vagy fuvaroztató contra fuvarozó viszonyokban egyaránt alkalmazandó az egy éves elévülési idő. Még tedd hozzá a CMR Egyezmény 32. Cikkét és nem leszkétséged!De majd meglátjuk a bírói gyakorlatot is, ha perre megy az ügy.

Abban az ügyben a hitelezőnek van követelése az adóstól, itt meg az adósnak az egyik kifizetett hitelezőtől. Ég és föld.

Olvassátok el a Gazdasági jogi BH. 2000. 314. jogesetet!ObudaFan téves álláspontra helyezkedett.

ObudaFan már kifejtette, miért nem lehet itt eredményesen az elévülésre hivatkozni; magad pedig hoztál egy bírói döntést, ahol helyt adtak a felszámoló keresetének.

Azért az egy éves elévülési időt ne hagyjuk figyelmen kívül. ( Fuvarozási szerződés Ptk. 504.§ (3) bek.) Kétség nem férhet hozzá, hogy itt fuvarozási szerződés alapján támasztható igényről van szó. Elévült igény követelésére a felszámoló sem köteles.

Ha nem tenné, még felelősségre is vonhatnák.

Perre viszi.

Nagyon szívesen. kiváncsi vagyok mit lép a felszámoló? Szerintem semmit. Ki fogad emellett és ki ellene? ( Nem akar belemenni pereskedésbe, mert az újabb éves adóbevallás, mérleg stb.)

Köszönöm a tanácsokat, és a segítséget.A levelet elküldtem,és megkifogásoltam az összeg visszafizetését. Valami választ bizonyára kapok. Nagyon köszönöm nektek!

Azért valamennyit kaphat ebből a felszámoló is, mert mégis első körös az ő követelése is, csak tényleg több lesz a munka, mint a bevétel, ha valóban ez a helyzet.