árverésen kívül, de árverési hatállyal

gerbera,

Nem kötözködésképpen, de a 123§ vonatkozik az ingatlan árverésre is? Csak mert ez a passzus az "Ingóárverés" alcím alatt van, a VI. fejezetben, aminek a főcíme is ingóárverés.
A VII. fejezetben (Ingatlan-végrehajtás) nincs hasonló passzus. Van valahol utalás rá, hogy az utóbbi estén is alkalmazni kell a 123§-t?

Ehhez pedig választottatok a végrehajtást kérő ügyvédjével egy olyan megoldást, aminél szinte csak egyszerűbb és kockázatmentesebb van. Persze, van, aki szereti az izgalmakat... :)

Ahogy a dakota közmondás tartja, "a valóságtól eltérő szerződést aláírni nem feltétlenül okos dolog". De ez szinte mindig utólag derül ki.

Azért azt érzed, hogy a lényegen nem változtat?

Pénzt adsz anyósodnak, hogy megvegye, aztán pedig megveszed tőle. Kétszer fizetsz érte? Azért ebbe néhány ponton bele tud kötni egy ellenérdekelt fél.

Igen, a köteles részt már én is írtam.

Mondjuk a képlet egyszerű : ha olyan a viszony a testvérekkel, hogy ezt meg lehet beszélni (mármint a köteles részt), akkor nyilván azt is, hogy ne örököljenek belőle (lásd osztályos egyezség). Ha meg olyan, hogy nem lehet ebben bízni, akkor a köteles rész miatt szopóroller az egész ötlet.

„A kérdés hogy az ultolsó két lépés közötti időre hogyan lehet lefedezni, hogy anyósod halála esetén ne örököljék a gyerekei.”

De anyósod halála esetén még ha a ti gyereketek nevére is kerülne előbb, akkor is ott van a köteles rész.

„,milyen módon tudom bebiztosítani magunkat,hogy még véletlenül se kapják meg a testvérek a részüket,amíg nem kerül a nevünkre.”

100% biztonsággal? Úgy, hogy nem kerül le a nevetekről. (párod nevéről)

Patrik Martin,

Oké, akkor ejtsük az árverést. Megoldod anélkül, kíváncsi leszek hogyan, de mindegy.

Ha jól értelek, te odaadod a pénzt anyósodnak, ő megveszi az ingatlant, ő pedig a gyerekednek ajándékozza. A kérdés hogy az ultolsó két lépés közötti időre hogyan lehet lefedezni, hogy anyósod halála esetén ne örököljék a gyerekei.

Például, amikor anyósodnak adjátok a pénzt, írtok egy kölcsönszerződést. Ha meghalna, az hagyatéki teher, vagy marad a lakás, vagy kifizetik az összeget. Mondjuk ez csak akkor elég jó, ha az "árverési ár" ahogy hívod, annyi, mint az ingatlan tényleges értéke.

"Akkor nem jó drbjozsef bejegyzése „Nézd, ha árverés van, bárki licitálhat."

Valóban, a kizártakat elfelejtettem, igaz.

De ettől az elv marad : ha megtartaná, rokon/stróman licitálhat, de kénytelen is ilyen esetben licitálni. Egy ésszerű határig.

:) köszönöm.

Akkor nem jó drbjozsef bejegyzése „Nézd, ha árverés van, bárki licitálhat.”

Ahogy én olvasom, bogozom, valahogy más kívülálló nem tolakodik ezét az ingatlanért árverésen. Csak az adós szeretné megtartani, ezért fizetne is.

„Az sem kizárt, hogy - a belső szabályzoás szerint - csak úgy engedheti el a maradékot, hogy az ingatlan árverés hatáylával el lett adva.”

Értem én, de láthatóan nem sok az esélye, hogy árverésen magasabb értéken elkel az ingatlan, mint amennyit az adós fizetne. És valahogy az is látszik, hogy a vhkérő sem ragaszkodik az árveréshez.
Na mindegy, valahogy csak megoldják.

Vht. 123. § (2) Az árverésen sem személyesen, sem megbízottja vagy képviselője útján nem árverezhet, az árverező képviseletében sem járhat el, és a dolgot árvereztetéssel közvetve sem szerezheti meg e) az adós.
És akkor most látom, hogy az árverező képviseletében sem járhat el az adós, ami miatt a gyermek sem alkalmas strómannak. Megjegyzem, a strómannos dolog is tiltott, csak az nemigen lepleződik le.

Rendben, akkor már csak azt nem értem, miért nem engedik az adós(oka)t licitálni, minek kell az anyós vagy a gyerek (stromann)?

Az sem kizárt, hogy - a belső szabályzoás szerint - csak úgy engedheti el a maradékot, hogy az ingatlan árverés hatáylával el lett adva. Ha csak simán befolyik ugyanannyi pénz, arra csak az lehet a reakció, hogy "akkor van ott több is". De így együtt, hogy "az ingatlan el lett árverezve, és az adós még fizetett ennyit-annyit", már elegendő, hogy a többit elengedjék.

„árverésen kívül.de az árverési áron”

Ha nincs árverés, nincs árverési ár. Ha meg a végrehajtást kérő elfogadja a becsértéket, akkor ne árverési vétel hatályával vegye meg bárki rokon/stróman, csak simán zárja le a végrehajtást kérő a végrehajtást.

„Az adós a saját házára? Biztos?”

Nézd, ha árverés van, bárki licitálhat. Mondjuk a végrehajtást kérő. De bárki is licitál, ha az adós megtartaná az ingatlant (=árverésen megveszi), neki is licitálnia kell. Nyilván van az az összeghatár, amíg neki is megéri.

Azt írja, hogy „A végrehajtástkérő már csak az ügyvédjén keresztül kommunikál velünk.Ő vetette fel,hogy árverésen kívül.de az árverési áron”

Úgy vélem nem akar árverést.

„az adós is licitálna valameddig” Az adós a saját házára? Biztos?

Na, én itt feladtam.

wers,

Talán azért gondol ragaszkodni az árveréshez a végrehajtást kérő, hogy felverje az árat. Legrosszabb esetben ingyen megszerzi az ingatlant (megnyeri az árverést, de az adóstól visszakapja a pénzét a megállapodás szerint). De hátha vagy az adós is licitálna valameddig, vagy harmadik fél szállna be. Egy próbát talán megér.

„A további kérdés az, hogyan szerezheti meg az adós az ingatlant?”

Még mindig nem értem, ilyen esetben miért kell az adósnak a saját ingatlanát megszerezni, hiszen még az övé. Az adós a megállapodott értéket pedig kész megfizetni. Minek az árverés, meg strómann?

Ahááá, szóval egy nem túl értékes ingatlanról van szó, a hitelező pedig 5M megtérüléssel elengedi az adósait? Akkor viszont jó az üzlet.
A további kérdés az, hogyan szerezheti meg az adós az ingatlant? Nos, árverés hatályával sehogyan. Meg nem is javasolt. Strómann szerezze meg, például a gyerek.
Ezt nem lehetett volna rögtön a nyitó posztban felvázolni? Négy képernyővel lejjebb, a "jónapotkívánok!" után.

„az árverési áron + a tartozás 20 százaléka”
Tehát ha tartoztok neki pl. 10 millióval, akkor most 2 millió + ha a 10 is befolyik, akkor összesen 12 millió? Nem tűnik túl előnyös üzletnek.
Én eddig azt hittem, hogy a vh-kérő beéri 20 százalékkal, aztán az adós még rendezze a végrehajtóval a végrehajtási költségeket, és viszlát. Ezek szerint nem. Pedig ez a szokás. (Na jó, van amikor a telhetetlen vh-kérő egészen 35 százalékig elmegy a követelésével.) De ez a százhúsz százalékos teljesítés valami újfajta tendencia kezdetét sejteti...

Patrik Martin,

Ezek szerint, Ti a végrehajtást kérővel egy szerződésben megállapodtatok, hogy árverés LEGYEN. Milyen jogon bírálná ezt felül a végrehajtó?
Talán itt van a bibi. Hogy hülyeséget barkácsoltatok. Mert ha az ügyvédnek is ezt adtátok elő - aki feltehetőleg nem ért a végrehajtáshoz kellő mélységben -, akkor ő sem hibázott. Ki találta ezt ki?

Teszem azt, 2M a vh-kérőnek, 266e a végrehajtónak. Miért kell ehhez árverezni, ha mindez készpénzben rendelkezésre áll, és ezzel a végrehajtás elérte a célját? Nem életszerű, amit állítasz.
Tudom, hogy értek hozzá, de ez nem terjed ki a rosszul felvázolt, kamu tényállásokra.

„ami mellé még a végrehajtási költségeket meg kellene fizetni a végrehajtónál,”

Igen, ez rendben, de akkor mondja ezt, ehhez nem okvetlen szükséges az ingatlant árverezni, ha kp-ben hajlandó fizetni az adós.

Én is csak az OFF-ra adott méltatlankodó köszönetet értem, a többit nem.
Talán az történt, hogy a vh-kérő követelése kedvezménnyel meg lett fizetve, ami mellé még a végrehajtási költségeket meg kellene fizetni a végrehajtónál, ehelyett az adós csak ingatlan-árverésben (vagy annak hatályával) tud gondolkozni, és nem érti, hogy erre már nincs szükség.

Talán gerbera érti, mit akar a végrehajtó. Odamegy az adós pénzzel, ezzel a végrehajtáskérő is meg van elégedve, vh is megkapja a jutalékát, akkor mi kell még, minek kellene az ingatlant is bolygatni?

Mi az, hogy visszavenni? Kitől? Most nem a párod a tulajdonos?
Szerintem a végrehajtás kérő pénzt akar.

Még jobban nem értem.

„A végrehajtáskérővel meg tudtunk egyezni” Akkor hol a baj?