végrehajtás kérdések

Elvileg igen.

Jó napot kívánok.
Ma kapott a ferjem egy regi tartozásarol végrehajtó levelet. Aposom volt a hitelnel a ketes ő is megkapta a levelet a végrehajtótól. Kérdesem az lenne ilyen esetbe mindkettőnek kell fizetni vagy csak férjemnek mert most nem ertjük? A 2 együtt sok az egyik meg keves holnap megprobaljuk a vegrehajtot felhivni ma már delután nem volt ügyfélfogadása. Valaki ehez ért ha mi válaljuk a fizetést akkor ilyenkor mi van csak mi fizetünk aposom nem? Alberletbe lakunk semmi vagyontargyunk nincs amit le rudnának foglalni a számla az én nevemen van erre nem jön férjemnek jövedelem akkor is hozzányilhatnak? Köszönöm aki segít.

Ööö... izé...

Gorcsev Iván

Milyen cég volt: kft., bt. kkt.?

oligaliga: egyszemélyes kft.

Ez azért fontos kérdés, mert ha a társaság az igényérvényesítés időpontjában már nem létezik, akkor nem lehet ellene igényt érvényesíteni, olyan, mint a halottat perelni.

Kft. esetén a társaság kötelezettségeiért a tag nem köteles helytállni. Egyszemélyes kft. esetén ez annyiban módosul, hogy ha a társaság jogutód nélkül megszűnik, a ki nem elégített követelésekért a hitelező keresete alapján a minősített többséggel rendelkezett tag köteles helytállni, feltéve, hogy a jogutód nélküli megszűnésre a minősített többséggel rendelkezett tag hátrányos üzletpolitikája miatt került sor. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható.

Magyarul a te esetedben azt kell először megnézni, hogyan szűnt meg a társaság. Ha végelszámolással, akkor a történetnek vége. Ha felszámolással, kényszertörléssel, kényszer-végelszámolással, akkor a kérdés az, hogy a megszűnés közzétételére mikor került sor. A perindításra kényszertörlés esetén a cég törlését elrendelő jogerős határozat, felszámolás esetén a felszámolási eljárás során, vagy annak jogerős lezárásáról hozott határozat Cégközlönyben való közzétételét követő kilencven napos jogvesztő határidőn belül van lehetőség. Ha a keresetet határidőn belül nyújtották be, akkor a felperes hitelezőnek kell bizonyítania, hogy a tag hátrányos üzletpolitikát folytatott ÉS ez okozta a cég megszűnését.

Fentiekből következik, hogy fizetési meghagyást nem lehet csak úgy végrehajtani megszűnt cég ellen, és a volt tag sem felel minden ki nem fizetett tartozásért.

Tisztelt Fórumozók!

Kérdésem az, hogy az adós a Vht.40.§-ra hivatkozva a végrehajtónál kérheti-e, hogy a végrehajtást kérő az eddig - a végrehajtásban megtérült - összeg nagyságát jelentse be? Ha ez lehetséges az adósnak kell-e bizonyítania mekkora összeget teljesített az adósságból vagy elég maga a kérelem és nem kell semmire hivatkoznia az adósnak?

A 40 a végrehajtást kérő kötelezettségéről rendelkezik. Szó sincs benne arról, hogy a végrehajtónak bármilyen kötelezettsége volna ezzel kapcsolatban.
A 41 szól arról, hogyan lehet kikényszeríteni a végrehajtást kérő bejelentését, ha azt önként nem teljesíti. Ennek viszont előfeltétele, hogy az adós köteles bizonyítani a teljesítéseit.

Köszönöm gerbera317!

Az adós ezek szerint a 40.§. alapozva nem kérheti, hogy a végrehajtást kérő a végrehajtás elrendelése után a neki megtérült összeget megjelölje? Pontosabban a kötelezettségének tegyen eleget?

@Vadsuhanc: Az adós sok mindent kérhet, de a végrehajtó nem köteles érdeklődni a végrehajtást kérőnél, hogy az közölje a megkapott összegeket. (Ugyanis ez érdeklődés nélkül is a végrehajtást kérő kötelezettsége; persze előfordul, hogy ennek nem tesznek eleget.)

Köszönöm Grave7!

Mégis milyen lehetősége van az adósnak arra, hogy a már eddig megtérült tartozással kapcsolatban a végrehajtást kérő nyilatkozzon?

A Vth 41.§ nem működig ugye mert az arról szól, hogy a végrehajtandó követelés alaptalan, azt már teljesítették, vagy egyébként megszűnt.

Nem állítom, hogy a követelés megszűnt vagy alaptalan nekem az a gondom, hogy a végrehajtást kérő nem nyilatkozik, hogy ez ideáig mennyi befizetés illetve megtérülés történt a végrehajtási eljárásban.

@Vadsuhanc: A Vht. 41. § működik részleges térülés esetén is, ha az adós okirattal valószínűsíti, hogy „ez ideáig mennyi befizetés illetve megtérülés történt a végrehajtási eljárásban.”

Ha térülések letiltással történtek, akkor a munkáltatótól/folyósítótól tud az adós igazolást kérni a levont, átutalt összegekről és azzal kérheti a Vht. 41. §-et a végrehajtótól.

Vadsuhanc, egyszerűen nem tudom elhinni, hogy olvasod a 41-et, és nem tudod összekombinálni, hogy mi mindent lehet kikényszeríteni az alkalmazásával.

Köszönöm Grave7!

Kinyöghettem volna előbb is, hogy mi a kérdésem valós alapja. Az egyetemleges adóstársam ellen indult végrehajtási eljárásban én lettem a jogutód. Az adóstárs elleni végrehajtásban a végrehajtást kérő költségei nem tűnnek ki külön azt tőlem kívánják behajtani.

AZ adóstársam elleni végrehajtásban a közjegyző a végrehajtási záradékot visszavonta. A végrehajtás költségei azonban nincsenek természetesen megjelölve én azt szeretném megtudni, hogy mennyivel csökkent a tartozás.

A végrehajtást kérő nem jelentette be a végrehajtási záradék visszavonása miatt történt követelés megszűnését pontosabban nem a követelés megszűnését csak azt, hogy a mekkora az a költség amelyet nem nekem, hanem neki kell viselnie...

Remélem le tudtam írni érthetően. Az a bajom, hogy az adóstárs ellen elrendelt végrehajtásban felmerült költségeket is rajtam követelik.

A végrehajtási záradékot törölni szokták....:-)

Baxi, ha a végrehajtási záradékot törlik, azzal alapjában szűnik meg a végrehajtás. Nincs helye sem a végrehajtás folytatásának (a költségek behajtása iránt sem!), sem viszontvégrehajtásnak. Mindenki bukja amit eddig megfizetett: az adós, amit behajtottak tőle; A végrehajtást kérő, amit addig előlegezett; A végrehajtó, amit addig nem hajtott be.

És nincs helye a végrehajtás megszüntetésének a kérésének, mert egy megszűnt végrehajtás megszüntetésének a kérése fogalmilag kizárt. Nincs helye vht 41-nek, mert az egy végrehajtási cselekmény. És nincs helye végrehajtási cselekménynek egy megszűnt végrehajtásban. Itt végrehajtási kifogással lehet támadni a végrehajtó minden, végrehajtás folytatása iránt hozott intézkedését.

Tisztelt gerbera317!

Köszönöm és én is így gondolom ezért próbáltam a Vht.40§ segítségül hívni ami ezek szerint nem megy. Az a baj, hogy az ellenem folyó végrehajtásban nem tudom egyszerűen lehetetlen megállapítani és külön választani, hogy mi az az összeg amely nem engem, hanem a végrehajtást kérőt terhelnék a végrehajtási záradék és az időközben megtérült összeg vonatkozásában.

Nem azt vitatom, hogy tartozom nem azt állítom, hogy a tartozás megszűnt, hanem azt szeretném megtudni, hogy mekkora az az összeg amelyet a végrehajtást kérőnek a Vht.§40 alapján be kellett volna jelentenie a végrehajtási záradék törlése és az időközbeni teljesítés kapcsán.

Van erre valamilyen jogi lehetőség?

Szóval az a gondom, hogy okirattal nem tudom bizonyítani, hogy mi térült meg eddig pontosabban mit nem kell megfizetnem, mert az iratokból nem lehet megállapítani mi volt az a követelés amely a végrehajtási záradék törlése miatt nem engem terhel.

@Vadsuhanc: Ha jól értem, egyetemleges tartozásról van szó, 2 db végrehajtás indult: 1 veled és 1 az adóstársaddal szemben, ez utóbbinak a végrehajtási záradékát törölték.

Részben el kell különíteni a két végrehajtási ügyet, ugyanis nem minden tartozás-rész egyetemleges:

• a tőke, kamat, perköltség, perköltség kamata (a végrehajtói iratokon így szereplő összegek) egyetemlegesek, valamint a behajtásuk esetén a végrehajtónak járó jutalék is egyetemleges;
• a végrehajtás kezdeményezésével, elrendelésével és foganatosításával felmerült, a végrehajtást kérő által előlegezett költségek (illeték, végrehajtás kérési költség, ügyvédi díj, ingatlanügyi hatósági díj, költségrész) nem egyetemlegesek, ahogy a végrehajtói munkadíj, költségátalány, készkiadás sem egyetemleges (az MBVK általános költségátalány jogszabály szerint van amikor egyetemleges, van amikor nem).

A másik, törölt végrehajtási záradékos ügyben az utóbbi jogcímeken felmerült, nem egyetemleges költségeket a veled szemben indult egyetemleges végrehajtási ügyben nem követelheti a végrehajtást kérő, a végrehajtó pedig nem hajthatja be azokat ebben az ügyben.

Szerintem ezzel a „[...] mit nem kell megfizetnem, mert az iratokból nem lehet megállapítani mi volt az a követelés amely a végrehajtási záradék törlése miatt nem engem terhel.” kérdésre választ adtam: mindazt a nem egyetemleges végrehajtási költséget nem kell megfizetned, ami az egyetemleges adóstársad, törölt végrehajtási záradékos ügyében merült fel.

Oligaliga: Köszönöm! Végelszámolás volt. Végül is nem vettem át a levelet, de vissza sem tudtam küldetni, mert a postán ki akartak velem töltetni valami papírt, hogy megszűnt a cég. De mivel megszűnt cégnek nincs képviselője, így nem tudtam aláírni képviselőként, így megakadt a folyamat, aztán tanakodni kezdtek, hogy ilyenkor mi van, de nem tudtak dűlőre jutni.
Azzal otthagytam őket, hogy csináljanak az értesítőjükkel amit akarnak. :)

Tisztelt Grave7!

„..."Ha jól értem, egyetemleges tartozásról van szó, 2 db végrehajtás indult: 1 veled és 1 az adóstársaddal szemben, ez utóbbinak a végrehajtási záradékát törölték....”"

Igen azzal kiegészítve, hogy az adóstársa végrehajtási ügyében megállapították a jogutódlásomat. Volt ellenem két eljárás ugyanazon végrehajtás kérő által ugyanarra a tartozásra. Az adóstársamtól örökölt ügyben a végrehajtási záradékot törölték így maradt az ellenem elrendelt ügy. Ezért érdekelne, hogy mit lehet külön kezelni.

Még egy kérdésem lenne. A végrehajtási eljárásban pontosan mit jelent a perköltség? Ahogyan írtad meg van jelölve a tőke, kamat, perköltség. A perköltség majdnem eléri a tőke összegét.

Köszönöm válaszod.

Sziasztok, a kovetkezo a tenyallas.

1, Arveresi oldalon, arveres adatai:

• sikeres arveres eseten sem torolheto jogok- jinden jog torolheto,
• bekoltozheto-nem,
• sikeres arveres eseten sem koteles kikoltozni-haszonelvezo.

2, arveresi hirdetmeny adatai:
Tul.hanyad 1/1.
Az ingatkan tehermentesen kerul arveresre.
Az ingatlan becserteke bekoltozhetoen : 6 millio ft.
Min. licit 100 szazalek.

Kerdes? Miert nem az van feltuntetve, hogy lakottan mennyi az ar?

3, Tulajdoni lap adatai:

Haszonelvezo valoban van, a tulajdoni lapon a lakcime az arveresi ingatlan. Nem haszonelvező ellen van az eljaras, hanem 1/1-es tulajdonos ellen, UGYANAKKOR a tul.lapon haszonelvezo m mint szemelyes adoskent szerepel a jelzalogjog bejegyzesnel. A jelzalogjogosult bekapcsolodott az arveresbe.

Kerdesem? Kinek mi az elgondolasa? Hibas a vegrehajtasi lap?

Tisztelt gerbera 317!

Kerestem - mert emlékeztem arra, hogy egyszer valakinek leírtad - a perköltséggel kapcsolatos leírásod. Éppen ezért nem tudom, hogy miért szerepel ekkora összeg perköltségként. Minden más amelyet a perköltséghez soroltál fel van sorolva külön ezért nem értem a perköltség nagyságát. A végrehajtást záradékkal rendelte el a közjegyző

A végrehajtó által a munkáltatónak írt " letiltás ' nyomtatvány szerint felhívja a munkáltatót az alábbi összegek levonására.

1. Államnak járó illeték: 0 ft.
2. Munkadíj: 109.179.Ft.

   költségátalány: 54.593 Ft.

   készkiadás: 0. Ft.

   utazási költségátalány: 2.500.FT.

3. Költségátalány (MBVK) 84.399.FT

   MOKK költség 0.FT.

4. Végrehajtás elrendelésével és

   foganatosításával kapcsolatos

   költségek: 0.FT

   Perköltség: 5.104.838. Ft

   Perköltség kamata: 552.185- Ft.

   Költségrész előleg: 100.000. Ft.

   Ügyvéd, munkadíj 0. Ft.

....év...10.11.-ig főkövetelés kamatai
összesen: 2.074.742.FT
Főkövetelés: 8.663.971.FT.

esetlegesen tudnál segíteni abban, hogy miért ekkora az összeg a perköltség rovatban?

Tisztelettel megköszönném.

@tatabanyai
Ha a haszonélvező is felel a követelés kielégítéséért, akkor a 137. § (2) szerint nem terheli az ingatlant megszerző tulajdonos tulajdonjogát a haszonélvezeti jog. Tehát ilyenkor az ingatlant beköltözhetően kell meghirdetni.
Azt, hogy miért van ellentmondás a hirdetményben, ne itt kérdezd, hanem ott, ahol azt elb@szták.