Fórum Végrehajtási jog régebbi elöl     új hozzászólás


Eos Faktor?

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2014.04.13. 11:23

Korábban a csodadoktorokra csak a gyógyászatban volt komoly kereslet, újabban a jogi csodadoktorokra is buknak a népek, különösen az adósok.

www.kbs-ugyved.hu

Egyjogász #   2014.04.12. 22:13

"Egyes jogászi állásfoglalások szerint..."

Ha lehetne kérni, név szerint...

Addigi is itt egy szintén jogászi állásfoglalás, ezt egy Dr. Péterfalvi Attila nevű jogász adta ki, nem tudom ismerős-e a neve....

A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) engedményezésre vonatkozó szabályai lehetővé teszik a természetes személy adósok adatainak átadását.
A Ptk. kommentárja arról is szól, hogy az engedményezett követelés kötelezettjének hozzájárulására a szerződés létrejöttéhez nincs szükség, mert a jogosult személyében anélkül következik be változás, hogy ez a kötelezett, azaz az Ön helyzetét érintené, súlyosbítaná.
A követelések értékesítésekor az adatátadáshoz a jogcímet maga a Ptk. teremti meg, így a követelésekhez kapcsolódó személyes adatok továbbítása adatvédelmi szempontból nem kifogásolható. Tehát az Ön személyes adatai ilyen módon, a Főtáv Zrt. és a DHK Zrt. közötti engedményezésről szóló szerződés alapján kerültek a társaságtól a DHK követeléskezelő cég birtokába.

Sherlock # e-mail 2014.04.12. 16:34

Attila981,

előbb talán a funkcionális analfabetizmussal kellene kezdeni valamit, mielőtt nekiülsz akármilyen tanfolyamnak.

Remélem te is fogsz majd valamikor úgy tartozást vásárolni, hogy nem tudhatod meg ki tartozik neked. Akkor talán belátod hogy mekkora ökörséget hirdetsz.

joghallgató

"Golyót mindegyikbe, Isten majd kiválogatja!"

gerbera317 # e-mail 2014.04.12. 14:52

Ezt is csak bemásoltad valahonnan, de a jogszabályt továbbra sem olvastad el. Mit szeretnél ezzel itt elérni?

Attila981 # e-mail 2014.04.11. 14:48

A magyar büntetőtörvénykönyv szerint aki a személyes adatok védelméről vagy kezeléséről szóló törvényi rendelkezések megszegésével jogosulatlanul vagy a céltól eltérően személyes adatot kezel, illetőleg az érintett tájékoztatására vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, avagy az adatok biztonságát szolgáló intézkedést elmulasztja, és e magatartásával más vagy mások érdekeit jelentősen sérti, vétséget követel el és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
Ehhez a büntetőjogi rendelkezéshez szorosan kapcsolódik, hogy az új, 2012. január 1-én hatályba lépett adatvédelmi törvény számos változást hozott az adatvédelmi szabályozás kapcsán.

Egyes jogászi állásfoglalások szerint az új jogszabály alapján akár bűncselekményt is elkövethetnek a bankok, egyéb szolgáltatók (akár mobil, akár internet szolgáltatók is, vagy akár a közmű-szolgáltatók!), amennyiben a tartozásaik behajtása érdekében követeléseiket úgy adják tovább az ún behajtó, vagyis faktor cégeknek, hogy azzal együtt az adósaik személyes adatait is szolgáltatják. A személyes adatkezelésről szóló törvény szerint ugyanis nem adható ki személyes adat harmadik félnek, – csak abban az esetben, ha az adóst erről levélben tájékoztatják, és beleegyezését megkapják. A törvény 6. §.-nak (8) bekezdése szerint „Kétség esetén azt kell vélelmezni, hogy az érintett a hozzájárulását nem adta meg.”

Általános gyakorlat - , sőt, a vonatkozó törvény szerint kötelezettség is - , hogy a bankok tartozásaikat követeléskezelőknek, behajtó cégeknek, esetleg ügyvédi irodáknak adják tovább annak érdekében, hogy ők azt az adósokon hatékonyabban hajtsák be. Ennek célja tehát lényegében az, hogy minél több pénzt tudjanak bevasalni.

Eddig minden további nélkül az adósok személyes adatait, így nevét, címét, levelezési címét, esetleg telefonszámát is átadhatták a behajtóknak. Innentől kezdve azonban már ez csak jóval szűkebb körben lesz lehetséges!
Abban az estben, ha adósságot kezelő cégek megkeresik az adóst, hogy a nevesített szolgáltató, vagy bank kezelésébe, illetve tulajdonába adta az adósságot, felmerülhet a kérdés, hogy vajon jogában állt-e kiadni a személyes adatokat?

A szolgáltató, illetve bank nem jogosult az adatainak kiadására, mert az adós a szolgáltatóval, illetve bankkal kötött szerződést és nem a faktoring céggel.

A kiadott személyes adatokkal a behajtó cégek teljesen jogtalanul járnak el. Ebből a szempontból végső soron a követelések kezelésére sem jogosultak csak az a cég, akivel az adós szerződést kötött.

A jogszerű eljárás az lenne, ha a jogosult szolgáltató illetve bank kér az adós ellen fizetési meghagyást és annak alapján bírósági végrehajtást.

Tehát azokban az esetekben, amikor zaklat egy adóst bármilyen behajtó cég, bátran követleje nála a személyes adatainak azonnali megsemmisítését - továbbá írhat egy feljelentést is a nyomozati szervekhez (rendőrség, ügyészség), és ennek keretében kérheti az ügyészségtől a behajtó cég felszámolását.

Mindezek megkoronázásaként a szolgáltató, illetve bank ellen, aki a szigorúan titkos adatokat kiadta - kérheti a kártérítési kötelezettségük megállapítását, akár az ügyészségen is!

Ha az adós valamikor mégis szóban vagy írásban beleegyezését adta ezen adatok kiadására, írjon levelet a behajtó cégnek, hogy kéri az adatai azonnali törlését, mert nem velük szerződött, hanem a jogosult szolgáltatóval vagy bankkal. Továbbá az adós írjon egy levelet a szolgáltatónak vagy a banknak és szólítsa fel, hogy úgy rendelkezik, hogy ezentúl az adatait zártan kezeljék és megtiltja az adatok harmadik félnek való kiadását.

Ezt pont most tanultok jogból. :)

gerbera317 # e-mail 2014.04.11. 13:04

Egyes vélemények szerint

Ugye tudod, hogy amit itt leírtál az is csak "egyes vélemény"? Ezzel szemben a hivatkozott adatvédelmi törvény, amelynek szemmel láthatóan egyetlen betűjét sem olvastad még, egy konkrét jogszabály, konkrét rendelkezésekkel, amik még véletlenül sem arról szólnak, mint amit itt összehordtál.

Attila981 # e-mail 2014.04.10. 18:46

Súlyos szabályszegést követnek el a bankok és a behajtó cégek az új adatvédelmi törvény szerint

Az adósokkal szemben kibocsátott fizetési meghagyások, felszólító levelek többsége is jogszerűtlenné válhat az új adatvédelmi törvény egyik rendelkezése alapján. A szabály alapján a bankok, illetőleg egyéb (pl. telefon-, internet-) szolgáltatók követeléseikkel együtt adósaik adatait csak korlátozásokkal adhatják tovább az ún. behajtó cégeknek. Márpedig amennyiben ezeket a korlátokat megsértik, akár a büntetőjogi felelősségük is felmerülhet! Egyes vélemények szerint e rendelkezés alapján a fizetési meghagyások, illetőleg az azok alapján meginduló végrehajtási eljárások túlnyomó többsége válik támadhatóvá.

Sherlock # e-mail 2014.04.03. 20:57

Az a jó, ha a védő szereti a bűnözőket, nekem is repes a szívem, mikor a PKKB előtt reggel látom, hogy "tásvérem" felkiáltással üdvözlik ügyvédurat, közben meg kezet fognak és ölelkeznek egyet.

joghallgató

"Golyót mindegyikbe, Isten majd kiválogatja!"

Dr.Attika # e-mail 2014.04.03. 20:30

Béla!
Te "séróból" az adósokat nem szereted. Ügyvédként ez nem egy szerencsés hozzáállás. Az alább leírt véleményed olyan, mintha egy védőügyvéd azt mondaná ki, hogy "nem szeretem a bűnelkövetőket."

Ügyvéd
http://jogitanacs.info
http://amerikairendszam.com

Crowe # e-mail 2014.04.03. 19:49

Üdv.

Ennek mi az igazságtartalma?

http://hitelek.org/…hajtokra.php

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2014.04.03. 10:41

Hozzáférése nincs, de adatot kérhet. Ahogy bárki, aki igazolja a jogos érdekét.

Említettem már, mennyire nem szeretem az önérzeteskedő adósokat?

www.kbs-ugyved.hu

PGabe # e-mail 2014.04.03. 09:58

A KEKKH rendszerhez lehet "hozzáférése" és abban semmi jogellenes nincsen.

Katulipan11 # e-mail 2014.04.03. 09:15

Tisztelt Fórumozók!

Az Eos 2010-ben kezdett el zaklatni – egy a már Magyar Telecom-nál is vitatott - internet tartozás miatt.
Az elmúlt egy évben felhagytak a kedves leveleik küldözgetésével.
Tegnap azonban újra írtak, ami felettébb bosszantó, hogy a csak 4 hónapja „létező” új!!! lakcímemre.
Honnan tudhatta meg az Eos az új lakcímem? Hozzáférése lenne a KEKKH rendszeréhez vagy a T-home jogosulatlanul újra kiadhatta?
Köszönöm aki a megtisztel a válaszával!

zsigabalázs # e-mail 2014.03.25. 21:00

Vagyis ha jobban belegondolok, akkor inkább az a lényege ennek a 2014. 03. 11-én kelt engedményezésnek, és azért lebegtetik a jövőbeni követelést is benne, mert így még a régi Ptk. szerint tudják érvényesíteni. Az újban esetleg találtak valamit, ami hátrányos lehet rájuk nézve, vagy bonyolíthatja a dolgokat a jövőben...

zsigabalázs # e-mail 2014.03.25. 20:18

Ez igaz! Ha valóban így van, ahogy a szolgáltató leírta, nem látom az értelmét az engedményezésnek sem. Továbbra is fizethetek a szolgáltatónak, mert a két cég egymás között folyamatosan elszámol...

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2014.03.25. 20:11

Szép ígéret. Csak éppen nem köti az engedményest.

www.kbs-ugyved.hu

zsigabalázs # e-mail 2014.03.25. 19:54

A SZOLGÁLTATÓ ma érkezett, szó szerinti válasza, természetesen a tulajdonnevek nélkül:
"Tisztelt Fogyasztó! Önnek a közüzemi szolgáltatást továbbra is a SZOLGÁLTATÓ Kft. biztosítja. Mint a szolgáltatást igénybe vevő fogyasztónak ennek díját fizetnie kell. Amennyiben ezt elmulasztja - mint a követelés jogosultja - az X Zrt. fog Önnel szemben eljárni. Mivel Ön kapott engedményezési értesítést, fogyasztási hely azonosító és ügyfélszám megírása nélkül is megállapítható, hogy díjhátralékkal rendelkezik. Saját, illetve a további eljárások költségeinek elkerülése érdekében javaslom, hogy díjfizetési kötelezettségének tegyen eleget. Ezt megteheti bármely bankszámlaszámra vonatkozóan, ugyanis a két cég egymással folyamatosan elszámol. Üdvözlettel: ABC a SZOLGÁLTATÓ nevében"

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2014.03.24. 08:42

Már csak a "jövőben keletkező valamennyi követelést" nem értem...
Az pont azt jelenti, hogy a "túlfizetést" nem lesz mivel szemben beszámítani.

www.kbs-ugyved.hu

zsigabalázs # e-mail 2014.03.24. 08:30

Köszönöm a tanácsokat! Úgy döntöttem, fizetek továbbra is a szolgáltatónak, minden havi rendes számlával egy elmaradt csekket. Ha továbbra is nyilvántartják a hátralékom (ahogy a szolgáltatótól kapott részletezésen is szerepel), akkor az elmaradt befizetésekkel annak nagysága csökken, ha pedig az engedményezés következtében a lejárt esedékességű befizetéseket törölte a szolgáltató, akkor a korábbi csekkek befizetésével túlfizetés keletkezik. Utóbbi esetben igazából csak annyi a kockázat, hogy az engedményes kamatokat, költségeket számít fel, a szolgáltatónak befizetett összeg nem veszik el.
Már csak a "jövőben keletkező valamennyi követelést" nem értem...
Egyébként mivel az értesítőt március 11-én keltezték, még az 1959. évi IV. törvény a Ptk.-ről vonatkozik a fentiekre.

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2014.03.23. 16:34

Csak a saját kockázatodra fizethetsz a szolgáltatónak.

www.kbs-ugyved.hu

zsigabalázs # e-mail 2014.03.23. 13:20

Azt még megemlítem, hogy ezen a 03. 11-én kelt "Engedményezési értesítő" hátoldalán részletezik a tartozást, a kibocsátott számlák száma szerint, és a számlák számai megegyeznek a szolgáltatótól 21-én kapott számlarészletezésen szereplőkkel. Tehát a szolgáltató továbbra is követeli azt, amit engedményezett.

zsigabalázs # e-mail 2014.03.23. 13:15

Valóban kevertem fogalmakat: az engedményes helyett "engedményezett"-et írtam a korábbi hozzászólásaimban, bocsánat!

zsigabalázs # e-mail 2014.03.23. 12:32

A levelük:
"Tárgy: Engedményezési értesítő és fizetési felszólítás

T. Zsigabalázs!
Ezúton értesítjük, hogy (itt a szolgáltatás megnevezése) szolgáltatási jogviszonyból fakadó Önnel (Önökkel) szemben fennálló, valamint ezen jogviszony(ok)ból a jövőben keletkező valamennyi követelést, így a jelen követelés ellenértékét is a SZOLGÁLTATÓ (cím) a Ptk. 328. §-ában foglaltak szerint az X Zrt.-re (cím, cg.) engedményezte. Az engedményezés alapján az X Zrt. a követelés új jogosultjává vált.
Az X Zrt. a követelést az Y bank (cím, cg.) zálogjogával terhelte meg."
Nem húzom, a továbbiakban az új számlaszámot ismerteik, amire fizetni kell, amíg az X Zrt. és az Y bank írásbeli nyilatkozatban együttesen másképp nem rendelkezik. Az engedményezett követelésekkel kizárólag az X Zrt. rendelkezik. Összeg, határidő, késedelmes befizetésre vonatkozó Ptk. 301.§, 301/A.§ szerinti kamatok, 299.§ (1) szerinti kártérítés, Üsz.-ban, annak mellékleteiben előírt díjak, stb.
"Ha a fenti összegű tartozás időközben kiegyenlítésre került, felszólításunkat szíveskedjék (szíveskedjenek) tárgytalannak tekinteni."
2014. 03. 11.
SZOLGÁLTATÓ Engedményező, X Zrt. Engedményes
A levélen megadtak egy ügyintézőt, és egy telefonszámot. A szám a telefonkönyv szerint a SZOLGÁLTATÓÉ, ám a számon bejelentkező hölgy az X Zrt. ügyintézője.
Közben eszembe jutott, hogy jó éve kaptam egy hasonló tartalmú levelet. Akkor még négyszer ennyi volt a hátralékom, amit a korábbi csekkek felhasználásával csökkentettem a jelenlegi szintre. Tehát akkor is megfelelő volt az, ha a SZOLGÁLTATÓNAK fizettem, és a SZOLGÁLTATÓ ügyintézője szerint most is megfelelő. Az is furcsa, ha időközben rendeztem, akkor nem kell faxolni, bevinni, beküldeni, stb. a befizetés bizonylatát, csak tárgytalannak kell tekinteni a levelet.

gerbera317 # e-mail 2014.03.23. 11:43

Az nagyon gáz, ha nem érted. Én is most olvasom először az új Ptk.-t mégis értem.
Namármost te egy engedményezési értesítőről írsz itt.
Elsőként azt kérdezem, helyesen használod-e a fogalmakat? Ugyanis az engedményest is másként hívod, mint a jogszabály, tehát innentől akármi is kitelhet tőled.
Másodsorban kérdezem, hogy az az "engedményezési értesítő" tartalmazza-e a 6:198. § szerinti teljesítési utasítást? Ha igen, akkor aszerint vagy köteles teljesíteni, az engedményező pedig csaló, jobb esetben az ügyintézője hazudik (még mindig csaló), vagy téved (alkalmatlan, ki kell rúgatni). Ha nincs teljesítési értesítő, akkor továbbra is az engedményezőnek kell teljesítened, aki a 6:198. § (3) szerint köteles elszámolni az engedményessel. Az nem árt, ha te magadnak mindent dokumentálsz, és az iratokat meg is őrzöd, hátha vita támad ebből a teljesítősdiből.
Az természetes, hogy jövőben keletkező számlákból keletkező követeléseket nem lehet előre engedményezni, úgyhogy azokat majd a számlakibocsátónak (= engedményező) kell majd megfizetned.
Amit a korábban megismert engedményezésről írsz, az a normális. Itt most ezek csúnyán megkavarták a dolgokat. Azonban azt, hogy ki kinek a leányvállalata, ne vizsgáld, mert a leányvállalat - függetlenül attól, hogy belelát-e apuci nyilvántartásába vagy sem - egy külön jogi személy, aki - ha ő az engedményes -, jogosult tőled követelni. De még az is meglehet, hogy szó sincs engedményezésről, hanem csak a követelés behajtásának kiszervezéséről. Olvasd el még egyszer a Ptk.-t és azt az értesítőt is,
Kérdésed olyan szakba került, hogy ügyfélszolgálati pultos ügyintézővel nem szabad szóba állni. Ezt legalább osztályvezetői szinten, vagy a cég jogászával kell intézned.

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2014.03.23. 11:32

Valamit félreértsz.

www.kbs-ugyved.hu