Haszonélvezet esete végrehajtásnál


sityu1 # 2017.11.16. 21:48

1/4 részben őrőkőltem egy lakást amiben édesapám lakik őzvegyi és haszonélvezeti joggal sajnos élethelyzetem ugy alakult,hogy a végreajtó árverezni akarja részemet édesapám 87 éves attól fél,hogy kirakják a lakásábol amiben 60 éve lakik kérdésem kirakhatják e őt és mik a tendők egyeltalán mi a rendje ennek az egésznek a másik 1/4 rész a nővérem tulajdona ők nem adósók előre is kőszőnőm a válaszukat
v

Kovács_Béla_Sándor # 2016.09.07. 08:50

néhány egyszerű, jól érthető, egyértelmű válasszal
Kezdjük talán egyszerű, jól érthető és rövid kérdésekkel...

noway # 2016.09.07. 08:32

tisztelt fórumozók,

sürgős kérdéseim lennének és abból is elég sok. talán tudna nekem valaki mégis segíteni önök közül néhány egyszerű, jól érthető, egyértelmű válasszal az alábbi témakörben való tisztábban látásom érdekében. a kérdések elég speciálisak és szerintem csak utólagosan lettem szembesítve velük, mindenféle határidő, vagy egyéb lehetőség biztosítása nélkül.

a helyzetem a következő, haszonélvezője vagyok egy teleknek, amelyet eddig egy cég birtokolt, de a cég tulajdonai, így a telkei is imént a végelszámoló által árverésre lettek bocsátva. ebből nekem, mint haszonélveztőnek azonnal néhány további problémám is adódhat még. ez ellen szeretnék amennyiben lehet haladéktalanul fellépni, de további információkra lenne ebben a témakörben szükségem, hogy el is tudjak majd járni.

a kérdéseim:

árverésre bocsátható e egy olyan telekingatlan, amely eredetileg egy végfelszámolásra kerülő cég tulajdonát képezte, de magánszemély a haszonélvezője és a felszámolás okai perköltségekre vezethetőek vissza. a cég adóssága abból keletkezett, hogy a cég egyik kötelezettje nem volt hajlandó kifizetni a szerződésben vállalt nagyobb összegű kötelezettségeit, amit a követelő cég végül beperelt, de a kúriáig bezárólag magyarországon végig elveszítette az ügyet. mindig ő, a jogos követelő volt a felperes, aki eredetileg költségfeljegyzési jogban részesült, továbbá az ellenérdekelt fél jogi költségeiből fakadtak azok a kötelezettségek, amelynek alapján a követelő - pervesztes fél a II. fokú ítélet következtében és az új jogszabályok alapján egy végrehajtást is mellőzve rögtön felszámolhatóvá vált. ezzel az igényével az alperes azonnal élt is. a per ugyanakkor bár módosulva, de még mindig nincs lezárva, mert pillanatnyilag is nemzetközi bíróságok tárgyalják az unióban, amelyet az eredeti felperes-követelő indított.

egyáltalán végrehajtható e árverezés, egy haszonélvezettel terhelt ingatlanon? érvényesíthető e a cégfelszámolást követő végrehajtás egy ilyen ingatlanon, különösen a haszonélvező előzetes tájékoztatása nélkül? (hiszen a haszonélvezettel terhelt ingatlan beleegyezése is szükséges a más úton történő megterheléséhez az ingatlannak) nem kellett volna a végrehajtó által a haszonélvezőnek előbb felajánlani az elővásárlási jogot, de legalább külön értesíteni őt az árverés kitűzéséről, vagy valamilyen határidőket felé is betartania a végrehajtónak?

megtámadható e bírósági úton a haszonélvező által az ingatlan árverésre történő kiírása (mint eljárási folyamat), vagy esetleg a már megkötésre került vételi szerződés (amely egy eredményes ingatlanárverést követően lett az új tulajdonossal megkötve), mivel a folyamat, a végrehajtó részéről végül a fenti mulasztások elkövetése mellett történt meg? az esetlegesen fennálló elővásárlási jogom bejelentésének időpontjára szerintem csak most került legkorábban sor, hiszen a követelés csak az árverés miatt merült bennem is fel. a korábbi tulajdonossal szemben nekem nem voltak kifogásaim, nekem a felszámolásra kerülő céggel szemben eddig nem voltak olyan követeléseim, amelyek részemről már korábban is esedékessé válhattak volna. nekem nem a felszámolást elszenvedő céggel van bajom. nem mellesleg a telektulajdonosa is csak most egyéb más forrásból tudta meg, hogy az ingatlana árverésre kerül. őt sem a felszámolóbiztos tájékoztatta, hanem felkereste valaki, hogy megvásárolná a haszonélvezetet is.

egy a haszonélvező előzetes tudta és tájékoztatása nélkül árverésre bocsátott ingatlan tekinthető e egyáltalán jogilag legitim aktusnak, avagy sem? aminek következtében az ilyen módon megkötött szerződések is netán automatikusan semmisnek bizonyulnak, de legalább a haszonélvező részéről bíróság előtt megtámadhatóak az ilyenek.

mennyi az, az összeg amelyet egy ilyen esetben a haszonélvező által a haszonélvezeti jogáról történő lemondásáért általa kérni lehet? van e erre valami számítási formula, maximalizálás, vagy egyéb más kötelező érvényű rendelkezés, de olyan, amely az ingatlan évek során bekövetkezett értéknövekedését is esetlegesen számításba veszi? illetve a közismert számítási formulától (érték/20x8 (korom után)= haszonélvezet értéke), eltérhet e egyoldalúan a haszonélvező a haszonélvezeti ellenértékének megállapítása esetén?

minek alapján lehet egy árverésre bocsátott telekingatlan értékváltozását, illetve ennek következtében előállt haszonélvezeti érték megváltozását (növekedését) egyáltalán megállapítani? az árverési érték, nem egyenlő a forgalmi értékkel és következésképpen így a haszonélvezet értéke sem annyi, amennyi az árverés alapján abból kiszámítható lenne. ez esetben ugye nincsen az ingatlan értékére vonatkozóan egy olyan vételi ár, amelyből ez a haszonélvezeti ellenérték is kiszámítható lenne

amennyiben az árverezett ingatlant egy másik tulajdonos szerzi meg és a tulajdonos, illetve haszonélvező között például súlyos, következményekkel terhes birtokviták - egyéb ellentétek alakulnak ki, amelyek során a feleknek káruk származik, akkor ezekért a károkért ki felel a felekkel szemben? hiszen az új tulajdonossal a haszonélvező érdekei lehetnek merőben ellenkezőek, amelyekből természetes, hogy konfliktusok és további károk alakulhatnak ki. megakadályozhat e egy haszonélvező egy árverést bármilyen jogi eszközzel, amennyiben az ingatlan megszerzője nem akarja tőle a haszonélvezetet megváltani és ennek elkerülése érdekében ő fel szeretne lépni, el szeretne ellene járni?

amennyiben az eredeti tulajdonos, a NAV -val szemben még az ingatlan megszerzésének idején magára vállalta, hogy lakóingatlant épít a telektulajdonra, de ez a szándéka végül meghiúsult, vagy egyéb okoknál fogva a részéről mégis elmaradt, kötelezhető e helyette ilyenre a haszonélvező is, avagy sem? mármint, hogy házat építsen a telekre. származhat e ebből a haszonélvezőnek bármilyen kára?

gyors válaszaikat megköszönöm! noway

Kovács_Béla_Sándor # 2016.08.31. 06:51

Az özvegyi jog.

Bela a Bela # 2016.08.31. 05:52

Köszönöm a választ! Azt lehet esetleg tudni, hogy mely esetek tartoznak bele az említett törvényen alapuló haszonélvezeti jog akkor is, ha nincs az ingatlannyilvántartásba bejegyezve kategóriába?

ObudaFan # 2016.08.31. 04:46

Annyit mindenképpen meg lehet tudni a tulajdoni lapról, hogy az elmúlt években megszerezte-e bárki örökléssel az ingatlant. Ha igen, akkor felmerülhet az özvegyi jog esetleg, ha nem, akkor nem. Egyébként azért a házastárs általában előkerül a hagyatéki eljárásban, tehát emberi számítás szerint azért valószínű, hogy ha fennáll az özvegyi jog, az látszik a tulajdoni lapon.

Bela a Bela # 2016.08.30. 22:53

Tisztelt Hozzáértők!

Bírósági árverés előtt ki lehet deríteni, hogy a VHT 137. § (1)/(d) (a törvényen alapuló haszonélvezeti jog akkor is, ha nincs az ingatlannyilvántartásba bejegyezve) terheli-e az ingatlant? Ha igen, akkor hogyan? Ez csak az özvegyi jog lehet, vagy más ilyen is létezik?

A választ előre is köszönöm!

BéJé # 2015.10.22. 18:32

Köszönöm a tanácsokat!

Kovács_Béla_Sándor # 2015.10.21. 08:25

Kedves BéJé!

Ez egy ajánlat. Ajánlatot tenni mindenkinek joga van. Az ajánlati kötöttség időtartamát meghatározni is.
Azt már Önöknek kell mérlegelniük - ahogyan gerbera írta - hogy élni akarnak-e az ajánlattal vagy nem. Ha igen, akkor nyilván tájékoztatniuk kell az ajánlattévőt arról, hogy a haszonélvező pillanatnyilag akadályoztatva van, és kérni, hogy hosszabb időt hagyjon az elfogadásra.

gerbera317 # 2015.10.21. 08:11

A ... szám alatti ingatlant terhelő adósságot a végrehajtótól az árverési kiírás szerint megvásároljuk és kifizetésre kerül.

Ez mekkora marhaság. Az árverési vevő nem az adósságot vásárolja meg, és nem a tartozás összegét fizeti ki, hanem a vagyontárgyat vásárolja meg, és az árverési vételárat fizeti ki.

Megjegyzem, ha az ingatlan beköltözhetően kerül árverésre, akkor az azt jelenti, hogy úgy rendelték el a végrehajtást, hogy a haszonélvező eleve a haszonélvezeti jogával felel az adós tartozásáért. Ebben az esetben a felajánlott lelépési díj talált pénz, amit érdemes elfogadni. Lakottan történő árverés esetén mérlegelni kell, figyelembe véve azt is, hogy a haszonélvező akár hamarosan meg is halhat.

BéJé # 2015.10.21. 07:12

Az összeget, és a határidőt.

Kovács_Béla_Sándor # 2015.10.21. 06:14

Melyik feltételt kérdezed?

BéJé # 2015.10.21. 06:06

Arra az esetre, hogy szabhat-e egy ingatlan iroda ilyen feltételeket. Köteles-e a haszonélvező reagálni? Mik a haszonélvező jogai, ebben az esetben?

Kovács_Béla_Sándor # 2015.10.20. 21:50

Milyen esetre?

BéJé # 2015.10.20. 20:41

A haszonélvező részéről kérdezem. A következő levél érkezett:

Feladó: ... Ingatlanközvetítő Iroda

"Ajánlat:
A ... szám alatti ingatlant terhelő adósságot a végrehajtótól az árverési kiírás szerint megvásároljuk és kifizetésre kerül. Az adósság és az árverési vételár különbözete a végrehajtótól a tulajdonos részére visszatérítésre kerül. Ezáltal az ingatlant terhelő adósságai teljes mértékig rendezésre kerülnek és nem nőnek tovább. Továbbiakban az Ön haszonélvezeti jogáról való lemondása fejében Önnek felajánlunk készpénzben, hivatalos formában ügyvéd előtt kötendő megállapodás és lemondó nyilatkozat ellenében 300.000Ft.-ot készpénzben.
Kérem ajánlatom átgondolását. Ajánlatomat fenntartom a kézhezvételtől számított 5. naptári napon belül, ezután a továbbiakban érvénytelen.

2015.09.17., céges aláírás"

Mindez egy postaládába bedobott borítékban, egyszerű levélként a mai napon (2015.10.20.).

A haszonélvező pillanatnyilag eszméletlen állapotban fekszik a kórházban. Tehát, semmiképpen nem tud reagálni a "felkérésre". Mi a teendő? Van-e valamilyen törvényi szabályozás erre az esetre?

Edit88 # 2014.11.29. 21:15

Tisztelt Fórumozók!
Az alábbiakkal kapcsolatban szeretnék tájékoztatást.A testvérünk aki a szüleink házában az édesapánk halála után 1/6-arányban tulajdonos, adósság elismerő iratot írt alá,és a részletfizetésre tett ígéretének nem tudott a vállalt ütemben eleget tenni.(1.5 millió forint)Valószínűleg végrehajtás lesz a dolog vége.A testvérünknek sem munkája sem más tulajdona nincs.
Az édesanyánknak aki a házban él haszonélvezeti joga van.Az ingatlan 1/6 részének 7-900 ezer forint az értéke.
Hogyan végrehajtható, árverezhető ez az ingatlan rész? Köszönöm szépen.

ius latratus # 2014.11.10. 23:57

Kvázi, igen.

sexomatic # 2014.11.10. 22:43

De ismétlem a haszonélvező a KEKKH adatai szerint nincs bejelentve a lakásba, neki egy másik lakcíme van. Lakottan pedig akkor árverezhető az ingatlan a Vht. 141.§ (1) .b) szerint, ha abban a haszonélvező lakik. De nem ebben lakik. Ebben az esetben mi a gyakorlat ?
Gyakorlatilag egy haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan mindaddig nem eladható árverésen, ameddig a haszonélvezeti jog be van arra jegyezve ? Hiszen ki nem lakoltatható, így lakhatása az élete végéig kvázi a bejegyzett haszonélvezeti joga miatt megoldott ?

gerbera317 # 2014.11.10. 21:54

A haszonélvező - ha akarja - neked bérbeadhatja az ingatlant.

sexomatic # 2014.11.10. 21:12

@Grave7: Köszönöm. Ha mégis megveszem az ingatlant, akkor az ingatlanban maradó adós jogállása bérlő lesz ? És ha a haszonélvezőt odaköltöztetik, akkor ő is bérlő lesz ? Bérleti vagy használati díjat kötelesek-e fizetni ?

Grave7 # 2014.11.10. 20:42

@sexomatic: Lakottan árverezik, tehát a végrehajtó nem adhatja birtokba. A haszonélvezet "erősebb" a tulajdonjognál - a haszonélvező bármikor beköltözhet az ingatlanba, még ha jelenleg nem is ott lakik.

Az ilyen ingatlanok kikiáltási ára ezért is jóval alacsonyabb a piaci értéknél - a (valamikori) birtokbavehetőség nincs jogszabályok által garantálva.

sexomatic # 2014.11.10. 19:55

Haszonélvezeti joggal terhelt ingatlant lakottan árvereznek. Információk alapján a haszonélvező NEM lakja az ingatlant, csak az adós, aki az 1/1 tulaj.
Ha árverésen lakottan vásárolunk, akkor a haszonélvezeti jog fennmarad az ingatlanon, ez nem kérdés. De a végrehajtó birtokba adja-e az ingatlant ? Hiszen a haszonélvező nem lakja az ingatlant. Mi lesz az adóssal? Hogyan kerülhet az árverési vevő birtokon belülre? Erre várom T. Ügyvéd úr szíves válaszát. Köszönettel.

KiraBg # 2013.05.30. 21:01

Kedves gerbera317!
Ez alatt azt erti hogy ha az arveresi hirdetmeny ugy volt kihirdetve hogy "bekoltozhetoen" akkor biztosan nem el a haszonelvezeti jogaval az edesanya (hiaba nincs leirva) es biztosan torlodik sikeres arveres eseten mert kulonben ugy hirdettek volna meg hogy lakottan? Es ezt barmikor nem valtoztathatja meg, nem gondolhatja meg magat?

@Vh-ugyes: mit jelent az hogy "felelos" a tartozasert? A haszonelvezetet 2006ban irattak ra a tulajdoni lapra, a hitelt meg 2010ben vettek fel az adosok ergo a haszonelvezonek tudnia kellett rola hiszen ilyenkor neki is ala kell irni hogy beleegyezik nem?

Masreszrol amikor az adosok (ferj es feleseg 1/2-1/2 tulajdoni hanyadban) felvettek a hitelt az ingatlanra nem kellett volna kernie a banknak a haszonelvezot egy haszonelvezeti jog lemondasara? Hiszen neki is bele kene egyeznie foleg ha vegrehajtasra kerul sor, a feje folul elarverezik az ingatlant.
Koszonom!

gerbera317 # 2013.05.30. 09:45

A haszonélvező is felelős a tartozásért

Úgy van. Tehát ezt kell vizsgálni, amihez a végrehajtható okirat ismerete szüksége,
ha pedig ez nem áll fenn, akkor a haszonélvezeti jog ranghelyét kell vizsgálni, amihez a tulajdoni lap kell.
Nem lehet látatlanban kijelenteni, hogy a végrehajtó becsapta az árverési vevőt. És ha mégis becsapta, akkor is létezik jogorvoslat.

Könyv # 2013.05.30. 08:23

Dr.Attika!
"Mint tulajdonosok kötelesek viselni az ingatlan terheit" - ezt megkérdőjelezném!

Melyik terheit? Az építményadót például nem a haszonélvező fizeti? Hiszen ő használja az ingatlant! Stb.