Végrehajtói költségek


gerbera317 # 2015.07.22. 06:42

Nem osztom Grave7 posztjának -> negyedik szakaszában foglalt véleményét.

A végrehajtót akkor is megilleti jutalék, ha a teljesítés közvetlenül a végrehajtást kérő kezeihez történik, mindaddig, amíg a nyilvántartott követelés (a hátralékos tartásdíj és az aktuális havi tartásdíj) meg nem térül. Ekkor, és csakis ekkor kerülhet sor arra, hogy a továbbiakban az adós jutalékmentesen, közvetlenül a végrehajtást kérőnél teljesítsen.

Ha a végrehajtást kérő ezt megelőzően kéri a végrehajtás szünetelését, a végrehajtó jogszerűen követeli tőle a végrehajtási költségek megfizetését. A jutalékot előre ugyan nem, de olyat még nem látott a világ, hogy egy gyermektartásos adós mindvégig folyamatosan fizet, tehát a végrehajtást egyszer úgyis folytatni kell, aminek alapfeltétele lesz, hogy a 40. § szerinti addigi megtérüléseket a végrehajtást kérő bejelentse, márpedig akkor azonnal kiderül, mennyit fizetett meg az adós a végrehajtó megkerülésével, és akkor a behajtás mindenek előtt ennek a jutalékára folyik tovább, és csak ezt követően a vh-kérő követelésére.

Kovács_Béla_Sándor # 2015.07.22. 07:20

Grave is úgy értette, hogy megszüntetést kér az együttélő szülő, nem szünetelést, és azt is akkor, amikor épp nincs hátralék.

F.Agi # 2015.07.22. 10:50

Köszönöm a választ mindhármatoknak.

gerbera317 # 2015.07.22. 12:56

Amikor éppen nincs hátralék, egyébként sem kell megszüntetést kérni. Ha mégis kérik, nemfizetés esetén újra el kell rendeltetni a végrehajtást, mert egy Vht. 54. § (1) a) szerint megszüntetett végrehajtást nem lehet folytatni, míg egy 1/2002. IMr. 33. § a) vagy b) szerint befejezett végrehajtást tartásdíj újabb elmaradása esetén lehet folytatni.

F.Agi # 2015.07.23. 07:11

Kedves szakértők!
Másik esetben is a segítségeteket kérném.
Kft tagja egyben munkaviszonyban is állt a kft-ben. Ebben az időszakban jött egy NAV-os letiltása. Munkaviszony megszűnésekor a maradék összeg fel lett tüntetve a MIL lapon.
A Kft most osztalék kifizetését tervezi. Kérdésem, hogy osztalékból kell-e folytatni a letiltást?

A Vht leírja, hogy mit ért munkabér alatt, és én úgy értelmezem, hogy az osztalék nem tartozik ide, (mert az osztalék nem munkából ered, hanem a tulajdonosi jog miatt kapja), úgyhogy teljes egészében kifizethető. Megerősítést szeretnék kérni.

7. § (1)8 A bírósági végrehajtás során a pénzkövetelést elsősorban a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, az adós rendelkezése alatt álló összegből, illetőleg az adós munkabéréből, illetményéből, munkadíjából, a munkaviszonyon, közfoglalkoztatási jogviszonyon, munkaviszony jellegű szövetkezeti jogviszonyon, közszolgálati és közalkalmazotti jogviszonyon, szolgálati viszonyon, társadalombiztosítási jogviszonyon alapuló járandóságából, valamint a munkából eredő egyéb rendszeres, időszakonként visszatérően kapott díjazásából, juttatásából, követeléséből (a továbbiakban együtt: munkabéréből) kell behajtani.

Ha mégis folytatni kell a letiltást, akkor van-e valamilyen kötelezettsége a cégnek, gondolok olyanra, hogy megkeresni a letiltás kibocsátóját, hogy mennyi a fennálló tartozás, mert ugye, amikor kilépett munkavállalóként, azután ha máshol elhelyezkedett, lehet, hogy csökkent már valamennyivel a követelés. Tehát kell-e az összeget egyeztetni valakivel, vagy valami egyéb dolog, amire nem gondolok?

Köszönettel:
F.Ági

Grave7 # 2015.07.23. 18:39

@gerbera317 & @KBS:
Valóban nem volt egyértelmű a fogalmazásom, azonban a kérdező által vázolt szituációra írtam a megoldást - tehát hátralék nincs, aktuális tartásdíjat pedig a levonható összeg minden hónapban fedezi. Gerbera317-el egyetértek.

F.Agi # 2015.07.28. 05:44

Köszönöm Jogászok!

Így csináltam, ahogy mondtátok, hogy beállítottam a gyermektartásdíjra is a jutalékot, meg kiszámoltam mennyi a kifizetett összegre járó jutalék, lassanként azt is vonni fogjuk. Végrehajtó, adós értesítve.

Az osztalékos dolog is lezáródott idő közben, végül letiltás levonása nélkül került kifizetésre.

Üdvözlettel: F.Agi

Királylány13 # 2015.07.28. 09:46

Tisztelt Jogászok!

Abban szeretném a segítégüket kérni,hogy a férjem és ellenem ˙(egyetemleges adóstársak vagyunk)letiltás érkezett az Anyósom javára.Itt összesen 740.000,-ftfőkövetelés,382,245,-ftfőkövetelés kamatai,végrehajtói munkadíj,költségáltalány,készkiadás jogcímen összesen 52085,-ft,általányos költségáltalány 11,173,-ft,behajtási jutalék címen 112,225,-ft szerepel.
Ezt mind a kettőn fizetésére kiadták letiltásként.Hogyan lehet az hogy a főkövetelést nem felezték meg,hanem a 2 fizetésre teljesen ráterhelték?
A következő lenne a kérdésem:ha mind a két fizetésre letiltás érkezett akkor a végrehajói díjakat,munkadíjat,általános költségáltalányt is duplán kell megfizetnünk??
A két fizetésből idáig 270,141,-ft lett átutalva a végrehajtónak és 1,076,158,-ft a végrehajtást kérőnek.
Maguk szerint mi a következő lépés?Igazából azzal nem vagyok tisztában hogy a költségeket kettőzik-e?A behajtási jutalálékot szerintem nem vonhatják le duplán.A végrehajtó irodát hiába hívom,nem segíenek ebben.....
Köszönöm válaszukat

gerbera317 # 2015.07.29. 15:40

Az egyetemlegesség nem felezést jelent, hanem hogy a követelés bármelyik adóson behajtható. Ilyenkor a végrehajtást kérő felelőssége, hogy a saját követelése csak egyszer kerüljön behajtásra, mulasztása esetén az esetleges kárért és költségért ő felel. (Vht. 40. §).
A kérő végrehajtási költsége 2 adós ellen 2 ügyben, tehát kétszer merült fel, logikus, hogy azt kétszer kell behajtani.

A végrehajtót is ügyenként, tehát kétszer illeti meg a munkadíj, a költségátalány, a készkiadás. Igaz, a munkadíj egyetemlegesség esetén csak 50%-os, tehát számtanilag csak 1 munkadíj és költségátalány kerül megfizetésre.
Csak egyszer (illetve: összességében egyszeres mértékben) hajtható be az általános költségátalány és a jutalék.

Ha túlteljesítés keletkezett, okirattal alátámasztva kérni kell a végrehajtót, hogy folytassa le a Vht. 41. § szerinti eljárást. Némely fatökű végrehajtó nem tudja, hogy ennek az eredményét közölni kell az adóssal, ezért azt nem árt nyomatékosan kérni tőle.

krystyna # 2015.07.31. 08:48

Tiszelt Fórumozók !

Két év pereskedés után bírósági végzésem van arról, hogy anno kölcsönadott 3,6 M forintom adósomtól visszajár. A bíróság - mivel a per ideje alatt munkanélküli lettem és havi 22.800 Ft bevételem van - költségmentességet adott. A végrehajtási lap el lett küldve végrehajtónak,aki viszont csak 90.000 Ft befizetése után hajnalndó bármit is kezdeni az ügyben. Kérdésem lenne, hogy a végrehajtónál kérhető-e költségmentesség vagy bármilyen méltányosság ? Segítségüket előre is köszönöm !

Kovács_Béla_Sándor # 2015.07.31. 10:02

A végrehajtási költségek előlegezésére a költségmentesség nem terjed ki.

Grave7 # 2015.08.02. 13:29

@krystyna: Nem neked kell megfizetni a költségelőleget, hanem az illetékes törvényszék gazdasági hivatalának.
Ha a végrehajtó mégis téged szólított fel, akkor írd meg neki, hogy költségmentességet kaptál a perben (a határozat számával együtt), ne téged, hanem a BGH-t szólítson fel az előleg megfizetésére. Ha ezzel nem ért egyet, tekintse beadványodat végrehajtási kifogásnak.

(Egyébként a BGH-nak sem kell majd feltétlen az egészet megfizetnie, a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 15/E. § (4) bek. alapján legalább a felét kell és megindul a végrehajtó eljárása.)

Kovács_Béla_Sándor # 2015.08.02. 15:43

Kösz, jó tudni. Mentségemre szolgáljon, hogy azt tapasztalom, hogy a végrehajtók se tudják.

gerbera317 # 2015.08.03. 11:59

Meg a végrehajtást kérők sem. Fel sem tüntetik a vh-lapon, csak a szájukat tépik, miért tőlük kéri a végrehajtó a költségrészt.

vh-karosult # 2015.08.15. 09:30

Kérdésem a dologi adós kötelezettségére és a Vh munkadíjának elévülési szabályaira vonatkozik.

1.Kötelezhető-e a dologi adós a végrehajtási költség megfizetésére? Értelmezésem szerint erre csak az egyetemleges adósok kötelezhetőek, és a dologi adós nem ilyen.Van-e erre valamilyen rendeleti vagy törvényi paragrafus ami azt tisztázza? Esetleg bírósági határozat, számmal? Nagyon kellene...

2. A Vh a 2004 ben indult végrehajtással kapcsolatban 2009-ben közölt egy díjjegyzéket velem, mint dolgi adóssal, megtámadtam de elutasították 209 decemberében. Azóta semmi hírem nem volt erről, és most kaptam egy fizetési letiltást ugyanerre, 6 év elteltével!!! Nem évült ez el???

3.Az ingatlant minden terhével együtt 2009-ben eladtam. Nem szűnt meg ezzel a dologi adós mivoltom???

Köszönöm a választ!!!

Vh-ügyes # 2015.08.20. 09:57

dologi adósként vajon lehet-e saját vh ügyszámod?
elévüléssel kapcsolatban: vh szakban az évülést csak vh cselekmény szakítja meg (tehát a jogosult akár a fején is pöröghet...)
két sorszám közti időszakot kellene nézni...

Kovács_Béla_Sándor # 2015.08.20. 12:06

dologi adósként vajon lehet-e saját vh ügyszámod?
Nem hogy lehet - kell lennie. (Ha a jogosult nem kér végrehajtást a dologi adóssal szemben is, abból komoly problémák adódnak.)

Honnan tudod te azt, hogy nem történt a konkrét ügyben 2009. óta végrehajtási cselekmény?

Vh-ügyes # 2015.08.20. 14:26

Nem hiszem. A dologi adós ellen nincs végrehajtást elrendelő irat, egyszerűen az adós elleni eljárásban - bírósági végzéssel megállapítva az érdekeltséget - árverezik a dolgot.

Kovács_Béla_Sándor # 2015.08.20. 18:57

Gondolod te. De rosszul gondolod. (Nem, mondom, láttam már ilyet én is, de annak az lett a vége, hogy az árverési vevő tulajdonjogát nem akarja a földhivatal bejegyezni - mert a tulajdonos nem adós, hiszen nem folyt vele szemben végrehajtás.)

Grave7 # 2015.08.20. 19:13

@vh-karosult: Mi alapján mondod, hogy dologi adós vagy? Ezen kifejezés értelmezésétől függ az eseted megoldása, szóval elsőnek ezt kellene tisztázni:
. ingatlanodat szerződésben felajánlottad fedezetként (szerződés tartalmától függően: csak vagyontárggyal felelsz - pl. zálogkötelezett a megnevezésed; vagy kifejezetten az ingatlannal, de egyébként minden más vagyonoddal is), a jogosult végrehajtást indított ellened; vagy
. az ingatlant megvetted, ezt követően pert indítottak ellened, amit elvesztettél és a bíróság kötelezett arra, hogy tűrd a felperes jogosult követelésének kielégítését az ingatlanból -> ezt követően a jogosult végrehajtást indított ellened; vagy
. végrehajtási joggal terhelten vetted az ingatlant és a Vht. 138. § (6) bek. alapján felelsz dologi adósként (de a végrehajtási eljárásban egyébként nem vagy adós).

Az 1. és 3. kérdésedre ezt követően lehet pontos választ adni.

A 2. kérdés tekintetében a többiek már leírták, hogy két, egymást követő sorszámú végrehajtói intézkedés között kell 5 évnek eltelnie. Ezt csak személyes iratbetekintésen tudod megállapítani. Arra figyelj, hogy a letiltás átvételét követő 15 naptári napon belül kell benyújtanod a kifogást, egyébként elkésett.

Vh-ügyes # 2015.08.21. 05:48
  • Â dologi adósság önmagában feltételez egy olyan adóst, aki ellen folyik az eljárás tehát, nincs - nem is lehet - olyan elrendelő okirat mely külön ügyszámon a dologi adóst nevesítené...
  • Az a "trükk" már nem működik, az ingatlan-nyilvántartás simán átírja...
  • Ha két sorszám közt van öt év, nem kell ügyelned határidőre és nem is "végrehajtási kifogással" kell a joghatást kiváltanod...
Kovács_Béla_Sándor # 2015.08.21. 06:29

Te figyelj már, szerinted ha két - ne adj Isten, három - egyetemleges adós van, akkor hány végrehajtási lapot kérsz kiállítani, azaz hány végrehajtás indul? (Rávezető kérdés, mert látom a dologi adós bonyolult neked.)

Kovács_Béla_Sándor # 2015.08.21. 06:30

 dologi adósság önmagában feltételez egy olyan adóst, aki ellen folyik az eljárás
Ez meg önmagában akkora marhaság, hogy nem is reagálok rá érdemben.

Vh-ügyes # 2015.08.21. 06:44

Az "egyetemleges adósok" mindegyike kap külön elrendelést, azonban ez nem azonos a "dologi adóssal"
(az ostoba nagyképűsködésben meg hozod a formád...)

Kovács_Béla_Sándor # 2015.08.21. 08:27

Az "egyetemleges adósok" mindegyike kap külön elrendelést, azonban ez nem azonos a "dologi adóssal”"
Nem fogod elhinni, de pont ez a helyzet a dologi adóssal is. Mert az adós az adós. És minden adós egy külön eljárás - bár aztán majd egyesítik.
(A végrehajtási lapon külön rovat teszi lehetővé, hogy bejelöld, hogy ez az adós csak dologi adós.)