Végrehajtói költségek

Fórum → Végrehajtási jog
újabb elöl     új hozzászólás

Vh-ügyes # 2015.08.21. 09:46

Az adós ellen kiállítandó vh lap 10. és 11.pontja alkalmas pl. arra, hogy megjelölj benne egy olyan személyt, akinek a szintén nevesített vagyontárgya (pl. zálogjogi igény alapján az ingatlana) a követelés kielégítésére végrehajtható!

Ebből az következik, hogy az adós ellen eljáró végrehajtó (ugyanezen elrendelés és vh ügyszám használata mellett) erre a - más tulajdonát képező - vagyontárgyra is végrehajt.

Nos, ez az a "dologi adós" akinél az egyetemlegesség csak a dologgal kapcsolatban áll fenn.

Kovács_Béla_Sándor # 2015.08.21. 10:42

Épp ez az. Azt a pontot csak akkor jelölheted be, ha a dologi adóssal szemben is kérted a végrehajtást. Ha nem így van, akkor a bíróság a kérelemtől eltérően állítja ki a lapot. (Jó esetben. Rosszabb esetben hiánypótoltat.)

Tudnám, mi a fenéért tanítalak.

Vh-ügyes # 2015.08.21. 11:43

Nem így van! Közjegyző vagy bíróság a kötelem vagy meghagyás alapján állítja ki a vh. lapot vagy záradékot és baromira nem törődik vele, hogy valaki mással szemben indítottam-e bármit vagy sem.
A "tanítgatásról" meg annyit, hogy még vicces sem vagy...

Vh-ügyes # 2015.08.21. 15:16

Buziness love!

Valami szakmait lécci...

Vh-ügyes # 2015.08.21. 17:00

mondom SZAKMAIT!!! (ha már ide tolod a képedet és kritikákat engedsz meg magadnak...)

Vh-ügyes # 2015.08.21. 17:41

tehát sehol egy önálló gondolat...
ok. kérdezd meg a "közjegyződet" meg esetleg a fodrászodat is...
(azt nemtom ki tiltotta meg, hogy velem beszélgess de fogadd meg a tanácsot!)
:)

Grave7 # 2015.08.21. 21:07

Bocsássatok meg, de ezen a "hogyan állítunk ki vh.lapot" kérdésen felesleges ennyit vesződni - egyik elrendelőnél kötelező feltüntetni az egyetemleges kötelezettet, még ha vele szemben ekkor nem is kezdeményezett eljárást a jogosult, másiknál nem.
Egyébként alapvetően KBS-nek van igaza (egyik adós ügyében nem lehet a másik, egyetemleges adós vagyonára végrehajtást lefolytatni).

Dologi adósnak pedig a 2015.08.20-án 21:13-kor írt hozzászólásomban szereplő 3 esetben nevezhetnek valakit. Amíg a kommunikáló felek közt nincs egyetértés, hogy melyikről beszélnek, addig problémás megérteni egymást.

Egyébként ajánlom tanulmányozásra: EBH 2014. K.20. és K.40.

Vh-ügyes # 2015.08.22. 08:43

"egyik adós ügyében nem lehet a másik, egyetemleges adós vagyonára végrehajtást lefolytatni"
Cáfolom!
Mondjuk képzelj el egy olyan szitut, mikor a folyamatban lévő végrehajtás alatt a lefoglalt ingatlanon tulajdonost váltanak...
Szerinted mi történik?
(segítek... a bíróság megállapítja a dologi adósságot és a hajó - ugyanezen az ügyszámon - megy tovább)

Vh-ügyes # 2015.08.22. 08:43

"egyik adós ügyében nem lehet a másik, egyetemleges adós vagyonára végrehajtást lefolytatni"
Cáfolom!
Mondjuk képzelj el egy olyan szitut, mikor a folyamatban lévő végrehajtás alatt a lefoglalt ingatlanon tulajdonost váltanak...
Szerinted mi történik?
(segítek... a bíróság megállapítja a dologi adósságot és a hajó - ugyanezen az ügyszámon - megy tovább)

Grave7 # 2015.08.22. 09:46

@Vh-ügyes:
Na végre kibújt a szög a zsákból, mert példát is hoztál, hogy melyik típusú 'dologi adósra' gondolsz. Az általam írt három közül ez a 3. eset.

A korábbi hozzászólásaidból ez nem derült ki, úgy tűnt, mintha általános esetről beszéltél volne (pl. két tulajdonos ingatlanon, egyetemleges tartozás, és elég lenne csak egyikkel szemben vh-t indítani, mivel abban az eljárásban a másik adós tulajdoni hányadát is végre lehetne hajtani - NEM így van).

Ezért amit előbb írtál, az speciális eset (az kifejezetten ritka, hogy a kötelemben szereplő egyetemleges adósok között vált tulajdonost a fedezeti vagyontárgy).

Tehát általános esetben (99%) még mindig igaz: egyik adós ügyében nem lehet a másik, egyetemleges adós vagyonára végrehajtást lefolytatni.

Egyébként javaslom, iratkozz be egyetemre, vagy ha már úgyis most kezdődik a tanév, legalább járj be római jog, polgárjog, polgári perjog, polgári nemperes eljárások joga órákra - az az alapvető ismeret amit ezzel fel tudsz szedni, már sokat tud majd neked segíteni, átlátni a jog logikáját, jogintézmények célját/használatát megérteni, stb.

Vh-ügyes # 2015.08.22. 11:50

Értem én, hogy a "jogászok gittegylete" összezár és a védekezési mechanizmus szerint - mikor nyilvánvalóan igazam van (mindig)- a frusztrációtokat tipikusan, fölényeskedő lekezeléssel próbáljátok orvosolni...

Amit én tisztelek az a deviancia és a logikus okfejtésre való képesség egyidejű jelenléte!
(ez szüli azokat a dolgokat, melyek még nem voltak eddig)

Hát nem vagyok tőletek elájulva...

gerbera317 # 2015.08.22. 12:09

Vht. 5. § (1) A bírósági végrehajtás során állami kényszerrel is el kell érni, hogy a pénzfizetésre, illetőleg az egyéb magatartásra kötelezett (a továbbiakban: adós) teljesítse a kötelezettségét. A Vht. tehát mindenkit adósnak nevez, akár pénzfizetéssel adós, akár egyéb magatartásra kötelezett. Utóbbiakat a 172. § részletezi jobban: ezek meghatározott cselekmény elvégzésére vagy meghatározott magatartásra, tűrésre, abbahagyásra kötelezettek, akiket az 5. § szerinti ugyanúgy az adós gyűjtőnévvel kell illetni.

A tűrésre kötelezetteknek két csoportja van: 1) akik tűrni kötelesek, hogy a végrehajtást kérő valamely vagyontárgyukból (biztosítékul felajánlott zálogtárgyból, jellemzően ingatlanból) szerezzen kielégítést, 2) akik valamely vagyoni értékű joguk (jellemzően haszonélvezeti joguk elvesztését) kötelesek tűrni annak érdekében, hogy az árverés hatályával tulajdont szerző tehermentesen szerezze meg a fedezeti vagyontárgyat. A végrehajtói szóhasználat az 1) csoportot zálogkötelezettnek, a 2) csoportot dologi kötelezettnek hívja. Létezik még további 2 csoport is: 3) akik lefoglalt vagyontárgyon szereznek tulajdonjogot, terhelten. Ezeket többnyire szintén dologi kötelezett megnevezéssel illetik, pedig az ő jogállásul – szerintem – inkább a zálogkötelezetthez áll közelebb. És 4) van még a Vht. 137. § (2) második fordulata szerinti haszonélvező, akinek a haszonélvezetét a jelzálogjog keletkezése után szerződéssel létesítették.

Teljesen mindegy, hogyan nevezzük ezeket, a gyűjtőnév akkor is az, hogy adós. A Vht. 18. § (2) b) pedig egyértelműen rendelkezik: Minden ügyben rendszerint egy végrehajtási lapot kell kiállítani. Több végrehajtási lapot kell kiállítani, ha a követelés több adóssal szemben áll fenn. Tehát ha van 1 adós, 1 adóstárs, 2 kezes, 1 zálogkötelezett, 1 dologi kötelezett, és még 1 terhelten tulajdont szerző is, akkor sikeres árverés esetén a földhivatali átírás feltétele, hogy ezek valamennyien, tehát mind a heten szerepeljenek az árverési hirdetményen, és az árverési jegyzőkönyvön is, ennek pedig előfeltétele, hogy ellenük végrehajtás legyen elrendelve. Kivétel ez alól a terhelten tulajdont szerző (3), valamint a Vht. 137. § (2) szerinti haszonélvező (4), akinek a haszonélvezetét a jelzálogjog keletkezése után szerződéssel létesítették. Ezeknek a kötelezettségét a végrehajtó állapítja meg, tényként feltüntetve a hirdetményen és az árverési jegyzőkönyvön is. A 137. § (2) szerinti, a végrehajtást kérő követelésének kielégítéséért felelős haszonélvező ellen – álláspontom szerint – végrehajtást kell elrendelni, mivel ő olyan adós, akinek a kötelezettségét végrehajtandó határozat (a záradékolt közjegyzői kölcsönszerződés) állapítja meg, márpedig az 1. § szerint a Vht. határozatok és egyes okiratokon alapuló követelések végrehajtását szabályozza, ehhez pedig a 18. § (2) b) adósonként ír elő végrehajtható okiratot. Ugyanezért nem lehet ill. nem kell vh-okiratot kiállítani a (3) és (4) számú kötelezettekkel szemben, mivel az ő kötelezettségüket nem a végrehajtandó határozat keletkezteti, hanem a törvény ereje, és így az adósi mivoltuk sem végrehajtás elrendeléséből fakad, hanem a törvény erejéből, ennek megállapítása pedig a végrehajtó feladata. Tehát a fenti példa szerinti esetben 6 db. végrehajtás elrendelésének van helye.

Nem olvastam végig a szálat, így nem tudom, felmerült-e a kérdés, de talán mondanom sem kell, hogy ilyenkor a végrehajtót elrendelt végrehajtásonként illeti meg a fél(!) munkadíj + költségátalány, valamint a keletkezett készkiadás, egyszer a jutalék, és szintén egyszer hajtandó be az általános költségátalány.

Sherlock # 2015.08.22. 12:23

„a "jogászok gittegylete”"

Felháborító, valaki 5+3 évet, pénzt, időt, energiát áldoz arra, hogy törvényes keretek között adjon tanácsot, végezzen jogi tevékenységet.

Te megcsinálod ugyanezt jóval olcsóbban, nem így van zugírász? A válaszokat mondjuk akkor látod a beadványaidra, ha az "ügyfeleid" elviszik neked. Ennyit megér, hogy ne kelljen irodát, infrastruktúrát, felelősségbiztosítást fizetni.

www.klaw.hu - Jogról, érthetöen.
https://www.facebook.com/kovacslaw/

Vh-ügyes # 2015.08.22. 12:28

ez a bejegyzés egyszersmind a saját szegénységi bizonyítványod is...

gerbera317 # 2015.08.23. 11:48

Igyekeztem.

Vh-ügyes # 2015.08.23. 13:56

Gerbera!

nem Te, voltaképp becsülöm, hogy nagyon alapos vagy...

Bori Bori # 2015.08.23. 16:04

Mit vártok egy olyantól, aki a nem fizető adósok támogatására szakosodott.
Ez a szakosodás se jó kifejezés. Szakosodni a jogászok szoktak meg az orvosok.

Vh-ügyes # 2015.08.23. 16:20

Bori Bori

Laikus olvasgató, józan parasztként inkább tartózkodj attól, hogy hozzáértő szakembert ítélj meg...

Bori Bori # 2015.08.23. 16:27

Hozzáértő szakember. Ez valami új OKJ-s szakma? Tulajdonképpen milyen végzettséggel hergeled az adósokat?

Vh-ügyes # 2015.08.23. 16:53

akkor a "józant" most elveszem tőled...

Sherlock # 2015.08.23. 17:01

Vedd is el, szakember :D
De most komolyan, végzettségedet tekintve hentes vagy, vagy pék?

www.klaw.hu - Jogról, érthetöen.
https://www.facebook.com/kovacslaw/

Vh-ügyes # 2015.08.23. 17:30

bevallom, pék... csak tudod mi pékek, jobban értünk a végrehajtási joghoz mint Te...:)

Bori Bori # 2015.08.23. 17:47

Hűha.

Sherlock # 2015.08.23. 17:55

Az nem baj, nekem nem szakmám. Ja, neked sem. :)

www.klaw.hu - Jogról, érthetöen.
https://www.facebook.com/kovacslaw/

Vh-ügyes # 2015.08.23. 18:08

mókás kis óvodások vagytok...