Fórum Végrehajtási jog régebbi elöl     új hozzászólás


Kiterjed - e erre az esetre a kötelezetti egyetemlegesség?

gerbera317 # e-mail 2017.10.10. 12:58

@ Scorpion82 2017.10.06. 11:02

Most kötekedünk, vagy megpróbálunk jogilag is korrekt..."
Hagyjuk a gyalázkodást.

”E körben elsősorban a kötelezett rendelkezése (...) Jó lenne, ha nem laikusok kérnének számon, mert nem vagyok ugyan jogász, de azért írtam ide a kérdést, hogy főleg hozzáértők feleljenek.
Tényleg hagyjuk a gyalázkodást.

Amit idézel, az a Ptk-ra hivatkozik. Mindegy, hogy új vagy régi, mert a rendelkezés nem változott. Az új Ptk-ban ez a 6:41. §. Ez a _kötelezett_ teljesítéséről szól. A teljesítés itt a fedezet-tulajdonos kötelezett teljesítése volt (merthogy az ő ingatlanát áldozták be teljesítés gyanánt).
Elsősorban ő nyilatkozhatott, hogy a teljesítést mire számolja el a jogosult. Másodsorban a jogosult (!) rendelkezhetett, mire kívánja jóváírni a teljesítést. Itt mind a kötelezettnek, mind a jogosultnak az volt az előnyös, ha arra a követelésre történik a jóváírás, amelyik fedezetlenül maradva lassabban térülne meg (értsd: amelyik csak egy emberen hajtható be). Az ekkor még nem teljesítő adóstársat meg sem kellett kérdezni. A folytatás meg már ismert.
Na, akkor most lehet gyalázkodni.

pazs #   2017.10.10. 10:02

Scorpion82: mégis mit vársz tőlem? Sírjak? Nagyon rossz helyzetben van az adóstárs, de erről nem a bank tehet meg nem is én (és nem is a jogrendszer). Attól, hogy átérzem a helyzetét, neki nem lesz jobb. Tanulság van sok nyilván, már leírtuk, de az adóstárson csak az segít, ha az adós megfizeti a tartozását (vagy a banknak, vagy az adóstársnak, amit az adós helyett fizetett meg).

nonolet # e-mail 2017.10.09. 22:26

"Az adós volt tulajdonos 1/1 arányban, ergo az adóstársnak még esélye sem volt, hogy mondjuk intézkedjen az ingatlan újbóli megterhelésének megelőzéséről..."

Volt.
Csak nem gondolt rá...

Hisz az adóstárssá válás
feltételéül szabhatta volna
a további terhelés gátlását IS.

Vadsuhanc #   2017.10.09. 22:16

drbjozsef válaszához plussz egy....

scorpions fordulj ügyvédhez, mert tényleg nem érted mi az alapprobléma. Nem mi nem értjük Te nem érted.

Az adóstársnak egy joga van. Követelheti a végrehajtásban általa befizetett összegek felét az adóstársától, aki az ingatlan tulajdonosa volt.

drbjozsef # e-mail 2017.10.09. 22:06

Scorpion,

mindenki értette elsőre is, mindenki válaszolt is, de már senki nem fárasztja magát tovább, csak mert nem tetszik a válasz.

Nem számít az ingatlan. Nem számít a másik szerződés.

Az adóstárs azt vállalta, hogy egyetemlegesen fizeti meg a tartozást, ha a bank kéri. Függetlenül minden mástól. Kérte a bank. Ennyi.

Az hogy ő azt hitte, hogy..... na az a bankot nem érdekli. Így járt.

Scorpion82 # e-mail 2017.10.09. 21:53

Még tovább konretizálva a problémát, mert láthatóan nehéz megérteni:

Az adóstárs ellen azért indult végrehajtás, mert az opciós vételár nem fedezete a két szerződésből felálló követelést.
Ha fedezte volna, nem indult volna végrehajtás egyáltalán.
De a szóban forgó adostársnak nem is volt két szerződése és két tartozása, csak egy.
Érthető így már, hogy mi a problémája?

Scorpion82 # e-mail 2017.10.09. 21:50

Nem kér az adóstárs semmiféle beszámítást. Azt nehezményezi, hogy ő kötelezettséget vállalt egy ingatlannal biztosított kölcsönszerződésre, és az ingatlan elment egy későbbi, másik szerződés miatt, amihez neki semmi köze nem volt.
A szerződésben semmiféle olyasmi kikötés nem volt, hogy az adóstárs tudomásul veszi, hogy a biztosítékot az adós és ap énzintézet később megterhelheti újra. Szándék sem volt erre.

Scorpion82 # e-mail 2017.10.09. 21:46

Vadsuhanc: így volt, amikor a bank elvette az ingatlant,az nem végrehajtás volt, hanem az opciós vételi jog gyakorlása.
Az adóstárs pontosan tudta, mire vállal kötelezettséget:
adott kölcsönszerződésre, adott biztosítékkal.
Az adott biztosítékot pedig az adós és a bank kivették a szerződés alól akkor, mikor kötöttek egy második szerződést is, és megterhelték azzal.

Vadsuhanc #   2017.10.09. 20:31

Scorpion82

A leírásodból az következik, hogy az ingatlannal kapcsolatos vételi jog gyakorlásakor a még nem volt végrehajtás.

A később elrendelt végrehajtásban az adóstárs milyen alapon és mire hivatkozva kéri az ingatlan értékének beszámítását?

Az adóstársnak tudni kellene, hogy a szerződésben mire vállalt kötelezettséget úgy, hogy az ingatlanhoz semmi köze.

Scorpion82 # e-mail 2017.10.09. 19:41

Kovács_Béla_Sándor

Nem volt tulajdonos az adóstárs az ingatlanon. Az adós volt tulajdonos 1/1 arányban, ergo az adóstársanjk még esélye sem volt, hogy mondjuk intézkedjen az ingatlan újbóli megterhelésének megelőzéséről...még ha ez szóba is került volna az első szerződés megkötésekor.

Scorpion82 # e-mail 2017.10.09. 19:39

Vadsuhanc:
Van végrehajtás, mert a vételi jog érvényesítése nem fedezte mindkét tartozást. Az ingatlan átkerült a bank tulajdonába, a maradékra indított végrehajtást.

Vadsuhanc #   2017.10.07. 22:02

Scorpion82

A kétszeri vételi jog bejegyzésének szerintem nincs törvényi akadálya. A szerződések hiányában nehéz állást foglalni. Keress ügyvédet sürgősen.

Nem látok kiutat csak annyiban amit KBS leírt. A tartozás felét az adóstársadon követelheted. A másik fele tartozásnak adóstársként az a Te " sarad ".

A Te esetedben a vételi jogot érvényesítette a bank és nem , a zálogjogot. Nincs végrehajtási eljárás. A bank egyébként sem dolgozna maga ellen.

Szerintem nincs jogalapja, hogy a vételi jog gyakorlása miatt a bank az első szerződésben foglalt tartozás kielégítésére fordítsa az ingatlan megszerzéséből és eladásából befolyt összeget.

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2017.10.07. 21:28

Még csak nem is volt tulajdonos az "adóstárs?! A teljes tartozás felénél többet hajtottak már be rajta?

www.kbs-ugyved.hu

nonolet # e-mail 2017.10.07. 19:58

Hitelezőként végig nézem a lehetőségeim... aztán döntök.
Aki bújt, bújt, aki nem, nem.

-

A szóban forgó esetben az első szerződésért felelősséget vállaló nem volt elég körültekintő.

Nem zárta ki, hogy a jövőben megszívassák...
Ezért meg is szívatták.

Pedig elég lett volna, ha kér egy terhelési tilalmat
az ingatlanra, amíg ő adóstársként szerepel.

Scorpion82 # e-mail 2017.10.07. 19:40

Kovács_Béla_Sándor

Ezt nem tudom, honnan veszed.
Nem írtam, hogy csak egy részén biztosította
jelzálog.
Párhuzamosan élt jelzálog és opciós vételi jog mindkét szerződés biztosítékaként, ugyanazon az ingatlanon.
A bank ezek közül az opciós jogot érvényesítette, az ingatlan átkerült a tulajdonába, az opciós vételárat számolta el a két tartozásra. A második szerződést lezárta, az elsőből levonta a maradékot, és a fennmaradó tartozásra vh.-t indított.
Itt már sehol nem volt a jelzálog.

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2017.10.07. 08:44

Hogyan "vehette el" a bank az egész ingatlant a második tartozás miatt, ha azt csak az ingatlan egy részén biztosította jelzálog?

www.kbs-ugyved.hu

Scorpion82 # e-mail 2017.10.06. 23:11

Grave7:

Na akkor újra...

Volt egy kölcsönszerződés, jelzáloggal és opciós vételi joggal biztosítva egy ingatlanra.

Később lett még egy ugyanilyen kölcsönszerződés, csak kisebb összegű, szintén jelzáloggal és egy második opciós szerződéssel biztosítva, ugyanarra az ingatlanra, ugyanattól a banktól.

Az első szerződésben szereplő egyik adóstárs a második szerződésben nem szerepelt.

Felmondás után a bank érvényesítette a második opciós vételi jogot, elvette az ingatlant... ebből lezárta a második szerződést. Ami pénz maradt a második után, beleszámolta az első szerződésbe, a maradékra végrehajtást indított az adósok ellen.

Ez tiszta sor lenne, ha a két szerződés kötelezetti köre ugyanaz lett volna. De nem az.

A kérdés egyrészt az lehetne, hogy a helyes volt-e az elszámolási sorrend (lejjebb bemásoltam a jogszabályt)

Másrészt az, hogy mennyire volt etikus és szabályszerű a második szerződésből kimaradt adóstársat olyan helyzetbe hozni, hogy a szerződéskötéskor általa ismert feltételek ilyen gyökeresen megváltozzanak (újra megterheljék a biztosítékot, az ő szempontjából de facto "elvonják"), és így indítani ellene (is) végrehajtást?

Grave7 #   2017.10.06. 21:31

@Scorpion82:
Írod, hogy 2 db "opciós jog, opciós szerződés" volt, és a 2. "opciós szerződést érvényesítette a pénzintézet".
Azt érted ezalatt, hogy a két zálogjog volt az ingatlanon és két vételi jog is, vagy a zálogszerződés alapján a zálogjogot az ingatlan közvetlen értékesítésével is érvényesíthette a pénzintézet? Tehát a 2. szerződés alapján nem is indult bírósági végrehajtás?

És előbbiek után a kérdésed lényege az, hogy az ingatlan vételárát miért nem a bejegyzett zálogjogok rangsora szerint, először az 1.szerződésre és aztán a 2.szerződésre számolta el a pénzintézet?

Scorpion82 # e-mail 2017.10.06. 21:04

Pazs:

Te legalább érted, miről van szó, bár elég könnyen napirendre térsz a dolog felett azzal, hogy az adóstárs akkor is szívna, ha leégett volna a ház, nem pedig elcseszik egy másik szerződésre...

Itt azért nem ez történt, hanem maga a pénzintézet (az adóssal karöltve) hozta az adóstársat olyan helyzetbe -annak tudtán tudtán és akaratán kívül- ami joghátrány.
Ugyanis az adóstárs is saját vagyonával felel a követelésért, alkalmasint rohadtul nem mindegy neki, hogy a szerződéskor fennálló feltételeket a tudta nélkül ki és hogyan változtatja meg menet közben.

Elfogadom, ha ez jogilag helytálló, mert ennél elbaszottabb torzulásai is vannak a magyar jogalkalmazásnak, de aki erre flegmán legyint, hogy "ez van", annak kívánom, hogy kerüljön egyszer hasonló helyzetbe...azaz, nem kívánom, bár megérdemelné.

Scorpion82 # e-mail 2017.10.06. 20:55

drbjozsef:

Kimaradt:
Őellene nem is indult volna végrehajtás, ha nincs a második szerződés (ergo, ha tud róla, hogy lesz második szerződés, nem ír alá adóstársnak, mert hülye lett volna...)

Scorpion82 # e-mail 2017.10.06. 20:53

drbjozsef:

A helyzetet sem nagyon értetted meg:
A két szerződésnek ugyanaz az ingatlan a biztosítéka. Mindkettő szerződésben ugyanaz az adós, és vannak adóstársak is.
De van egy adóstárs, aki csak az első szerződésben adóstárs.
A másik szerződést később kötötte a bank az adóssal, arról ez az adóstárs nem is tudott, és őellene nem is indult volna végrehajtás.
Így érthető, mit nehezményez ez az adóstárs?

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2017.10.06. 19:02

Ennél is komolyabb a helyzet: az adóstárs azt vállalta, hogy visszafizeti a kölcsönt. Akár az egészet, egyedül, ha kell.

www.kbs-ugyved.hu

pazs #   2017.10.06. 14:09

Akkor megpróbálom még egyszer. Az adóstárs kockázatot vállalt: ha az adós nem fizet, akkor majd ő fog. Ja, hogy ő azt hitte, hogy nem kell majd neki, mert ott az ingatlan? Pech. Ha az ingatlan leég, ugyanígy jár. Meccselje le az adóssal.

drbjozsef # e-mail 2017.10.06. 13:43

Scorpion,

én ugyan laikus kütyaütő vagyok, de talán így megérted : tartozik neked valaki két szerződés szerint, az egyiknél ingatlanbiztosítás van, a másiknál adóstárs. Az ingatlan egyik tartozást sem fedezi. Hogy kezdenél hozzá? Hát nyilván azzal indítanál, ahol nincs adóstárs, és esélyed sincs másból megtéríttettni a tarozást, mint az ingatlanból. A másiknál van adóstárs (remélem, az egyetemlegesség fogalmát vágod), ott ráérsz őt abúzálni. A te szempontodból az adóstárs UGYANÚGY tartozik neked, mint a tényleges hitelfelvevő, úgyhogy kénytelen leszel őt zaklatni.

Még egyszerűbben, ha ez a kérdésed :több tartozásból azt mondod fel, amelyiket akarod. A másikkal várhatsz. Sőt, arra sem kötelez semmi, hogy egyáltalán végrehajtást indítsál, ha nem kell a tartozás, de ha indítasz, te döntöd el melyiket monodod fel, és melyiket nem.

Nincs kötelező sorrendiség.

Na, ez a bank szempontja, ennyi.

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2017.10.06. 13:08

Nekem úgy tűnik, mintha válaszoltam volna. Ja, hogy esetleg nem tetszik?

www.kbs-ugyved.hu