Nincs valódi alkotmányos indoka és aránytalan korlátozást jelent, hogy a helyszínen el kell venni a jogosítványt attól a sofőrtől is, aki csak minimális mennyiségű alkoholt fogyasztott és ez nem befolyásolja a vezetésben. Jelenlegi formájában egyfajta előrehozott büntetés az úgynevezett zéró tolerancia alapján előírt intézkedés. Az állampolgári panasz nyomán hivatalból indult ombudsmani vizsgálat azt is megállapította, hogy hiányos az ittas járművezetéssel kapcsolatos szabályozás.

Szabó Máté jelentésében hangsúlyozta, hogy az ittas vezetés veszélyezteti a közlekedésben résztvevők alapvető jogait, életét és testi épségét. A szúrópróbaszerű ellenőrzés, az ittas vezetés szankcionálása önmagában nem kifogásolandó, sőt mások alapvető jogainak védelmében megkövetelhető. Az államtól azonban elvárható, hogy a szankciórendszer megalkotása és alkalmazása során tekintettel legyen az alapvető jogok érvényesülésére – áll a biztosi jelentésben.

Az ombudsman vizsgálata feltárta, hogy a hatályos jogszabályok egyike sem szól érdemben az alkoholszondás vizsgálatról, annak következményeiről vagy éppen azokról az esetekről, amikor a járművezető vérminta-adásra kötelezhető. A rendőrség számára útmutatást csak az Országos Rendőr-főkapitányság nem nyilvános, jogszabálynak nem minősülő belső intézkedései tartalmaznak. A jelentésben a biztos megállapította: a jogbiztonságot csorbítja, hogy ezt a szabályozást nem jogszabályi szinten rögzítették és tartalmi ellentmondásai vannak.

Az alkotmányos büntetőjog elvéből következik, hogy jogszabályban kellene meghatározni a büntetőjogi, szabálysértési felelősség megállapításához szükséges, kulcsfontosságú elemeket. Ilyenek például a véralkohol-tartalom értékek és az ezekhez kapcsolódó befolyásoltsági fokozatok. Jogszabály hiányában a szabálysértési hatóságok ma az Országos Igazságügyi Orvostani Intézet módszertani levelében foglaltakra hivatkoznak, amikor különbséget kell tenniük a büntetőjogi felelősség és a szabálysértési felelősség, továbbá a nem jogellenes cselekmények között.

A biztos álláspontja szerint a jogalkotó egyoldalúan, garanciák beépítése és a szükséges technikai fejlesztés nélkül hirdette meg a zéró toleranciát, azaz a vezetői engedély azonnali elvételének kötelezettségét. Az ombudsmani jelentés kifogásolja, hogy a miniszteri rendelet nem tartalmazza például annak lehetőségét sem, hogy az elvett jogosítvány ésszerű időn belül visszaadható. Gondot jelent emellett az is, hogy a kilélegzett levegő alkoholtartalmától elszíneződő egyszerű szondák megbízhatatlanok: aggályos, ha pusztán egy ilyen szonda “eredményére” alapozva vehető el a vezetői engedély.

A jelentés kitér arra, hogy az ittas járművezetés szankcionálásnak alapjogi indoka mások életének, testi épségének védelme: aki ilyen állapotban vezet járművet, az nem okoz ugyan feltétlenül balesetet, de közvetlenül és súlyosan veszélyezteti a többi közlekedőt. Fontos azonban megkülönböztetni a szankciókat az intézkedésektől. A két kategória nem mosható egybe: intézkedés járhat alapjog-korlátozással (ilyen például az előzetes letartóztatás), de alkotmányosan soha nem válhat egyfajta előrehozott büntetéssé.

A szabálysértési hatóság az ittas sofőrrel szemben szankciót – például járművezetéstől való eltiltást – a szabálysértési eljárás során szabhat ki. A vezetői engedély azonnali, helyszíni elvételét indokolhatja például az, ha a sofőr valamilyen közlekedési bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható, vagy egyszerűen további biztonságos vezetésre képtelen állapotban van. Nem tekinthető viszont arányos korlátozásnak az az intézkedés, hogy a szabálysértés elkövetetésével gyanúsítható személytől pusztán a gyanú miatt a helyszínen, mérlegelés nélkül bevonják a vezetői engedélyt.

Az ombudsman szerint a hatóság számára ugyan lényegesen egyszerűbb, ha a gyanúsítottól már az eljárás megindításakor elveszik a jogosítványt, de az ilyen “eljárást egyszerűsítő” megfontolások nem vezethetik a jogalkotót aránytalanul korlátozó szabályok meghozatalára. Az ittas járművezetéssel szembeni hatékonyabb fellépést a kiszámítható szabályozás és a következetes jogalkalmazás teremtheti meg, a szankciókon túl pedig komoly szerepe van a rendőrség felvilágosító kampányainak, kezdeményezéseinek – zárja jelentését az állampolgári jogok biztosa.

A biztos felkérte az igazságügyi és rendészeti minisztert, hogy egyrészt a jelentésben megfogalmazott szempontrendszer alapján vizsgálja felül a kifogásolt rendelkezéseket, másrészt jogszabályban határozza meg azokat a garanciális szabályokat, amelyek a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülése szempontjából szükségesek. A biztos kezdeményezte az országos rendőrfőkapitánynál, hogy a rendőrség a helyszíni közlekedésbiztonsági ellenőrzések során korszerű elektromos alkoholmérő berendezéseket alkalmazzon. A kezdeményezések között a biztos felkérte az Országgyűlést, hogy határozza meg a büntetőjogi és a szabálysértési felelősség elhatárolásában alapvető fontosságú szabályokat.