Tételesen megvizsgálná Magyarország, hogy a magyar-szlovák alapszerződés pontjai közül mi teljesül és mi nem – mondta Göncz Kinga külügyminiszter kedden az MTI-nek.

“Érdemes elkezdeni egy külön konzultáció-sorozatot az alapszerződésről, arról, hogy milyen cikkelyei vannak, milyen megfogalmazások vannak benne, és ezek hogyan érvényesülnek egyik és másik országban” – mondta Göncz Kinga az MTI-nek. Hozzátéve: a megbeszélések során tételesen végigvennék, hogy mi teljesül és mi nem a dokumentum pontjai közül.

Az alapszerződés nagyon tisztességes és kiegyensúlyozott alapokmánya a két országnak, be kellene tartani azt, amiről a dokumentum szól – mondta Göncz Kinga az Országgyűlés európai ügyek bizottságának ülése után.

A konzultáció felhívhatja a figyelmet arra, hogy az alapszerződéshez hasonló nemzetközi szerződések felülírják a nemzeti törvényeket – tette hozzá.

A magyar és a szlovák külügyminiszter szerdán tárgyal egymással Brüsszelben. Göncz Kinga – mint mondta – “egészen konkrét” kérdésekkel készül a találkozóra. Szó lesz egyebek mellett arról, hogy Magyarország szerint politikai felelősség terheli a szlovák kormányt és a miniszterelnököt a magyarellenes kijelentések ügyében – tette hozzá.

A szlovák fél a szerdai találkozóra ígért választ azokra a kérdésekre, amelyeket még október elején tett fel a budapesti szlovák nagykövetnek – mondta a külügyminiszter.

Göncz Kinga bizottsági meghallgatásán elmondta: egyre inkább úgy tűnik, hogy a szlovák kormány diszkriminálja a magyar iskolákat az uniós támogatások elosztásánál. Magyar iskolák eddig egyáltalán nem kaptak az uniós pályázatokból, a pályázati pénzek nagy részét pedig már szétosztották. Ráadásul a nagyberuházások zöme elkerüli a magyarok lakta vidéket. Az ügyben először Szlovákiában kell bírósághoz fordulni, ezután lehet Brüsszel elé vinni a kérdést – tette hozzá.

A szlovák kormány felülírta a nyelvi status quo-t: további olyan magyar tankönyvekre lehet számítani, amelyben a földrajzi nevek szlovákul szerepelnek – mondta a miniszter.

Göncz Kinga kiemelte, hogy Szlovákiában megfélemlítik a magyar közösséget, megkérdőjelezik az egyenlő jogokat.

Hosszú távon azonban nincs más megoldás, csak a megbékélés. Magyarország olyan együttműködést szeretne, amelyben ki lehet javítani a problémákat. Ebben nemzetközi szinten számítanak az európai parlamenti képviselőkre és az európai pártcsaládokra is. Fontos szerepe lehet az Európa Tanácsnak is – emelte ki a külügyminiszter.

Eörsi Mátyás, a bizottság SZDSZ-es elnöke szerint empátiára van szükség a “néhány éves” Szlovákiával szemben, de ennek is vannak határai, nyílt provokáció esetén meg kell szólalni.

Kocsi László, a bizottság szocialista alelnöke szerint elfogadható az, amit a kormány eddig tett a magyar-szlovák viszonyban.

Ékes József fideszes képviselő szerint gátat kell szabni a szlovákiai magyarok elleni támadásoknak.