Félnek az ombudsmani hivatal munkatársai, és én nem tudom megvédeni őket – mondta az MTI-nek Szabó Máté országgyűlési biztos hétfőn. Az APEH elnöke személyes találkozót kér az ombudsmantól az eset tisztázása érdekében.

Szabó Máté elmondta: a hivatal munkatársaival folytatott beszélgetés során derült ki, hogy egyes munkatársak egyes hatóságokat nem akartak vizsgálni, illetve nem óhajtották, hogy a vizsgálat eredménye nyilvánosságra kerüljön, amikor pedig rákérdezett ennek az okára, kiderült, hogy azért, mert félnek. Egyes hatóságok ugyanis az ombudsmani hivatal vizsgálata után a hivatal egyes munkatársainál “többé-kevésbé szabályosnak tűnő”, ám a “retorzió gyanúját” felvető eljárásokat kezdeményeztek. Hozzátette: kollégái visszakérdeztek, meg tudja-e őket védeni, és kiderült, hogy nem.

Az esetek azonban nem bizonyíthatók, nem kézzel foghatók – mondta Szabó Máté, aki hozzáfűzte: amikor arra kérte kollégáit, hogy írják le a velük történteket, ennek nem volt eredménye. A bennük kialakult félelem viszont jól érzékelhető, és kedvezőtlenül befolyásolja az ombudsmani hivatal munkáját, hatékonyságát, eredményességét.

Bizonyos hatósági eljárások gyakorisága, jellege, időzítése, intenzitása lehet szembeötlő, például amikor egy, az APEH-et érintő ombudsmani vizsgálat után nem sokkal a vizsgálatban részt vevő dolgozónak letiltják a karácsonyi fizetését egy rosszul befizetett adónem miatt – említette meg az országgyűlési biztos.

Ez a probléma nemcsak az ombudsmani hivatal néhány tucat munkatársát érintheti, hanem számos más hasonló hatóságot, például az Állami Számvevőszéket vagy az ügyészséget is – tette hozzá Szabó Máté, aki emlékeztetett arra is, hogy a nemzetközi korrupciós felmérésekben Magyarország megítélése meglehetősen kedvezőtlen.

Az ombudsman szerint külön elbánást igényelnek a vizsgálatokban résztvevő munkatársai, hiszen negatív és pozitív befolyásolásnak egyaránt ki lehetnek téve. Ez elsősorban kulturális kérdés szerinte. Magyarország még messze van a skandináv közélet, állami szféra korrupciómentességétől. Két dolgot tehetnek az érintettek: vagy várnak, amíg ez magától kialakul, vagy tesznek is érte valamit – mondta Szabó Máté.

Arra a felvetésre, hogy akár súlyos bűncselekménynek is minősülhet az ombudsmani hivatal munkatársait zaklatni a munkavégzésük miatt, az országgyűlési biztos azt mondta: ha volnának kétséget kizáró bizonyítékai, már feljelentést tett volna, de ilyenek nem állnak rendelkezésére.

Lövétei István alkotmányjogász az eset kapcsán úgy fogalmazott: “eddig nem tartottam szükségesnek az ombudsmani hivatal munkatársainak speciális védelmét, de el kell fogadnom, hogy ez egy valós probléma lehet”. Ez az ország még nem Svédország, az általános normák betartása még nem “hézagmentes” – tette hozzá a szakember.

Lövétei István szerint nem példa nélküli bizonyos állami szervezek dolgozóinak speciális védelme, ki lehet dolgozni az ilyen különleges szabályokat, a zaklatástól való mentességhez például lehet többletgaranciákat adni. Ennek egyik módja lehet, hogy például az országgyűlési biztosok hivatalának munkatársait más hatóságok csak külön eljárási rendben vizsgálhatják, és ha valaki ebben a körben egyedi utasítást akar adni, akkor azt indokolnia kell. A rendvédelmi szerveknél például speciális egységet állítanak fel a belső vizsgálatok lefolytatására, hogy az általános utasítási rend, hierarchia ne befolyásolja az eredményességet, a hatékonyságot – tette hozzá Lövétei István.

Az MTI értesülése szerint az Apeh elnöke találkozót kér Szabó Máté ombudsmantól a hétvégén közzétett nyilatkozata miatt, amely szerint egyes adóhatósági eljárások, intézkedések kapcsán felmerül annak a gyanúja, hogy azokat az ombudsmani hivatal dolgozói elleni retorzióként alkalmazták. Bakonyi Ágnes, az adóhatóság szóvivője megerősítette, hogy Szikora János, az APEH-elnöke személyes találkozót kér az ombudsmantól a történtek tisztázása érdekében.

Szabó Máté vasárnapi közleményében úgy fogalmazott: “felmerül a retorzió gyanúja akkor, ha a konkrét vizsgálati megállapításaim közlését vagy netán nyilvánosságra hozatalát követően hoz ugyanaz a hatóság amelyet vizsgáltak, rövid időn (egy-két hónapon) belül jogszerű, többé-kevésbé szabályos, ám célzottnak tűnő intézkedést – éppen a vizsgálatot végző munkatársamat érintő ügyben”.

Bakonyi Ágnes az MTI-nek annyit mondott, hogy az adóhivatal vezetői megdöbbenéssel fogadták az ombudsman “minden alapot nélkülöző feltételezését”, amelyet a leghatározottabban vissza is utasít. A szóvivő felvetette: ha az ombudsmannak vagy bármelyik kollégájának a birtokában van bármely olyan információ, adat vagy dokumentum, amely alátámasztaná a feltételezést, akkor azt nyomban el kell juttatni az adóhatósághoz vagy bármely illetékes állami szervhez, ilyen azonban mindezidáig nem történt. Bakonyi Ágnes hozzátette: jogállamban elképzelhetetlen, amit az ombudsman felvetett, és “teljesen életszerűtlen is, hiszen nem alkalmas a befolyásolásra”, a mai sajtóviszonyok között pedig nyilvánvaló szerinte, hogy nyomban ki is derülne.