Közbeszerzés újratöltve - Jogi Fórum konferencia

2013.07.29. Jogi Fórum / Sereg András

A közbeszerzési törvény változásairól rendezett konferenciát a Jogi Fórum Budapesten. A Szakmai Napok nyári előadássorozatának újabb állomásán a július 1-jétől hatályos főbb törvényi módosításokat Kothencz Éva közbeszerzési szakértő ismertette.

Kothencz Éva, a Közbeszerzések Tanácsának korábbi jogi főosztályvezetője a közbeszerzési törvény július 1-jén hatályba lépett módosításáról tartott előadást. Az Országgyűlés június 21-én fogadta el közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (Kbt.) módosítására irányuló javaslatot (T/11112), amelynek legtöbb rendelkezése július 1-jén már hatályba is lépett.

A társasági szakjogász elmondta, hogy a törvénymódosításnak hármas célja volt: az eljárás egyszerűsítése és gyorsítása, a gyakorlati tapasztalatok beépítése, valamint az uniós források eredményesebb felhasználása. – A beterjesztett kormányjavaslathoz képest azonban sokat változott az elfogadott szöveg, nem minden esetben az előnyére – fogalmazott Kothencz Éva. Az előadó külön is szólt a 2013. évi CXVI. törvény főbb újdonságairól.

2. § (5) bekezdés – Nem volt összhangban más jogszabályokkal a Kbt. 2. § (5) bekezdésének az a korábbi megfogalmazása, amely szerint a közbeszerzési eljárásban a közösségi áruk (és nem a közösségi származású áruk) számára kell nemzeti elbánást nyújtani. Az eddigi szöveg az áru származása helyett annak vámjogi státusára (közösségi vagy nem közösségi) utalt.

9. § (1) bekezdés – Átvezették a jogszabályba a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvénnyel összefüggő kiigazításokat. A személyszállítási közszolgáltatást ellátó szolgáltatók kiválasztására ugyanis az uniós szabályozásban is külön rendelkezések vonatkoznak. Ezért j) ponttal egészítették a kivételi kört: a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény hatálya alá tartozó vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásokra alapvetően a külön törvény szabályait kell alkalmazni, az autóbusszal vagy villamossal végzett személyszállítási közszolgáltatásnál azonban a Kbt. szerint kell eljárni.

16. § (1) bekezdés – A módosított rendelkezés a következő: „Az építési beruházás becsült értéke megállapításakor a teljes beruházásért járó ellenértéket kell figyelembe venni. Annak megítéléséhez, hogy mit kell egy építési beruházásnak tekinteni, a gazdasági és egyben műszaki funkció egységét kell döntő szempontként figyelembe venni.” Az Európai Bíróság több ítélete szerint is az egy építési beruházás fennállásának megítélésekor a gazdasági és műszaki funkció egysége a döntő szempont.

18. § (2)-(4) bekezdés – A törvénymódosítás egyik legjelentősebb hatású rendelkezése teljesen átalakította az úgynevezett egybeszámítási szabályokat. A magyar jog átvette az uniós irányelvekben és az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlatában megjelenő, az „egy beszerzés” funkcionális megközelítésén alapuló szemléletet, amely tiltja a beszerzések részekre bontását. Áru és szolgáltatás megrendelése esetében a közbeszerzés műszaki és gazdasági funkcionális egysége elsősorban abban áll, hogy a szolgáltatások vagy áruk egyetlen cél megvalósítását szolgálják és emellett tartalmilag is hasonlóak vagy funkciójuk betöltésére együttesen alkalmasak. Áruk tekintetében hasonló áru alatt olyan termékeket kell érteni, amelyek azonos vagy hasonló felhasználásra szolgálnak, mint például különféle élelmiszerek vagy különböző irodabútorok. A Kbt. 18. § (2) szerint „amennyiben egy építési beruházás, vagy szolgáltatás-megrendelés vagy hasonló áruk beszerzésére irányuló közbeszerzés részekre bontva, több szerződés útján valósul meg, a becsült érték meghatározásához az összes rész értékét kell figyelembe venni.” A részekre bontás tilalmára vonatkozó új megközelítés több fontos gyakorlati változást hozhat. Nem kell például egybeszámítani a hasonló, de funkcionálisan nem összefüggő, eltérő célra irányuló és különállóan megvalósított szolgáltatások beszerzésének értékét akkor sem, ha az ajánlatkérő már mindkét beszerzésre rendelkezik forrással. Egybe kell viszont számítani azokat a szerződéseket, amelyek egyetlen célra irányulnak és tartalmilag is hasonlóak. A jogalkotó szerint az uniós források gyorsabb és hatékonyabb felhasználásához is hozzájárul a módosítás azáltal, hogy nem követeli meg az eltérő projektekhez kötődő hasonló szolgáltatások egybeszámítását.

23. § (1) bekezdés – A kormány a jövőben a közbeszerzések központosított eljárás keretében történő lefolytatását rendelheti el az általa irányított vagy felügyelt költségvetési szervek, közalapítványok, valamint az állami tulajdonú gazdálkodó szervezetek vonatkozásában.

31. § (1) bekezdés – A jogalkotó a Közbeszerzési Hatóságot a közbeszerzésekkel kapcsolatos információkat rögzítő Közbeszerzési Adatbázis (KBA) működtetésére, míg az ajánlatkérőket az eljárásokkal kapcsolatban általuk közzéteendő dokumentumok feltöltésére kötelezte. Így a közbeszerzési információk – az eljárás megindításától a szerződés teljesítésére vonatkozó adatokig – egy helyen lesznek elérhetőek. Korábban az ajánlatkérők ezeket az adatokat a saját honlapjukon tették közzé.

55. § (6) bekezdés c) pont – Jogalkalmazói problémát okozott az eredeti rendelkezés azon fordulata, hogy az alkalmasságot igazoló szervezetnek az ajánlattevő „fizetésképtelensége” esetére kell kezességet vállalnia. Miután a fizetésképtelenség nem a közbeszerzési, hanem a felszámolási eljáráshoz kötődő fogalom, nem volt egyértelmű, hogy szükség van-e minden esetben az ajánlattevővel szemben indított felszámolási eljárás jogerős elrendelésére a kezesi kötelezettségvállalás érvényesítéséhez. A módosítással törölték a fizetésképtelenségre való utalást, és helyébe a Ptk szerint sortartásos kezesség került.

62. § (4) bekezdés – A módosítás az aránytalanul alacsony ár vizsgálatának kötelezettségét a beszerzés becsült értékéhez köti. A rendelkezéssel kapcsolatban az előadás egyik résztvevője saját praxisából hozott fel példát: egy mérnöki szolgáltatásra vonatkozó eljárásban az egyik ajánlattevő – a többiek 13-14 millió forintos ajánlatához képest – aránytalanul alacsony árat, hatmillió forintot jelölt meg, amit azzal indokolt, hogy „ma ilyen alacsonyak a piaci árak”.

109. § (5) bekezdés – A módosítás lehetőséget ad arra, hogy kivételes és indokolt esetekben a keretmegállapodás időtartama a négy évet meghaladja.

122/A. § – Ha az árubeszerzés vagy szolgáltatás becsült értéke nem éri el a 25 millió, vagy az építési beruházás becsült értéke a 150 millió forintot és az eljárásban tárgyalás tartása nem szükséges, az ajánlatkérő olyan közbeszerzési eljárást is lefolytathat, amelyben a nyílt eljárás nemzeti eljárásrendben irányadó szabályait alkalmazza. Az úgynevezett három ajánlattevős változatban az ajánlattételre felhívni kívánt gazdasági szereplők kiválasztásakor lehetőleg és különösen a kkv-k részvételét biztosítva kell eljárni. Kothencz Éva szomorúnak nevezte, hogy az ajánlatkérő nem köteles a kkv-ket ajánlattételre felhívni. Az eredeti kormányjavaslatban még köteles lett volna, de képviselői módosító javaslatra eltűnt a „kell”, s helyére a „lehetőleg különösen” került. A közbeszerzési szakértő megjegyezte: miközben a nyilvánosság erősítése volt az eredeti jogalkotói cél, ehelyett az elfogadott törvénymódosítás már nem tartalmazza az előzetes közzétételi kötelezettséget sem az úgynevezett három ajánlattevős változatban.

  • kapcsolódó anyagok
KÖZBESZERZÉS
JOGI FÓRUM KONFERENCIÁK