Bizalmi vagyonkezelés - Hiánypótló jogintézmény, vadonatúj lehetőségek

2014.02.27. Jogi Fórum / dr. Csabai Virgínia ügyvéd

Európában már évszázados tradíciókkal rendelkezik. A megbízás speciális válfaja. A befektetés szabadsága és a benne rejlő pénzügyi lehetőségek miatt sokaknak vonzó lehet, ám a vadonatúj jogi konstrukció számos buktatót is rejthet magában. - A bizalmi vagyonkezelés jogszabályi háttére, gyakorlati kérdések, külföldi tapasztalatok - Beszélgetés Dr. Császár Katalin ügyvéddel

Mit jelent tulajdonképpen a bizalmi vagyonkezelés és miben különbözik ez bármely más, eddigi hazai jogi konstrukciótól?

A bizalmi vagyonkezelés során a vagyonrendelő akár a teljes vagyonának, akár a vagyona meghatározott részének tulajdonjogát a vagyonkezelő részére átengedi, a vagyonkezelő tulajdonába adja. A vagyonkezelő a vagyonrendelő javára kezeli, gyümölcsözteti azt, tevékenységéért pedig vagyonrendelői díjra jogosult. A legfontosabb különbség, hogy a vagyonrendelő a rábízott vagyont a vagyonkezelő tulajdonába adja, és a vagyonkezelő a vagyont saját nevében kezeli, természetesen a törvényben rögzített szigorú szabályok megtartása mellett.

Miért van szükség arra, hogy valaki a saját vagyonát vagyonkezelés céljából át is ruházza valaki másra, miért nem elegendő csak időlegesen átengedni, vagy rábízni valakire?

Gyakorlati jelentősége van, az új Polgári Törvénykönyv indoklását idézném, mely nagyon frappánsan fogalmazza meg az indokokat: „A tulajdonosi pozíció és a tulajdon tárgyának hasznosításával, valamint az azzal való rendelkezéssel kapcsolatos döntéshozatal szétválasztása olyan gazdasági igény, amely a modern gazdaság egyik alapvető eleme, és amely nélkül a befektetéseken alapuló gazdaság – elvesztve a befektetések diverzifikálhatóságának lehetőségét – működésképtelenné válna.” Azzal, hogy a kezelésében lévő vagyon a tulajdonába kerül, a vagyonkezelő olyan döntési jogosultság birtokába kerül, mely széles spektrumú mozgásteret biztosít számára a vagyonban rejlő lehetőségek kiaknázására.

Mely esetekben, kik számára lehet indokolt a bizalmi vagyonkezelés igénybevétele?

Számos olyan élethelyzet adódhat, amikor kifejezetten indokolt lehet a bizalmi vagyonkezelő bevonása a vagyon védelme érdekében. Gazdasági társaságok esetében, meghatározott cégméret felett a szakmai hozzáértés hiánya hátrány lehet a tagi jogosítványok gyakorlása során is. Kiskorú, vagy esetleg értelmi fogyatékkal élő gyermek esetében a szülők részéről szintén reális igény merülhet fel arra nézve, hogy haláluk esetére a vagyonuk professzionális vagyonkezelőnél maradjon, így biztosítva gyermekük jövőjét.

Előfordulhat az is, hogy a vagyonrendelő a vagyont egészségügyi okokból, vagy idős koránál fogva nem tudja kezelni. Munkavállalók részére történő támogatás nyújtása, házastárs vagy gyermek részére, időszakonkénti támogatás nyújtása mind-mind olyan szempont lehet, amely indokolja a bizalmi vagyonkezelést. Ne felejtsük el, hogy az új Ptk. nagymértékben kiterjeszti a cégvezetők anyagi felelősségét az általuk vezetett társaságok ki nem egyenlített tartozásaiért, ez még egy olyan érv lehet, mely a bizalmi vagyonkezelési ügyletek számát gyarapítja majd.

Melyek a szabályozás legfontosabb sarokpontjai, milyen garanciákat épít be az új kódex a vagyonrendelő védelme érdekében?

Kógens rendelkezés, hogy a kezelt vagyon a vagyonkezelő saját vagyonától és az általa kezelt egyéb vagyonoktól elkülönült vagyont képez. A vagyonkezelő erről nyilvántartást kell, hogy vezessen. Különös jelentősége van ennek, hiszen több kezelt vagyon esetén kiemelten fontos a szeparáció, és az átláthatóság. A vagyonelkülönítés azért is fontos, mivel a kezelt vagyon tárgyaira a vagyonkezelő házastársa, élettársa, továbbá személyes hitelezői és a vagyonkezelő által kezelt más vagyonok hitelezői sem támaszthatnak igényt. A vagyonkezelésbe adott vagyon a bizalmi vagyonkezelés során nem a vagyonrendelő tulajdonát képezi, ennek okán a vagyonrendelő hitelezői nem tarthatnak igényt arra, abból kielégítést nyerjenek. A vagyonkezelőt széleskörű titoktartási kötelezettség terheli, amely a vagyonkezelési tevékenysége során birtokába jutott információk teljességét felöleli.

Lehetnek-e a bizalmi vagyonkezelésnek buktatói, mire kell odafigyelnie azoknak, akik a vagyonukat ilyen formában szeretnék kezeltetni?

Igen friss jogintézményről van szó, mellyel kapcsolatban hazai tapasztalatok még nincsenek. A külföldi ismeretek felhasználásán és beépítésén túl egyetlen kapaszkodópont a jogszabály. A szerződés írásba foglalása kötelező, azonban a részletek tekintetében számos diszpozitív rendelkezés zöld utat enged a felek egyéni döntéseinek. Ezzel azonban vigyáznunk kell, hiszen a törvény számos ponton visszautal a szerződés tartalmára ( pl. „a kedvezményezett a szerződés szerint igényelheti a vagyonkezelőtől a kezelt vagyon és annak hasznai kiadását”, vagy például „a vagyonkezelő a szerződésben foglalt feltételek szerint és korlátok között rendelkezhet a kezelt vagyonba tartozó vagyontárgyakkal „) . Ezért célszerű lesz jogi szakemberhez fordulni, mivel nagyon sok múlhat majd azon, mi kerül majd ezekbe a megállapodásokba.

A szerződések tartalmán kívül milyen lényeges előkérdései lehetnek még a bizalmi vagyonkezelés gyakorlati megvalósításának?

Kulcsfontosságú, milyen adó-, és illetékszabályok vonatkoznak majd erre a jogintézményre. Ez a jelenleg külföldön kezelt magyar vagyonok hazahozatala szempontjából jelentős, másrészről igen fontos versenyképességi szerepe is van. Megfelelő szabályozás mellett Magyarország is felveheti a versenyt más olyan államokkal, ahol jelenleg is működik a hazánkban életre hívott bizalmi vagyonkezeléshez hasonló konstrukció ( pl. az angolszász jogrendszerekben működő „trust”, a német nyelvterületen ismert „Treuhand” vagy a franciák „fiducie” nevű megoldása). A kezelt vagyon adóztatása során az adósemlegesség elvét tartanám leginkább követendőnek, a vagyonátruházás során - vagyis amikor a vagyonrendelő a vagyonkezelő tulajdonába adja a vagyont - pedig az illetékmentességet, tekintettel arra, hogy a vagyonkezelő nem saját vagyonát gyarapítja ezzel a jogügylettel.

Természetesen az adószabályozás mellett a gazdasági és a jogi környezet is meghatározó. Az új Ptk. csak a legfontosabb alapokat adja, az ehhez kapcsolódó jogi szabályozás, többek között a vagyonkezelők működése, felelősségbiztosítása, valamint egyéb részletek jelenleg még kidolgozásra várnak.

Melyek a jogintézménnyel kapcsolatos külföldi tapasztalatok?

Külföldön hosszú ideje a gazdasági élet meghatározó jogintézményeinek egyike, mely képes biztosítani a befektetések dinamikájához szükséges jogi hátteret. Mint oly sok más jogintézmény, a bizalmi vagyonkezelés is római jogi gyökerekkel rendelkezik, egyik őse a biztosítéki tulajdonátruházás (fiducia cum creditore contracta) lehetett. A mai bizalmi vagyonkezelés az angolszász jogban meghonosodott „trust” jogintézményével mutat hasonlóságokat. A feljegyzések szerint a háborúba induló vagyonos földesúr rábízta vagyonát egy hozzá közel álló személyre, annak érdekében, hogy a háborúban töltött idő során az kezelje a vagyont a földesúr családja javára. Eredeti rendeltetését tekintve tehát nagy hasonlóságokat mutat a mai bizalmi vagyonkezeléssel. Az angol jogból ismert „trust” tehát évszázados hagyományokkal bír, míg a fentiekben említetteken kívül igen elterjedt a luxemburgi vagy lichtensteini minta is. Az eltérő megoldások egységesítésére már a nyolcvanas években igény mutatkozott, melyre 1985-ben tett kísérletet a Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia, azonban egységes szabályozás mai napig sem jött létre.

Mik az előzetes tapasztalatok, lesz-e igény az új jogintézményre, illetőleg vannak-e olyan mértékű vagyonok Magyarországon, amelyek kezelésére ez ideális megoldást nyújt?

A bizalmi vagyonkezelés nemcsak a nagyobb vagyonnal rendelkező személyek számára jelenthet alternatívát. Ugyanakkor a már ismertetett specifikumai miatt mind az ügyfélnek, mind a vagyonkezelőnek kiválóan jövedelmező választás lehet. Már most egyre többen, és egyre gyakrabban érdeklődnek itthon erről a lehetőségről. Azzal, hogy a jogalkotó hazánkban is törvénybe foglalta ezt a jogintézményt, megnyílt az út az olyan külföldi tőke hazahozatala előtt is, melyet magyar megoldás híján, külföldön helyeztek el és fektettek be.

Kapcsolódó cikk:

Bizalmi vagyonkezelés - Új jogintézmény az új Ptk.-ban

Bizalmi vagyonkezelés - Elfogadták az új Ptk. által teremtett jogintézmény szabályrendszerét

  • kapcsolódó anyagok
PÉNZÜGYI JOG
ÚJ PTK