Az uniós igazságügyi együttműködésben a további ambiciózus jogalkotás helyett a már meglévő joganyagot kell megszilárdítani, és a végrehajtás minőségét kell javítani – mondta Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter csütörtökön Luxembourgban magyar újságíróknak, miután részt vett az EU-országok bel- és igazságügyi minisztereinek tanácskozásán.
A tárcavezetők együttes ülésén a következő évek bel-, illetve igazságügyi szakpolitikai fejlődésének főbb irányairól – az uniós szakanyagokban használt kifejezéssel élve: a “Stockholm utáni programról” – tanácskoztak. Ezt a témacsomagot az uniós országok állam-, illetve kormányfőinek e hó végi találkozóján véglegesítik.
Navracsics Tibor emlékeztetett arra, hogy magyar részről már korában csatlakoztak az úgynevezett Hágai Levélhez, amelyben – eredetileg holland, svéd és finn kezdeményezésre – arra szólították fel az Európai Bizottságot, hogy a jövőben a további uniós jogalkotás helyett a konszolidációra helyezze a hangsúlyt. Ez az álláspont mostanra már konszenzusosnak tűnik – jegyezte meg.
A miniszter kitért ugyanakkor arra, hogy magyar álláspont szerint amennyiben lesz a jövőben további közösségi szintű jogalkotás, akkor az elsősorban a gyermekjogok védelmére, illetve a gyermekek személyiségének védelmére vonatkozzon, egyfelől az online bűnözéssel kapcsolatban, másfelől nyújtson nagyobb védettséget a gyermekeknek családjogi ügyekben. Mint mondta, Magyarországnak gyakori problémát jelent a gyermekek önkényes elvitele – az, hogy uniós vegyes házasságban született gyermeket a másik állam polgára elviszi, és nem lehet érvényt szerezni a magyar bíróságok döntésének.
Navracsics Tibor szerint az unióban különös megfontoltság szükséges az időnként felmerülő további büntetőjogi kodifikáció tekintetében, ma ugyanis “nincsenek meg az adottságok arra, hogy egy egységes európai büntető kódex jöjjön létre, inkább a különböző rendszerek átjárhatóságát kellene biztosítani”.
A miniszterelnök-helyettes egyúttal a belügyi területen is kifejtette a magyar prioritásokat. Eszerint Budapest “továbbra is támogatja a schengeni térség bővítését, és érdekelt abban hogy a térségen belül ideiglenesen se vetődhessen föl a határellenőrzés visszaállításának a kérdése”.
“Az egységes schengeni térség mellett vagyunk” – mondta. Újságírói kérdésre elismerte, hogy Románia és Bulgária schengeni csatlakozásának az ügyében egyelőre nincs érdemi előrelépés.
Navracsics Tibor szólt arról is, hogy Magyarország – mivel a bevándorlók egyik célpontjának számít – az illegális bevándorlással szembeni minél hatékonyabb fellépés mellett van, és szükségesnek tartja az EU visszafogadási politikájának az átfogó felülvizsgálatát és továbbfejlesztését.
Az igazságügyi és belügyi tárcavezetők együttes ülését megelőzően, délelőtt külön megbeszélést folytattak a tagországok belügyminiszterei, miként pénteken – szintén Luxembourgban – az igazságügyi miniszterek is külön tanácskozást tartanak majd.
A belügyi tárcavezetők külön egyeztetésén – amelyen Magyarországot Berta Krisztina, a belügyminisztérium európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkára képviselte – egyelőre még csak általános megközelítésben esett szó arról a rendelettervezetről, amely az uniós országok rendőri együttműködését szervező Europol és a tagállamok, illetve magánfelek közötti információcserét, az Europol adatkezelését, valamint az ügynökség parlamenti ellenőrzését szabályozná.
A belügyminiszterek emellett megismerkedtek a közösségi vízumkódex módosításának és az úgynevezett körutazói vízum bevezetésének az európai bizottsági javaslatával. Ez az új schengeni vízumtípus egyfajta átmenetet jelentene a rövid távú és a huzamosabb tartózkodás engedélyezése között: annak birtokosa egy éves időtartamon belül – ami összesen maximum két évre meghosszabbítható lenne – több schengeni tagállamba is beutazhatna, feltéve, hogy nem szándékozik 180 napos periódusokon belül 90 napnál többet tartózkodni egy adott tagállamban.
