Meggyőző bizonyítékokat tárt fel az Európai Unió úgynevezett Különleges Nyomozó Munkacsoportja az egykori Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) magas rangú tisztviselői ellen a koszovói háború idején elkövetett háborús és emberiesség elleni bűnökkel összefüggésben – közölte a munkacsoportot vezető ügyész.

Clint Williamson brüsszeli sajtótájékoztatóján a többi között azt is elmondta: maximum 10 olyan esetet sikerült feltárni, amelyekben “meggyőző nyomok” utalnak arra, hogy az UCK tagjai azért öltek meg embereket, hogy szerveiket kioperálhassák és eladhassák.

A korábban a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús és emberiesség elleni bűnöket feltárni hivatott, hágai nemzetközi törvényszéken is dolgozó amerikai jogász brüsszeli sajtótájékoztatóján úgy vélte, hogy az UCK egyes magas rangú tisztviselői ellen indokolt vádat emelni a humanitárius jog súlyos megsértése, emberiesség elleni valamint háborús bűntettek miatt. Az áldozatok Williamson elmondása szerint jobbára szerbek, romák és más kisebbségekhez tartozók voltak, de előfordult, hogy olyan koszovói albánok is a háborús és emberiesség elleni bűncselekmények áldozataivá váltak, akik politikailag szembehelyezkedtek az UCK vezetésével.

“A Különleges Nyomozó Munkacsoport meggyőző bizonyítékok birtokába jutott, hogy az egykori UCK felső vezetésének egyes tagjai a szervezet bizonyos elemeit arra használták fel, hogy erőszak útján politikai hatalmat és vagyont szerezzenek saját maguknak” – áll a munkacsoport közleményében.

Az ügyész hangsúlyozta, hogy ezzel összefüggésben a munkacsoport akkor tesz majd hivatalosan javaslatot a vádemelésre, ha létrejön az ahhoz szükséges “igazságszolgáltatási mechanizmus”, magyarán törvényszék, amely garantálni tudja az eljárás függetlenségét, pártatlanságát és átláthatóságát, valamint a tanúk lehető legmagasabb szintű védelmét.

A Különleges Nyomozó Munkacsoport azt követően jött létre, főleg amerikai és európai erőforrások felhasználásával, hogy 2011-ben Dick Marty svájci szenátor, az Európa Tanács felkérésére jelentést készített a koszovói konfliktusban elkövetett háborús bűnökről és a szervezett bűnözés szerepéről. Clint Williamson nyilatkozatában külön hangsúlyozta, hogy a munkacsoport nem az UCK-t akarja befeketíteni, hanem annak egyes tagjai által elkövetett bűnöket igyekszik feltárni, ahogyan az sem céljuk, hogy “átírják a történelmet”.

“Bármilyen körülmények vezettek is a konfliktushoz, ártatlanok célkeresztbe állítását semmi sem indokolhatja. Ami a konfliktus utolsó szakaszában történt, nem Koszovó megvédéséről, vagy a szabadságért folytatott harcról szólt, hanem brutális támadás volt a polgári lakosság jelentős része ellen” – fogalmazott nyilatkozatában Clint Williamson.