Pár/Perbeszéd - Mediáció a bírósági eljárásokban és azon túl

2015.11.16. Jogi Fórum / Novák Adrienn

Mediare, azaz középen állni, egyeztetni, közbenjárni, közvetíteni, békéltetni. A mediáció egy win-win szituációt teremtő, konfliktuskezelő és ideális esetben permegelőző eljárás, amely egyre nagyobb teret kap a perkultúránkban. Vizsgáljuk meg, hogy mi is ez az eljárás, hogyan nyerhet egyszerre minden ellenérdekelt fél? Hogyan érhető el ez az eljárás?

Kezdjük mindjárt a leggyakrabban felmerülő kérdésekkel:

Mi is a mediáció?

A mediáció egy megoldásorientált, permegelőző eljárás; a viták elrendezésének egy módja, ahol a felek a konfliktus feloldásában egy pártatlan és független személy segítségét igénybe véve, békés úton hozzák létre az egyezségüket, egy olyan egyezséget, amely mindegyik fél számára elfogadható.

Ki a mediátor?

A mediátor a fent említett eljárásban az a harmadik fél, aki a közvetítés során pártatlanul, lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint közreműködik a felek közötti vitát lezáró megállapodás létrehozásában. Nem ítélkezik, hanem elfogulatlan, objektív módon segíti a megegyezés megszületését. A mediátornak a közvetítői törvény szerint titoktartási kötelezettsége van minden olyan tényt és adatot illetően, amely a mediációs, közvetítői tevékenységével kapcsolatosan jutott tudomására.

Ki lehet mediátor?

A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény 5. § (1) bekezdése szerint a közvetítői tevékenység folytatását a (igazságügy) miniszter - a névjegyzékbe való felvétel útján - annak a természetes személynek engedélyezi, aki felsőfokú végzettséggel és a végzettség megszerzésétől számított, annak megfelelő legalább ötéves igazolt szakmai gyakorlattal rendelkezik. Ezen túl igazolni kell a a miniszter rendeletében meghatározott közvetítői szakmai képzés elvégzését. Elengedhetetlen feltétel, hogy büntetlen előéletű legyen és ne álljon a közvetítői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.

Miért jó ez?

Mert a konfliktus kezelésének ez a módja békésebb, gyorsabb, sokszor eredményesebb és nem utolsó sorban költséghatékonyabb, mint az éveken át elhúzódó pereskedés. Nem csak permegelőző eljárás, hanem a bírósági, vagy más hatósági (pl. gyámhatóság) eljárás befejezését is elősegítheti a mediáció.

Miben különbözik egy bírósági tárgyalástól?

A mediációs eljárás során sokkal több emberi tényező, érzelem tör felszínre, kerül előtérbe. Mindegyik félnek lehetősége van arra, hogy álláspontját és nem utolsó sorban érzéseit(!) is megossza a másik féllel anélkül, hogy a jogi képviselők összecsapnának ezzel is tovább feszélyezve az amúgy is stresszes helyzetet. Itt a felek és mediátor vesz részt az ülésen, ahol a mediátor mintegy tereli a beszélgetést, lehetőséget ad arra, hogy a háttérproblémák is megbeszélésre és rendezésre kerüljenek.

Hogyan zárul egy mediációs ülés?

A legfőbb cél, hogy egyezség szülessen, egy olyan egyezség, ami akkor foglaltatik írásba, amikor mindegyik fél jelzi, hogy számára az elfogadható és támogatható.

A hazai mediációs gyakorlat

Közvetítés per nélkül

Akinek nincs folyamatban lévő peres ügye és szeretné elkerülni a pereskedést, az Igazságügyi Minisztérium honlapján található névjegyzékben szereplő közvetítők közül választhat. A névjegyzékben lévő mediátorok közvetítői tevékenységéért a felek díjat fizetnek. Amennyiben a névjegyzékben szereplő mediátor alávetési nyilatkozatot tett, akkor minden esetben kötelezettséget vállal arra nézve, hogy a kötelező közvetítői eljárás lefolytatására kapott felkéréseket elfogadja, ezalól kivételt képez, ha vele szemben összeférhetetlenségi ok áll fenn vagy a jogvita tárgya nem tartozik a Kvtv. 6. § (1) bekezdés g) pontja szerinti szakterületei alá.

A bírósági közvetítés

Büntető ügyekben már évek óta bevett gyakorlat a közvetítői eljárás, a polgári peres eljárásokban pedig 2013. januárjától került bevezetésre ez az intézmény. A bevezetés célja, hogy az igencsak leterhelt bíróságokat tehermentesítse az olyan ügyektől, ahol egy kis személyes figyelemmel nagy eséllyel megegyezés születhet.

"A mediációval nem vesszük ki az igazságszolgáltatásból az ügyet, hanem adunk egy alternatív lehetőséget a megoldásra. Ha nem ment, semmi baj, visszakerül az igazságszolgáltatás törvényes medrébe. Azon kívül azt is el kell mondani, hogy a mediáció nem csodaszer, nem old meg mindenkinek minden problémáját. De egy olyan próbálkozás, ami gyorsabbá, olcsóbbá és a felek számára talán elfogadhatóbbá teszi a megoldást, hiszen az ő akaratuk is benne van." – nyilatkozta korábban Parti Mónika bíró.

Az Országos Bírósági Hivatal már 2012-ben létrehozott egy munkacsoportot, mely Gyengéné Nagy Márta vezetésével dolgozta ki a bírósági mediáció kialakítását és a gyakorlatban való meghonosítását. A munkacsoport azóta átalakult, jelenleg Turcsánné Molnár Katalin bíró vezeti. A bírónő szerint a mediáció lehetőséget jelent. „A közvetítés egy, a vitában álló felek számára nyitva álló lehetőség, amely segítségével gyorsan, a felek szándéka szerinti tartalommal, megoldható egy konkrét konfliktus, probléma.” A Munkacsoport célja a bírósági közvetítés megerősítése a bírósági rendszeren belül és a bíróság szervezeti, működési rendszerébe integrálása, feltételeinek kidolgozása, valamint a bírósági közvetítés népszerűsítése.

A Munkacsoport a 2015. évben szakmai koncepciót dolgozott ki az Országos Bírósági Hivatal részére a bírósági közvetítés új perjogi kódexben történő elhelyezéséhez, valamint folyamatosan részt vett a jogintézményhez kapcsolódó jogszabálytervezetek véleményezésében. A Munkacsoport javaslatot tett a 2015. évre szóló bírósági közvetítői képzési terv koncepciójának megalkotására, az elkészült képzési tervet véleményezte, illetve a Munkacsoport kezdeményezésével és szakmai iránymutatásával aktualizálásra került a közvetítői eljárás és a kötelező bírósági közvetítés protokollja.

Az Országos Bírósági Hivatal elnöke stratégiai célként fogalmazta meg a bírósági közvetítői hálózat kiépítését, hogy minden olyan bíróságon, ahol 7-nél több bírónak van szolgálati helye, legyen elérhető a bírósági közvetítés. A bírósági közvetítők országos hálózata mára kiépült, jelenleg közel 150 kijelölt bírósági közvetítő működik az országban. Az említett munkacsoport tagjai országszerte érzékenyítő előadásokat tartottak ügyvédi kamaráknál, egyetemeken a mediáció hangsúlyozva a fontosságát és a benne rejlő lehetőségeket.

A munkacsoport a jogalkotás területén is aktív szerepet vállalt. Különös tekintettel a Pp. Kodifikációban, ahol szakmai koncepciót és javaslatot dolgoztak ki a bírósági közvetítés új perjogi kódexbe kerülése érdekében. A 2015 elején az elfogadott Perjogi Kódex koncepcióban a perelterelő és permegelőző eljárások között szerepel a közvetítői eljárás. Melynek indoka, a perek időszerűségére és a bíróságok ügyterhének a csökkentésére alkalmazandó segítő eljárásként kezeli a mediációt.

Tény, hogy nagy szükség van erre az intézményre, hisz az évekig elhúzódó ügyek sokasága sem az államháztartásnak, sem pedig a peres feleknek nem jó. Fontos lenne a konfliktuskezelés ezen formájának meghonosodása is, hogy természetes legyen, hogy bíróság helyett mediátorhoz forduljunk.

Interjú Dr. Turcsánné Dr. Molnár Katalin bíróval, a az OBH Bírósági Közvetítés Munkacsoport elnökével - ITT elolvasható

 

  • kapcsolódó anyagok
MEDIÁCIÓ