Nem egyértelműek az új építési szabályok - A január 1-től hatályos módosítások számos nyitott kérdést hagytak maguk után

2016.02.16. Jogi Fórum / dr. Gálik Gabriella/KCG Partners

Óriási a bizonytalanság az építész szakmában az Étv. (1997. évi LXXVIII. törvény - az épített környezet alakításáról és védelméről) 2015 decemberében elfogadott és 2016. január 1-től hatályos módosítása és a kapcsolódó kormányrendelet értelmezése tekintetében. A 300 négyzetméter alatti új lakóházak engedélyeztetésének megszüntetése körében ugyanis nyitott kérdés maradt többek között a települések helyi építési szabályzatának betartása.

 Az új „Egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység” eljárási kategória bevezetésével egy időben az Étv.-nek a helyi építési szabályzatról (HÉSZ) szóló 13.§ (2) bekezdése is módosult. Eszerint az egyszerű bejelentési eljárás hatálya alá tartozó épület építésével összefüggésben a helyi építési szabályzat rendelkezései közül kizárólag

  • az építési telek megengedett legnagyobb beépítettségét,
  • a megengedett legnagyobb építménymagasságát vagy beépítési magasságát,
  • szabályozási vonalát
  • és beépítési módját vagy építési helyét

kell figyelembe venni. A módosított rendelkezéssel kapcsolatban azonban több kérdés is felmerült.

Nem egyértelmű a rendelkezés

„Az új eljárási kategória törvényen belüli elhelyezéséből, illetve a hozzá tartozó új, a helyi építési szabályzatra vonatkozó rendelkezés megfogalmazásából nem derül ki, hogy az Étv. 13.§ (2) bekezdésében felsorolt követelmények figyelembe vétele valójában kire vonatkozik: a hatóságra, az építtetőre vagy a tervezőre.” fejti ki dr. Gálik Gabriella, a KCG Partners Ügyvédi Társulás partnere. A módosítás hivatalos indokolása meglehetősen szűkszavú, és leginkább csak a törvény szövegét ismétli: „a legfeljebb 300 m² hasznos összes alapterületű új lakóépület tervezése és építése során a helyi építési szabályzat előírásai közül csak a törvényben felsorolt előírásokat kell figyelembe venni.”

Hogyan értelmezzük?

Jogalkotói értelmezés hiányában a jogszabály szövegének egyik értelmezési lehetősége, hogy a terveknek meg kell felelniük a HÉSZ rendelkezéseinek, de a hatóság csak az Étv. 13.§ (2) bekezdésben felsorolt feltételeknek való megfelelést vizsgál(hat)ja. Egy másik értelmezési lehetőség szerint a tervnek ugyan meg kell felelniük a HÉSZ-nek, de az építtető az építés során az Étv. 13. § (2) bekezdésén kívül eltérhet a tervektől. A legszélsőségesebb értelmezés az, hogy a tervezőnek és az építtetőnek kizárólag az Étv. 13. § (2) bekezdésében felsorolt HÉSZ-elemeket kell figyelembe venniük.

Az egymásnak ellentmondó értelmezési lehetőségeket fokozza, hogy az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012 (XI.8.) Kormányrendelet alapján az építésfelügyelet az egyszerű bejelentéshez kötött épület kivitelezése során azt ellenőrzi, hogy a kivitelezés az újonnan bevezetett egyszerű dokumentációnak, illetve a szakmai és biztonsági előírásoknak megfelelően történt-e. Az Étv. 48.§-a szerint azonban az építésfelügyelet a szakszerűségi ellenőrzés során ellenőrzi a HÉSZ-nek való megfelelést is. Mivel itt az Étv. nem rendelkezik arról, hogy az egyszerű bejelentés alapján folyó kivitelezésnél csak az Étv. 13.§ (2) bekezdésében felsorolt HÉSZ előírásokat kell ellenőrizni, így a hatóság az OTÉK (Országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet) és a HÉSZ egyéb előírásainak való nem megfelelés miatt a 13.§ (2) bekezdésben megfogalmazottakon túl is alkalmazhat jogkövetkezményeket. Ezen értelmezés szerint tehát az építésfelügyelet részéről a

HÉSZ előírásainak betartása az Étv. 13.§ (2) bekezdése ellenére is számon kérhető. A Budapesti Építész Kamara szakmafelügyelet tájékoztatójában arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyszerű bejelentés bevezetésével a hatálya alá tartozó épület építése során a tervező felelőssége a HÉSZ (Budapesten a KÉSZ, valamint a Budapest Főváros rendezési szabályzatáról szóló 5/2015 (II.16.) rendelet) betartása.

Évtizedek munkája veszhet kárba

Az önkormányzatok évtizedek alatt, fizetett szakértői munkával alakították ki saját helyi építési szabályzatukat, amelyek a helyi adottságok figyelembevételével határozzák meg azt, hogy egyes településrészeken milyen előírások betartásával lehet épületeket megtervezni és felépíteni. A szabályzatok rendeltetése - a tervtanácsok településképi véleményének figyelembevételével - az volt, hogy a tervezett épület végül illeszkedjen az eredeti településképbe. A több évtizedes munka és a ráfordított erőforrások mind kárba veszhetnek, ha a jogalkotó azt az értelmezést erősítené meg, hogy az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység hatálya alá tartozó épületek építése során csak az Étv. 13.§ (2) bekezdésben rögzített követelményeket kell figyelembe venni. Emellett - ahogyan arra a Budapesti Építész Kamara szakmafelügyelet tájékoztatója is rámutatott - a módosítás indokolatlanul és jelentősen megnöveli a tervezők felelősségét. A szakmai vélemények szerint továbbá Magyarországon az építtetői szándék (de leginkább a „közízlés”) sem áll azon a színvonalon, hogy az adott településkép keretei között maradjon a HÉSZ figyelembe vétele nélkül is.

Módosítás várható

A fentiekből jól látható, hogy a jelenlegi bizonytalan helyzet és többféle értelmezési lehetőség miatt elkerülhetetlen a szabályozás módosítása, egyértelműsítése, valamint az építés-szakmai szervezetek által a gyakorlati alkalmazást megkönnyítő útmutatók kiadása. „Egyes források szerint a kormány új szabályozást ígért, azzal, hogy az önkormányzatoknak lehetőségük lesz olyan védett területek kijelölésére, amelyeken belül az építkező köteles lesz a HÉSZ-t figyelembe venni. Kérdés, hogy ez elegendő lehet-e azoknak az önkormányzatoknak, akik a jelenlegi helyzetet az önkormányzatiság szempontjából jogkörtől való megfosztásnak élik meg.” – hívja fel a figyelmet dr. Gálik Garbiella ügyvéd.

  • kapcsolódó anyagok
ÉPÍTÉSÜGY