Az Európai Bizottság a mai napon közös uniós áttelepítési keretprogramot javasol az áttelepítésre vonatkozó közös európai szakpolitika kialakítása céljából, hogy a nemzetközi védelemre szoruló személyeknek lehetőségeik legyenek rendezett és biztonságos módon jutni Európába.

Az Európai Bizottság a mai napon közös uniós áttelepítési keretprogramot javasol az áttelepítésre vonatkozó közös európai szakpolitika kialakítása céljából, hogy a nemzetközi védelemre szoruló személyeknek lehetőségeik legyenek rendezett és biztonságos módon jutni Európába. A javaslat a közös európai menekültügyi rendszerre irányuló bizottsági reform, valamint a migrációkezelés javításáról szóló hosszú távú szakpolitika részét képezi, az európai migrációs stratégiában meghatározottak szerint. Elősegíti majd a Bizottság által június 7-én előterjesztett eredményközpontú partnerségi keret végrehajtását is, amelynek célja az Unión kívüli főbb származási és tranzitországokkal való együttműködés.

Frans Timmermans első alelnök így nyilatkozott: „Fel kell gyorsítanunk a nemzetközi védelem biztosítására irányuló erőfeszítéseinket, és ennek az is részét képezi, hogy biztonságos és rendezett módon menekülteket telepítünk át Európába. Az eddigi ad hoc programok hoztak már bizonyos eredményeket; a most javasolt új eljárások révén azonban már a kezdeti fázisban együtt fogunk működni a tagállamokkal, hogy erőfeszítéseik egyesíthetőek és fokozhatóak legyenek, a hatékonyabb működés érdekében. A tagállamok határoznak majd arról, hogy évente hány személy áttelepítésére kerüljön sor, és döntéseik megvalósításához az uniós költségvetés nyújt számukra pénzügyi támogatást. Így az EU ténylegesen meg tud felelni azon közös felelősségének, hogy szolidáris legyen a nem uniós országokkal és segítse őket a háború és üldözés elől menekülők jelentős számának kezelésében.”

Dimitrisz Avramopulosz, a migrációs ügyekért, az uniós belügyekért és az uniós polgárságért felelős biztos a következőket nyilatkozta: „A mai javaslat fontos lépést jelent azon törekvéseinkben, hogy megteremtsük a rászoruló személyek Unióba való belépésének és védelemhez jutásának legális lehetőségeit. Szerves részét képezi annak a tágabb célnak, hogy védelmet kínáljunk a rászorulóknak, csökkentsük az irreguláris migráció ösztönzőit, valamint védjük a migránsokat az őket kihasználó csempészhálózatoktól és az Európába irányuló veszélyes átkelésektől. Tartós keretprogram létrehozásával és ezen belül összehangolt gyakorlattal gyorsabb eljárásokat tudunk biztosítani, ami lehetővé teszi közös áttelepítési kötelezettségvállalásaink fokozását. Az EU ezzel tényleges, legális belépési lehetőséget kínál, miközben arra törekszünk, hogy a szabálytalan kiskapukat bezárhassuk.”

A mai javaslat tartós keretprogramról rendelkezik, amelynek értelmében Unió-szerte egységes eljárás vonatkozik majd az áttelepítésre. Bár továbbra is a tagállamok határozzák meg az áttelepítendők éves számát, a nemzetközi erőfeszítések összehangolásának és az egységes fellépésnek köszönhetően az EU együttesen nagyobb hatást gyakorol majd. A jövőbeli áttelepítési keretprogram a Tanács által elfogadott éves uniós áttelepítési terveken keresztül valósul meg, amelyek végrehajtása a Bizottság által elfogadott, célzott uniós áttelepítési programok révén zajlik. Az éves uniós áttelepítési tervek átfogó földrajzi prioritásokat határoznak meg az áttelepítés kiindulási helyei tekintetében, valamint a tagállamok és a társult schengeni országok – az adott éves áttelepítési tervben rögzített – részvétele és közreműködése alapján megállapítják a következő évben áthelyezendő személyek maximális összlétszámát.

Az uniós áttelepítési keretprogram meghatározza, hogy milyen kritériumok figyelembevételével kell meghatározni azokat a régiókat vagy harmadik országokat, amelyekből áttelepítésre kerül sor; e kritériumok közé tartozik például a harmadik országban tartózkodó, nemzetközi védelemre szoruló személyek száma, a harmadik ország és az EU közötti kapcsolatok általános jellege, valamint a menekültügy és a migráció terén folytatott tényleges együttműködésük, beleértve menekültügyi rendszerük fejlesztését, továbbá az irreguláris migrációval, a visszafogadással és a visszatéréssel kapcsolatos együttműködésüket is.

Az új uniós áttelepítési keretprogram közös, egységes eljárásokat hoz létre az áttelepítésben résztvevők kiválasztására és a velük való bánásmódra vonatkozóan. Meghatározza azt is, hogy milyen közös kritériumok alapján állapítható meg a célzott uniós áttelepítési programok keretében az áttelepítésre való jogosultság, rögzíti a potenciális résztvevők kizárásának közös okait, valamint az alkalmazandó áttelepítési eljárás típusát (rendes eljárás vagy gyorsított eljárás).

A célzott uniós programok keretében folyó tagállami áttelepítési erőfeszítések támogatása céljából a Bizottság minden egyes áttelepített személy után 10 000 eurót biztosít. A forrásokat az EU Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapja biztosítja majd. Az uniós áttelepítési keretprogramon kívüli áttelepítést az uniós költségvetés nem támogatja.

A Szerződésekhez csatolt, vonatkozó jegyzőkönyveknek megfelelően az Egyesült Királyság és Írország – amennyiben így dönt – részt vehet a rendelet végrehajtásában. Dánia nem vesz részt e rendelet elfogadásában, és a rendelet vagy annak alkalmazása rá nézve nem kötelező.

Háttér-információk

2015. május 13-án az Európai Bizottság az európai migrációs stratégia közzétételével egy széles körű stratégiát vázolt fel, amelyben lefektette a migrációs áramlások azonnali, illetve hosszú távú kihívásainak hatékony és átfogó kezelésére irányuló folyamatos bizottsági erőfeszítéseinek alapjait, és kifejtette, hogy a lakóhelyüket elhagyni kényszerülő, védelemre szoruló személyek áttelepítés útján való védelmét biztosító közös megközelítésre van szükség.

Az Európai Bizottság 2015. június 8-án kiadta az európai letelepítési programról szóló ajánlást, majd 2015. június 20-án a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott következtetések 22 504, egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló személy multilaterális és nemzeti programok révén történő letelepítését irányozták elő.

2015. december 15-én a Bizottság kiadta a Törökországgal közös önkéntes humanitárius befogadási rendszerről szóló ajánlást. A 2016. március 18-án kiadott EU–Törökország nyilatkozat értelmében önkéntes humanitárius befogadási rendszer lép működésbe, amint megszűnnek a Törökország és az EU közötti szabálytalan határátlépések, vagy legalábbis jelentősen és tartósan lecsökken a számuk.

2016. április 6-án az Európai Bizottság közleményt adott ki, amelyben a közös európai menekültügyi rendszer reformjára és egy strukturált áttelepítési rendszer kialakítására irányuló folyamatot indított el. Ez utóbbi célja, hogy meghatározza az áttelepítésre vonatkozó uniós szakpolitika kereteit és egy olyan közös megközelítést biztosítson, amelynek alapján a védelemre szoruló személyek biztonságosan és jogszerűen érkezhetnek az Unióba.

E közleményt követően a Bizottság 2016. május 4-én előterjesztette az első reformcsomagot. Ez a fenntartható és méltányos dublini rendszer kialakítására, az Eurodac rendszer megerősítésére, valamint az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségének létrehozására vonatkozó javaslatokat tartalmazott.

A Bizottság rendszeresen jelentést tesz az áttelepítés tekintetében megvalósított előrehaladásról. Március 16-án elfogadták a migránsok EU-n belüli áthelyezéséről és az áttelepítéséről szóló első jelentést, majd április 12-én a második, május 18-án a harmadik, június 15-én pedig a negyedik jelentést. Az áthelyezésről és az áttelepítésről szóló ötödik jelentést a mai napon fogadták el.