Véglegesen elutasította a cseh legfelsőbb bíróság Jan Antonín Bata, a világhírű zlíni cipőgyár egyik alapítója leszármazottainak kárpótlási beadványát, megerősítve ezzel az ügyben született tavalyi bírósági döntést – közölte a közszolgálati cseh hírtelevízió.

A cipőbirodalom társalapítójának Dél-Amerikában élő öt leszármazottja 56 millió koronát követelt a cseh államtól. Szerintük ennyit ér ma az a zlíni családi villa, amelyet 1947-ben vett el a csehszlovák állam Jan Antonín Batától, azzal az indoklással, hogy az üzletember a II. világháború alatt kollaborált a nácikkal.
    

A Bata cég cipőket gyártott a Wehrmacht katonáinak. A vállalat vagyonát a háború utáni Benes-dekrétumok alapján kobozták el, Bata pedig távollétében 15 év börtönbüntetést kapott. A prágai városi bíróság azonban 2007-ben felülvizsgálta a háború utáni pert, és Jan Antonín Batát végérvényesen felmentette a nácikkal való együttműködés vádja alól.
    

Kiderült: levéltári dokumentumokkal bizonyítható, hogy a Bata cég rendszeresen támogatta a londoni emigráns csehszlovák kormányt, és annak számlájára esetenként több tízezer dollárt utalt át. Jan Antonín Bata a háború kezdetén lehetőségei szerint alkalmazottait is segítette. Cége mintegy 300 zsidó alkalmazottját például családtagjaikkal együtt Latin-Amerikába küldte dolgozni, kimenekítette őket Csehországból, megmentette őket a gázkamrától.
    

Az örökösök erre hivatkozva fordultak bírósághoz anyagi kárpótlásért.
    

A prágai második kerületi bíróság tavaly februárban az új perben hozott döntését azzal indokolta, hogy a Bata-örökösök beadványukkal szándékosan megpróbálták megkerülni az érvényes kárpótlási törvényt. E szerint kárpótlás csak az 1948. februári államfordulat utáni államosításokért jár, és a Benes-dekrétumok alapján elkobzott vagyonért az állam nem fizet kárpótlást.
    

Blanka Petrlíková államügyész a bíróság előtt tavaly azt mondta, hogy a Bata-örökösök a ma már érvénytelen jogi normák alapján folyamodtak anyagi kárpótlásért, és a kárpótlási törvényt is megpróbálták megkerülni.
    

“A bíróság arra az álláspontja helyezkedett, hogy a beadvány kísérlet a törvény megkerülésére” – jelentette ki Otília Hrehová, a testület elnöke.
    

A legfelsőbb bíróság a tavalyi ítéletet teljes egészében jóváhagyta, és a fellebbezést elutsította, amivel az ügy véglegesen lezárult – közölte Marcela Pröllerová bírósági szóvivő a televízióban.