Elszámolási szabályok nehezítik a devizahitelesek jogi eljárásait? - Devizahitelezéssel kapcsolatos magyar ügy az Európai Bíróságon

2018.01.16. Jogi Fórum / Európai Unió Bírósága

A Kúria a fogyasztói devizahitel-szerződésekre vonatkozó jogegységi határozatának megszületését követően az Országgyűlés törvényben rendezte az ilyen szerződésekben foglalt, az egyoldalú kamatemelésre, költségemelésre, díjemelésre, valamint az árfolyamrésre vonatkozó tisztességtelen szerződési feltételek semmisségéből adódó elszámolási kérdéseket. Úgy tűnik azonban, hogy a jogszabályi úton rendezett elszámolás szabályai akadályt jelenthetnek azon fogyasztók számára, akik további jogi eljárásokat kívánnak folytatni a kérdéses hitelszerződésekkel kapcsolatban. - Főtanácsnoki indítvány egy devizahitelezéssel kapcsolatos magyar ügyben.

Ezen akadályok e személyek állításai szerint már abból a szempontból is problémásak, hogy kifejezetten csak azokat a fogyasztókat érintik, akik devizahitel-szerződéseket kötöttek, de nem nehezítik a nem fogyasztó hiteladósok (pl. cégek) vagy a nem devizában eladósodott fogyasztók helyzetét. A kérdéses akadályok olyan követelmények formájában jelennek meg, mint az állítólagosan túlzottan szigorú formai és tartalmi előírások megkövetelése a beadványok megszerkesztése vonatkozásában, az ilyen perekben kérhető jogkövetkezmények körének korlátozása, vagy a törvénnyel megállapított elszámolás a szerződéshez kapcsolódó pénzügyi adatokra (pl. törlesztő részletek) vonatkozó pontos számszaki hatásai feltüntetésének kötelezővé tétele.

Mivel e követelmények elmulasztása a fogyasztók által a törvényi elszámolás ellenére is felvállalt perek megszüntetéséhez vezethet, ezért az egy ilyen ügyben eljáró Fővárosi Törvényszék azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy a kérdéses követelmények összhangban vannak-e az uniós fogyasztóvédelmi szabályokkal.

A mai napon megtett indítványában Nils Wahl főtanácsnok azt javasolja az Európai Bíróságnak, hogy ne válaszolja meg a Fővárosi Törvényszék által feltett kérdéseket és nyilvánítsa a magyar bíróság által előterjesztett előzetes döntéshozatal iránti kérelmet elfogadhatatlannak, mivel véleménye szerint az ügy jogi és ténybeli hátterének az e kérelemben történt ismertetése nem elég részletes ahhoz, hogy a Bíróság a feltett kérdésekre hasznos választ adhasson.

Arra az esetre, ha a Bíróság nem értene egyet az elfogadhatatlanság vonatkozásában tett e javaslattal, a főtanácsnok szerint a Bíróságnak meg kellene állapítania, hogy a jogvita tárgyát képező magyarországi jogszabályi követelmények összhangban vannak az uniós fogyasztóvédelmi szabályokkal (egészen pontosan a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló 93/13/EGK irányelvvel), mivel azok – a fogyasztók jogait és érdekeit is szem előtt tartva – lehetővé teszik a fogyasztók és a pénzügyi intézmények közötti jelentős számú elszámolási viták egyszerűbb, gyorsabb és kevésbé költséges rendezését.

A főtanácsnok véleménye nem köti a Bíróságot. A főtanácsnok feladata, hogy teljesen pártatlanul és függetlenül eljárva a rábízott ügy jogi megoldására vonatkozó javaslatot terjesszen a Bíróság elé. Az Európai Bíróság bírái most kezdik meg az ügyben a tanácskozást. Az ítéletet későbbi időpontban hozzák meg.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA