Az állami adóhatóság a múlt hónapban hozta nyilvánosságra honlapján a nem rendezett munkaügyi kapcsolatokkal rendelkező adózók listáját, amely a közzétételtől számított 2 évig lesz elérhető. De milyen kockázatot is rejt magában a még mindig létező „fekete foglalkoztatás?”
A be nem jelentett foglalkoztatottakat alkalmazó munkaadók listája folyamatosan közzétételre kerül a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) weboldalán. A honlapról elérhető listán szerepel az adózóknak a neve, székhelye, adószáma (adószámmal nem rendelkező természetes személy foglalkoztató neve, lakcíme, adóazonosító jele), valamint a jogsértést megállapító határozatok kelte és végrehajtásának napja. Amennyiben az adóhatóság határozata ellen a közigazgatási bíróság előtt perindításra került sor, az adatok közzétételére a bíróság jogerős és végrehajtható határozata alapján kerül sor. A 2018. január 1-től életbe lépő adószabályok értelmében már a foglalkoztatás bejelentésének elmulasztása súlyosabb szankciókat von maga után: a munkavédelmi hatóság által eszközölt ágazati vizsgálatok és ellenőrzés eredményeként első alkalommal megállapított jogsértés esetén bírság szabható ki.
A nem rendezett munkaügyi kapcsolatokkal rendelkező adózók listája ITT letölthető.
Az illegális foglalkoztatás (a köznyelvben csak „fekete munkaként” / „fekete bérként” ismeretes fogalmak) törvénysértő magatartásnak minősül, melynek hátterében leggyakrabban az alábbi ismérvek állnak: a foglalkoztatott munkavállaló nincsen a NAV irányába a munkába állás napjától kezdődően szabályszerűen bejelentve, így az adó- és járulékfizetési kötelezettség teljesítése is elmarad. Gyakori az írásbeliség – munkaszerződés – hiánya, a nem vezetett munkaidő nyilvántartások (szabadságok vezetése, járulékfizetési igazolás kiadásának elmaradása), a munkabér kifizetése pedig kizárólag készpénzben történik. Az illegális foglalkoztatás a magas bírságok ellenére évek óta az építőiparban a legelterjedtebb, mely a munkavállalók oldalán is súlyos következményeket idéz elő: az egészségügyi ellátásra való jogosultság hiányzik, a nyugdíj megállapításához szükséges szolgálati idő nem gyarapodik, a jövedelemigazolás hiánya pedig számos élethelyzetben idézhet elő problémákat.
A NAV hatósági felügyeleti tevékenysége körében „megbízható” vagy „kockázatos” státusszal illeti a revízió eredményeként vizsgálata alá került adózókat. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) 157. § alapján az adózó „kockázatos adózó” minősítést kap, mely mindenki számára elérhető, nyilvános és a közzétételtől számított 2 évig hozzáférhető. E minősítés számos üzleti kockázatot rejthet magában, hiszen e tényközlés a vállalat vagy vállalkozó gazdasági kapcsolataira is kiterjedhet. Az Art. 157. § (1) bekezdés c) pontja alapján az állami adó- és vámhatóság kockázatos adózónak minősíti azt a felszámolás, végelszámolás alatt nem álló, cégjegyzékbe bejegyzett adózót, csoportos adóalanyt vagy áfa-regisztrált adóalanyt, amely esetében szerepel a be nem jelentett foglalkoztatottat foglalkoztató adózók közzétételi listáján. A bírság 30 ezer forinttól akár 20 millió forintig is terjedhet az érintett foglalkoztatottak létszámának és a jogsértés mértékének függvényében, a hatóság a bírság kiszabásánál azonban a vállalkozás piacon betöltött gazdasági szerepét is figyelembe veszi. A közteherviselési kötelezettség szándékos elkerülése céljából nem rendezett munkaügyi kapcsolatokkal rendelkező adózókról a NAV tájékoztatást nyújt a munkaügyi hatóságok és az egészségbiztosítási szervek irányába, a foglalkoztatási jogviszony rendezése érdekében pedig számos szankciót helyez kilátásba a törvény: esetükben adóbírság, mulasztási bírság kiszabása, kiutalási határidő hosszabbítása, ellenőrzési határidő hosszabbítása, emelt összegű késedelmi pótlék, nem teljesítés esetén pedig a végrehajtás és felszámolás lehetősége is fennáll.
