Május végén a munkavállalók nagy része már tervezi a nyári programját. Ehhez hozzátartozik a kollégákkal és a felettesekkel történő egyeztetés arról, hogy melyik munkavállaló mikor megy szabadságra. A Taylor Wessing Budapest ügyvédi iroda munkajogi szakértői összegyűjtötték a szabadságolásra vonatkozó legfontosabb szabályokat.
Hány nap szabadság jár?
Az alapszabadság mértéke egy naptári évben húsz nap, amely különböző szempontok alapján pótszabadsággal egészülhet ki. Így a szabadság mértéke függ az életkortól, a 16. életévét be nem töltött gyermekek számától, illetve a munkavégzés jellegétől is. Például egy 32 éves, kétgyermekes családanyának huszonhét nap szabadság jár, mert a 31. életévüket betöltöttek három, a kétgyermekes szülők pedig négy nap pótszabadságra jogosultak.
Hogyan igényelhetem?
A Munka Törvénykönyve szövegezése szerint a szabadságot a munkáltató adja ki, tehát jogi értelemben nem beszélhetünk a szabadság „kivételéről”. A szabadság kiadása előtt a munkavállalót meg kell hallgatni, és a szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt tizenöt nappal közölni kell.
A munkavállaló évente hét munkanap szabadsággal rendelkezhet szabadon, amelyet legfeljebb két részletben vehet ki. A munkavállaló az erre vonatkozó igényét tizenöt nappal korábban köteles bejelenteni a felettesének, ám ettől a szabálytól közös megegyezés alapján eltérhetnek. Megjegyzendő, hogy a munkaviszony első három hónapjában a munkavállaló nem rendelkezhet szabadon a szabadságával.
“A szabadságot a Munka Törvénykönyve szerint úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább 14 egybefüggő napra (nem munkanapra!) mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. Ettől azonban a munkáltató és a munkavállaló megállapodása eltérhet. A gyakorlatban sokszor eltérnek e szabálytól, hiszen eltérő megállapodás nélkül például egy 24 éves munkavállaló – aki évi húsz nap szabadsággal rendelkezik – arra kényszerülne, hogy az éves szabadságának legalább a felét egybefüggő időtartam alatt használja fel” – tette hozzá Braner Torsten, a Taylor Wessing Budapest irodavezető partnere és munkajogi csapatának vezetője.
Visszahívhat a felettesem?
A Munka Törvénykönyve úgy rendelkezik, hogy a munkáltató „kivételesen fontos gazdasági érdek” vagy „a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok” esetén a szabadság kiadásának közölt időpontját módosíthatja, illetve a munkavállaló már megkezdett szabadságát megszakíthatja. A munkavállalónak a kiadás időpontjának módosításával vagy a megszakítással összefüggésben felmerült kárát és költségeit a munkáltató köteles megtéríteni. Tehát, ha például a fent említett okok miatt visszahívnak valakit a külföldi szabadságáról, a munkáltató köteles lesz megtéríteni az idő előtti hazatérés költségeit. A szabadság megszakítása esetén a hazautazással és a munkával töltött idő nem számít bele a szabadság időtartamába. Fontos tudni, hogy a fenti szabályok akkor is alkalmazandók, ha a munkavállaló nem utazott el, hanem a lakóhelyén tartózkodik.
