A közelmúltban ismeretlen lőfegyverből származó lövedék ejtett halálos sebet egy férfin, aki éppencsaládi házának udvarán beszélgetett. A nyomozás során kiderült, hogy a férfi testében talált lőszer egy helyi vadásztársaság tagjának a fegyveréből származott, aki őzvadászat közben, a családi háztól 2 km-re ún. vétlen lövést adott le. A rendőrség gondatlanságból elkövetett emberölés gyanúja miatt indított nyomozást.
Már a római jog ismerte a gondatlan elkövetést, azonban csak a súlyosabb bűncselekmények esetén bűntette azt, mint pl. az emberölés, gyújtogatás. Napjainkra a bűnösség eme formája számos tényállás esetén szankcionálásra kerül. A Büntető Törvénykönyv – az európai büntető törvénykönyvekhez hasonlóan – az emberölés szándékos és gondatlan elkövetését is bünteti. A Btk. rendelkezése szerint „aki mást megöl” az emberölés alapesetét valósítja meg, és ezért öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Amennyiben az emberölést gondatlanságból követik el, úgy a büntetési tételkeret lecsökken, „csupán” egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel sújtandó az elkövető.
A gondatlanságból elkövetett bűncselekményeknek – az emberölésnek is – két alakzatát különböztetjük meg, a tudatos (luxuria) és a hanyag (negligentia) gondatlanságot.
Tudatos gondatlanság esetén az elkövető előre látja magatartása lehetséges következményeit, akár a sértett halálát is, de könnyelműen bízik azok elmaradásában. Úgy gondolja, hogy képes lesz az eredmény bekövetkezését megakadályozni vagy esetleg más körülmény akadályozza azt meg. A bizakodásának van reális alapja, bízik pl. a fizikai erejében, az ügyességében, az élettapasztalatában vagy más személy közbeavatkozásában. Ugyanakkor, ha „csak reménykedik”, azaz bizakodásának ténybeli alapja nincs, a bizakodása már nem könnyelmű, hanem alaptalan, ezért cselekménye szándékos (eshetőleges szándékú) bűncselekménynek fog minősülni, ezáltal a büntetési tétele is jóval súlyosabb lesz, ahogy az az emberölésnél is látható.
Ha viszont az elkövető reálisan és ténybeli alappal bízhatott az eredmény elmaradásában, azonban olyan külső tényező jelentkezik, amelyet előre nem láthat, gondatlanság nem állapítható meg, és cselekménye nem is bűncselekmény.
Hanyag gondatlanság esetén – a gyakorlatban ezen alakzat a számottevő – a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést mulasztja el az elkövető, ezért nem látja előre a magatartása lehetséges következményeit. Ez esetben „a büntetőjogi felelősség alapja az elkövető mulasztása, amely a figyelem, a körültekintés tanúsítására vonatkozó kötelességének nem teljesítésében nyilvánul meg,…”, ahogyan erre a Kúria is rámutatott egy eseti döntésében.
A negligentia megállapításának két feltétele van: az elkövető az objektív gondossági kötelességét szegje meg, valamint szubjektív előreláthatóság álljon fenn. A gondosság kifejtésére vonatkozó kötelesség objektív mértéke azt jelenti, hogy azonos helyzetben mindenkit azonos gondossági kötelesség terhel, melyet írott szabályok, szakmai szokások tartalmaznak, vagy amelyek a mindennapi életben kialakult gyakorlatban jelennek meg. Ilyen írott szabályok vonatkoznak a vadászatra is, többek között, hogy milyen esetben lehet vadászlőfegyverrel vadászat közben lövést leadni. Az előreláthatósági feltétel körében az vizsgálandó, hogy az elkövetőt a bekövetkezett eredmény előre nem látásában terhelte-e felróható mulasztás. Ezt a személyes tulajdonságainak, körülményeinek figyelembe vételével kell megítélni. A rosszul látó apa fiának, aki tudott édesapja gyenge látóképességéről, valamint arról, hogy az rendszeresen szeszes ital után kutat a házban, előre kellett volna látnia azt – egy eseti döntés szerint –, hogy ha a mérgező hatású permetező szert barackpálinkás üvegben a nyári konyhában tárolja, annak súlyos, halálos következménye lehet.
