Dr. Eörsi Mátyás

2001. április 22. Vikman László, Budapest

Ez alkalommal Eörsi Mátyást kerestük meg, az Eörsi és Társa Közvetítõ KFT.-tõl és a cég fõ profiljáról, egy Magyarországon még viszonylag kevésbé ismert szolgáltatásról, a mediálásról kérdeztük.

- Röviden hogyan foglalná össze a mediálási eljárást? Mik a legfontosabb jellemzõi? Mik az eljárás legfõbb elõnyei? Miért elõnyösebb mediáltatni, mint állami rendes vagy választottbírósághoz fordulni?

Igen gyakran fordul elõ, hogy a felek már harcolnak, holott még nem merítették ki a peren kívüli megegyezés lehetõségeit. Minél jobban elmérgesedik egy jogvita annál inkább kerül elõtérbe a másik legyõzésének a szándéka. Gyakran a felek már nem képesek higgadtan mérlegelni azt sem, hogy mennyibe kerül nekik a per, mit vesztenek õk a perrel. Holott az egyezségnek számtalan elõnye van a pereskedéssel szemben. A bírósági eljárás hosszú évekig is elhúzódhat. A Legfelsõbb Bíróság fõtitkára mondta el egy interjúban, hogy a Legfelsõbb Bíróság két évig ki sem tudja tûzni az elsõ tárgyalást!

A mediálás körültekintõ és szakszerû döntés-elõkészítés után biztosítja a jogvita gyors - egy-két hónapon belüli - lezárásának lehetõségét. A mediálás lényegesen olcsóbb, mint az évekig tartó pereskedés, és nem köti le a felek energiáit hosszú évekre. A bírósági eljárás megindulásával az ügy kikerül a felek kontrollja alól, és mindketten ki vannak szolgáltatva akár egy súlyos bírói tévedésnek is. Igaz, van fellebbezési lehetõség, ami ismét hosszú hónapokat vehet igénybe, de ügyvédek a megmondhatói, hogy ez sem jelent garanciát a szakszerû ítéletre. A mediálás során ezzel szemben az eljárás végig a jogvitában érintett felek ellenõrzése alatt marad, semmi olyasmi nem történik, amivel az összes érintett fél ne értene egyet. A bírósági eljárás szükségszerûen nyertes-vesztes játszma, ahol azonban gyakran mindkét fél vesztesnek érzi magát. Ezzel szemben a mediálás nyertes-nyertes játszmát kínál a résztvevõknek. Végül, de nem utolsósorban említem meg, hogy a bírósági eljárás nyilvánosságával szemben itt a teljes diszkréció a jellemzõ, tehát sem a közvélemény, sem a versenytársak nem tudnak semmit a jogvitáról. S lehetne az elõnyöket vég nélkül sorolni...

- Mikor nem alkalmazható az Önök szolgáltatása, mely esetekben javasolják inkább a rendes bírósági utat?

Valóban, vannak esetek, amikor a mediálás nem alkalmazható. Ilyen a helyzet, ha az egyik fél nyilvánvalóan rosszhiszemû, vagy ha csõd elõtt áll, és a jó szándéka mellett képtelen az ésszerû egyezség teljesítésére. Ilyen esetekben célszerû rögtön a bírósághoz fordulni.

- Hogyan kell elképzelni egy mediálási eljárást? Vannak a mediálásnak kötött szabályai, vagy a felek akaratának megfelelõen az eljárás is teljesen rugalmas?

A mediálás egyik legfõbb elõnye a peres eljáráshoz képest annak kötetlensége. Az eljárásnak nem, de a mediálásnak megvannak a sajátságos szakmai szabályai. A legfontosabbakat említve: a mediátor pártatlan, nem képviseli egyik fél külön érdekét sem. Nem ajánl megoldásokat, hanem úgy irányítja a felek közötti beszélgetést, hogy õk maguk kezdjék el a múlton való rágódás helyett a konkrét megoldásokon törni a fejüket, és igyekezzenek olyan ajánlatokat kidolgozni, amelyrõl maguk is úgy gondolják, hogy esély van az elfogadásukra.

- Mikor merült fel, hogy érdemes Magyarországon is foglalkozni a mediálással?

Húsz éve vagyok a pályán, és ügyvédként mindig frusztrált, ha a megbízóimnak nem tudtam kielégítõ tájékoztatást adni a per esetleges kimenetérõl. Hol a bírói gyakorlat hiányzott egy adott kereskedelmi szakjogi területrõl, hol magának a bírónak a szakmai tudásában volt hiányosság, hol csak ideje nem volt rendesen felkészülni... Nem akarok en bloque bírálatot megfogalmazni, hiszen számos bírói igazán heroikus küzdelmet folytat annak érdekében, hogy megfelelõ szinten szolgáltasson igazságot, de az õ munkafeltételeik is rettenetesen rosszak. Az amerikai szakirodalmat tanulmányozva találkoztam a mediálással, és rendkívül meggyõzõnek találtam. Arra gondoltam, ennek Magyarországon is meg kell honosodnia...

- Munkatársai hol szerezték meg a szükséges ismereteket, gyakorlatot ehhez a speciális tevékenységhez?

Az elsõ lépéseket a szakirodalomból szereztük. Késõbb többen vettek részt külföldön erre szakosodott mediátor-képzésen, ahol igen hasznos gyakorlati munka folyik. Valódi jogesetekben folynak a gyakorlatok, és a résztvevõk lépésrõl lépésre beszélik meg, hogy az adott pillanatban milyen mediátori magatartás segíti hozzá a legjobban a feleket ahhoz, hogy elõször megérték egymás szempontjait, majd pragmatikus megoldási módozatokat ajánljanak fel egymásnak.

- Milyen körökben mindennapos az Egyesült Államokban, vagy az EU-ban a mediálási eljárás?

Az USA-ban rendkívül széles körben terjedt el a mediálás. Ma már számos tagállam perrendtartása elõírja, hogy a felek csak akkor fordulhatnak bírósághoz, ha elõzõleg megkíséreltek mediátor bevonásával egyezségre jutni. Az Európai Unióban fõleg az angolszász országokban, az Egyesült Királyságban és Írországban terjedt el, de Németországban, Franciaországban, Ausztriában és a többi tagállamban és öles lépésekkel hódít. Magyarországon csak nemrég kezdõdött el, de meggyõzõdésem, hogy néhány év elteltével a mediálás igen népszerû módja lesz a jogviták rendezésének.

- Csak nagyobb vállalatok, vagy esetleg kisebb cégek, esetleg magánszemélyek is igénylik az ilyen jellegû szolgáltatásokat?

Nagyobb vállalatok, kisvállalkozások, magánszemélyek, mindenki igénybe veheti a mediálást. Sõt, vannak olyan esetek, ahol értelemszerûen csak magánszemélyek jöhetnek számításba. Ilyenek a családjogi viták: a házassági vagyonközösség megszûntetése, a gyermekelhelyezési viták jellemzõen indulatoktól és elõítéletektõl terhesek, ahol a mediátor igen sokat segíthet a feleknek az egymás szempontjait is figyelembe vevõ egyezség kialakításában.

- Magyarországon kik a szolgáltatás célcsoportja, mely cégeknél, társadalmi rétegeknél merül fel igény az Önök munkájára? Hogyan foglalná össze magyarországi tapasztalatait? Mennyiben tér el a hazai piac a külfölditõl a mediálás szempontjából?

Az én személyes hátterem a kereskedelmi jog, ezért elsõsorban a kereskedelem, a vállalkozások szereplõi alkotják a fõ célcsoportot, nem kizárva természetesen az egyéb megbízókat sem. Magyarországon egyelõre nincs sok ismeret a mediálásról, néhányan félreértik a szolgáltatás lényegét, valami követelés-behajtónak vélve azt. A fõ különbség Magyarország és a külföldi piac között leginkább az, hogy valami teljesen újat, eddig soha nem hallott dolgot kínálok, így érthetõ a kezdeti idegenkedés. Ezzel együtt az eddigi tapasztalatok lényegében megfelelnek a külföldiekkel: Nem minden alkalommal fogadják el a felek a mediátor segítségét, de ha egyszer a mediálás megindul, akkor az esély az egyezség elérésére meghaladja a 80 %-ot. Ez pedig igen jó arány.

- A klasszikus ügyvédi szakma számára nem jelent versenytársat a mediálási tevékenység?

Nyilván sok ügyvéd érez bennem versenytársat. Az igazán ügyvéd azonban maga is megpróbálja a feleket perlés helyett egyezségre ösztönözni, és azt érzi sikerélménynek, ha a pert sikerül elkerülni. Ebben az ügyvéd segítségére lehetek, hiszen a mediátor nem a felek valamelyikétõl, hanem mindkettõtõl egyszerre kapja a megbízást, így az ellenérdekû fél jobban megbízhat a mediátorban, mint a másik fél ügyvédjében, hogy nem részrehajló. Abban bízom továbbá, hogy az ügyvéd is abban érdekelt, hogy az ügyfele elégedett legyen vele, akkor fogja a következõ ügyét is hozzá vinni.

Márpedig az ügyfél nem akkor lesz elégedett, ha évekig tartó pereskedés után pirruszi gyõzelmet arat (netalán elveszti a perét), hanem akkor, ha úgy érzi, a saját akaratának megfelelõ végeredménnyel, ám rövid idõn belül tudhatja le jogvitáját. Egyébként szívesen vonom be a mediálásba a felek ügyvédeit is, ez is az eljárással szembeni bizalom növelését szolgálja: egyik fél se érezze úgy, hogy szakmai háttér nélkül kell tárgyalnia. Amikor az egyezség létrejön, annak megszövegezése az ügyvédek feladata. Szóval nem maradnak az ügyvédek sem munka nélkül. Számos ügyvéddel alakult már ki eddig is pazar együttmûködés. Kiválóan megértjük egymást és nagyszerûen tudunk együttmûködni. Ez így természetes, hiszen ez szolgálja az ügyfelek érdekeit, és mindketten megtaláljuk a számításunkat.

  • kapcsolódó anyagok
MEDIÁCIÓ