A sajtójog aktuális kérdései

2002. december 9. Dr. Sarkady Ildikó

A tanulmány a sajtójog idõszerû felvetéseirõl, az új kihívásokról szól és elsõsorban azokat a bírósági eseteket elemzi, amelyek kapcsán felmerülhet a sajtójogi szabályozás szükségessége. Az ismertetett ügyek a bíróságok gyakorlatának jövõbeni differenciálódásához vagy éppen egységesítéséhez járulhatnak hozzá. A tanulmány továbbá a média és a jog kapcsolatát, valamint a sajtójog jogrendszerbeli helyét vizsgálja és megállapítja, hogy a médiával kapcsolatos jogszabályok a médiához való irányultságuk szerint két kategóriába sorolhatók: direkt anyagi jogi szabályok és az indirekt jogszabályok. A tanulmány leszögezi, hogy a médiajog továbbra sem önálló jogág, hanem gyûjtõterülete azon törvényeknek és alacsonyabb rendû jogszabályoknak, amelyek a médiához direkt vagy indirekt módon kapcsolódnak. A technikai fejlõdés és a jogi szabályozás viszonyának elemzése kapcsán a szerzõ rámutat arra, hogy a technikai változásokat a jogi szabályozás csak követni tudja, utolérni soha.

letöltés

Bevezetés

Jelen tanulmány keretében a sajtójog idõszerû felvetéseirõl, az új kihívásokról, és elsõsorban azokról az ügyvédi gyakorlatban elõforduló esetekrõl fogok szólni, amelyekkel szemben felmerülhet a sajtójogi szabályozás, vagy legalább a szabályozás pontosításának igénye; továbbá ismertetek néhány olyan ügyet is, amely az elmúlt idõszakban precedens értékûvé vált, illetve a különbözõ jogterületek kollíziója miatt a bíróságok gyakorlatának jövõbeni differenciálódásához vagy éppen egységesítéséhez vezethet.

A média és a jog kapcsolata, a sajtójog helye a jogrendszerben

A média és a törvényalkotás kapcsolatához, valamint az elmúlt tíz év törvényi szabályozásához a médiához való viszonyulás tekintetében a következõ megállapítások fûzhetõk:

A médiához való irányultságuk szerint a médiával kapcsolatos jogszabályok - elsõsorban a törvényi szintû szabályozást tekintve meghatározónak - két kategóriába sorolhatók.

Direkt anyagi jogi szabályok azok, amelyek közvetlenül állapítanak meg médiával kapcsolatos normákat, határoznak meg jogokat és kötelezettségeket, és amelyek elnevezésükben is kifejezik a médiához való viszonyukat. Ilyen a sajtóról szóló 1986. évi II. törvény (a továbbiakban: sajtótörvény), a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: médiatörvény), valamint a nemzeti hírügynökségrõl szóló 1996. évi CXXVII. törvény.
A direkt normákkal szemben az indirekt jogszabályok csoportjába tartoznak azok a törvények, amelyek célja és szabályozásuk tárgya elsõdlegesen nem a média, de amelyek tartalmaznak a médiára vonatkoztatható normákat is, vagy szabályozásuk hatása a médiában is jelentkezhet.

E körbe tartoznak a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvérõl szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) személyiségi jogra vonatkozó rendelkezései; a Magyar Köztársaság Büntetõ Törvénykönyvérõl szóló 1978. évi IV. törvénynek a rágalmazás, a becsületsértés, valamint a kegyeletsértés törvényi tényállását megállapító szabályai; a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvénynek különösen a tulajdonlásra vonatkozó rendelkezései; valamint a szerzõi jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény szabályai. Ide sorolhatók a gazdasági reklámtevékenységrõl szóló 1997. évi LVIII. törvény rendelkezései az elektronikus médián kívüli reklámozást illetõen; a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvénynek (a továbbiakban: versenytörvény) a fúziókontrollra, illetõleg az összehasonlító reklámra vonatkozó elõírásai; a védjegyek és a földrajzi árujelzõk oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvénynek (a továbbiakban: védjegytörvény) a mûsorszolgáltatók logójára, vagy a sajtótermékek címére, ábrás védjegyére vonatkoztatható rendelkezései; és végül, de nem utolsó sorban az adatvédelmi törvények, így különösen a kutatás és a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezelésérõl szóló 1995. évi CXIX. törvény szabályai például az elõfizetõi adatállomány gyûjtése és kezelése tekintetében. Mindezeken felül a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény a véleménynyilvánítás szabadsága, a sajtószabadság, valamint a közérdekû adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való alkotmányos jog szempontjából magától értetõdõen kiemelt jelentõséggel bír, tovább a direkt és indirekt normák felett áll.
Ez a törvényalkotási folyamat, amelynek eredményeként a fentiekben említett törvények megszülettek, felveti a kérdést: önálló jogággá vált-e a médiajog? Véleményem szerint a médiajog továbbra sem önálló jogág, hanem gyûjtõterülete azon törvényeknek és alacsonyabb rendû jogszabályoknak, amelyek a médiához direkt vagy indirekt módon kapcsolódnak.

  • kapcsolódó anyagok
IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS
SAJTÓ
TANULMÁNY
TÖRVÉNYHOZÁS