Egyéves az új Polgári Perrendtartás - Lehetőségeket vagy akadályokat teremt az új törvény? - Szakértők válaszolnak | Budapest, 2019. február 8. péntek | Regisztráljon most!

Egy vállalkozás az elektronikus térben

2003. március 25. Dr. Szabó Péter

Az Internetes kereskedelem igen fiatal terület, melyrõl több elismert szaktekintély véleménye az, hogy az fõleg gazdasági újdonság, melyre megfelelõ szabályozás vonatkozik. Az Internet jogi vonatkozásairól igen kevés irodalom található, az érdeklõdés viszont annál élénkebb ezen terület iránt...

Egy vállalkozás az elektronikus térben

Az Internetes kereskedelem igen fiatal terület, melyrõl több elismert szaktekintély véleménye az, hogy az fõleg gazdasági újdonság, melyre megfelelõ szabályozás vonatkozik. Az Internet jogi vonatkozásairól igen kevés irodalom található, az érdeklõdés viszont annál élénkebb ezen terület iránt.

Az elektronikus kereskedelemmel egy eset kapcsán kezdtem ismerkedni, mely eset egy dinamikusan fejlõdõ egyéni vállalkozás átalakulását mutatja be, és mely átalakulás kidolgozásában volt szerencsém részt venni. Az egyéni vállalkozás igen nehéz anyagi helyzetben szervezeti és szerkezeti átalakulásból kezdett, hogy a csõd-közeli helyzetbõl kilábaljon. Elõször szerkezeti átalakulás történt meg, melynek keretében a vezetõ pozícióját erõsítették meg. A sok széthúzó üzletvezetõket lecserélték, és egy centralizált hatékonyan mûködõ szervezetet hoztak létre, ám ez a munkajogi vonatkozástól eltekintve nem érint jogi területet. Az érdemi, jogi munka a szervezeti átalakulás elindításával kezdõdött. Elsõ lépésként egy gazdaságosan mûködõ cégcsoportot kellett létrehozni, mely biztosítja az egyéni vállalkozónak az irányítási jogokat és ahhoz hasonló pozíciót, melyet egyéni vállalkozóként gyakorlatilag a saját maga uraként élvezett. (Kötöttségek nélküli gazdálkodási tevékenység, üzlettársak hiánya.)

Figyelembe kellett vennünk azt, hogy

  • az egyéni vállalkozó nem akarja átengedni az irányítást
  • egyéni vállalkozásként import tevékenységet, mely a Gazdasági Minisztérium engedélyéhez kötött áruk behozatalát jelentette, nem végezhetett
  • új tõkét kellett a vállalkozásba bevonni, mely üzlettársak belépését jelentette, mivel a vállalkozás nem volt hitelképes
  • ki kellett használni az adózási szabályok adta lehetõségeket, tekintettel arra is, hogy külföldi képviseleteket is kellett létrehozni. Így különösen a kettõs adóztatást tiltó, és anya-leányvállalat adózását szabályozó egyezményeket kellett figyelembe venni.

Fenti problémákat tekintve egy több társaságból álló cégcsoport létrehozása látszott indokoltnak.

1.Az egyéni vállalkozó alapít egy betéti társaságot, melyben 80%-os kültagi részesedéssel bír. A Bt.-t alkalmassá kellett tenni a külgazdasági kapcsolatok lebonyolítására, ennek keretében a Gazdasági Minisztérium Ellenõrzési és Engedélyezési Hivatalának importengedélyét kellett beszerezni. Fenti cégalapítást az indokolta, hogy a vállalkozás megerõsödéséig az importtevékenységet a lehetõ legolcsóbb cégeljárási költségek mellett folytathassák.

2.Viszonylag olcsóbb megoldást jelenthet a külföldi már meglévõ érdekeltségek és a hazai cégek és érdekelt magánszemélyek összefogására egy közös vállalat alapítása, melyben az irányítást az 51%-os tulajdoni hányad biztosítja, és mely cégforma a gazdasági tevékenység összehangolását segíti.

3.Az immár kellõen megerõsödött cég a következõ lépésben megcélozhatta idegen tõke bevonását a vállalkozásba. Ennek keretében részvénytársaság alapítására került sor. A korábban törzsvásárlói program keretében adott kedvezmények igen magasak voltak. Lehetõségként mutatkozott az, hogy a törzsvásárlói program kedvezményét osztalékként fizessék ki. A tervezet elõnye az volt, hogy a részvényeket bizonyos összegen meg kellett vásárolni, mely tõkét jelentett a cégcsoportnak. A részvényjegyzést a cég vásárlóinak ajánlották fel. A vásárlók így saját cégüknek is érezhették azt a boltot, ahol vásároltak. A cég pedig ismerte vevõit, mely az e-kereskedelem kockázatait jelentõsen csökkenti. Hasonló elõnyt használt ki a közelmúltban a német vasúttársaság, a DBB, amikor törzsutasainak biztosította a jegyvételt az Interneten keresztül a foglalást és a jegynyomtatást is ideértve. A mi esetünkben osztalékként került éves szinten kifizetésre az az összeg, mely egyébként törzsvásárlói kedvezmény keretében apránként jutott vissza a vásárlóhoz az egyes vásárlásokkor. Az osztalék összegének egyszeri magasabb volta kedvezõbb reklámlehetõségeket biztosított. A törzsvásárlói program átdolgozásra került, hogy a forgalomtól függõ kedvezményezés megmaradhasson, és ne a részvények értékétõl függjön a juttatásosztalék.

4.A részvénytársaságot alkalmassá kellett tenni arra, hogy az Internetes kereskedelemben részt vegyen, mivel a cég áruit és szolgáltatásait ezen a módon is értékesíteni kívánta. Az Internet problémájának felvetõdése maga után vonta annak elemzését, hogy lehet-e virtuális társaságot létrehozni. Az Internetes kereskedelemben meg kellett teremteni a jogi hátteret. Így került kidolgozásra egy általános szerzõdési feltétel, és egy módszer az anonimitás elkerülésére. (A hatályos szabályozás szerint zárt részvénytársaság a törvénytõl eltérõen is szabályozhat azonosításra alkalmas technológiát, mely megkönnyíti a virtuális közgyûlés létrehozását)

Ha a az internetes kereskedelmen teljesen virtuális kereskedelmet értünk, mely a kapcsolatfelvételtõl az áru átvételéig a hálón zajlik, akkor felvetõdik annak lehetõsége, hogy a kapcsolatfelvevõk, eladó-vevõ is csak ebben a képzelt térben létezzen.

I.Virtuális társaság alapkérdései.1

Elektronikus cégnyilvántartás
Valószínûsíthetõ, hogy a cégnyilvántartás illetve a nyilvánosságra hozatal a technika fejlõdésével nem papírformában történik majd. Már ma is megfigyelhetõ, hogy a cégadatok az ekormányzat.hu oldalon hozzáférhetõk és az adóigazgatási eljárásban már lehet elektronikus módon a bevallásokat teljesíteni. Innen már csak egy lépés az elektronikus cégnyilvántartás és az elektronikus közigazgatás, ahol az ügyintézés, az eljárás, a beadványok küldése, fogadása, nyilvántartása is elektronikus úton történik. Itt fontos utalni az elektronikus aláírás jelentõségére (A Miniszterelnöki Hivatal egy éven belül tervezi egyébként az elektronikus aláírás alkalmazását a közigazgatásban, B2A, C2A.)

Virtuális cégek

A jövõben a globalizáció miatt meg fog nõni a határokon átnyúló vállalkozások száma, és ezek lehetnek akár egész kis vállalkozások is, ám a nagy cégek jelentõsebbek. Elnökségi, felügyelõ-bizottsági üléseket, üzletvezetõi értekezleteket már manapság is gyakran videó-konferenciák keretében szerveznek meg. Lehetõség nyílik majd akár arra is, hogy háromdimenziós megjelenítéses videóképernyõk lesznek a jövõben. Lesznek olyan vállalkozások, melyeknél néhány tag különbözõ országból, sõt akár különbözõ kontinensekrõl származik, és egyetlen virtuális céget hoznak létre.

Virtuális közgyûlés

A fenti jövõbe tekintést folytatva itt esetünket már konkrétan érintõ kérdéseket tárgyalnék. Az elképzelés, hogy az Interneten is nyomon lehessen követni a közgyûlés munkáját, igen nagy érdeklõdésre tarthat számot. Ugyanis különösen a nagy részvénytársaságok közgyûlése iránt a kis, általában tõzsdén ügyletet kötõ részvényesek körében nagy az érdeklõdés. A részvénytársasági tagok egyik fõ jogosultsága a közgyûlésen való részvétel és a szavazati jog gyakorlása. Nagyobb cégek már ma is arra kényszerülnek, hogy több helyiségben szervezzék meg közgyûlésüket az érdeklõdök nagy száma miatt. A melléktermekben a részt vevõk monitorokon figyelhetik a fõteremben zajló eseményeket, és így biztosítottak részvételi, hozzászólási, szavazatai jogaik gyakorlása. Ezt az életközeli helyzetet lehet továbbfejleszteni, hogy a monitorokon látható események az Interneten jelenjenek meg és egy kódolásos módszerrel akár a résznyilvánosság is biztosítható.

1.Problémák természetesen itt is jelentkeznek. Például, hogy ezt a fajta közgyûlést az alapító okiratnak, a közgyûlés határozatának legitimálnia kell. A közgyûlés elnöke ebben a kérdésben önállóan nem dönthet.

2.Kérdéses, mi az eljárás akkor, ha egy részvényes igenlõen szavazna a titkos szavazáson, ám nem járul hozzá szavazatának nyílt elküldéséhez - eddigi állásfoglalások szerint az elküldés ebben az esetben kizárt -, illetve hogyan biztosítható a titkos szavazás és a szavazó azonosíthatósága egyidõben.

3.További problémát jelenthet az alapító okirat módosítások kötelezõ alakisága (közjegyzõi, ügyvédi okirat). Megoldást jelenthet a nyilvános szavazás intézménye, illetve kódolás általi titkosság biztosítása, mely a technika fejlõdésével valóság lehet, illetve a hitelesítés-szolgáltató eljárása, mely biztosítja a hagyományos papír alapú okiratokkal való egyenértékûséget.

4.Figyelemreméltó probléma a közgyûlés megtartásának helye, melyet általában a székhelyen kell megtartani, de az alapító okirat rendelkezhet ettõl eltérõen is. Így nem tiltott, hogy az egy virtuális helyen, az Interneten történjen.

Áthidaló, a titkos szavazás lehetõségét is megõrzõ megoldásként kigondoltuk, hogy ha a létrehozandó részvénytársaság közgyûlés az A helyen van megtartva, és zárt satelit vagy nyitott Internetes rendszer segítségével B és C helyekre azt közvetítjük akkor a taggyûlés helye az A pont, ahol elég a B és C ponton lévõ részvényeseknek egy megbízottat kijelölniük, akit a távollevõk korábban (alapító okiratban) képviseleti jogosultsággal ruháznak föl, és akinek polgárjogi kötelezettsége a megbízó utasításai szerinti eljárás. Ezt követõen a részvényesek megbízottjaiknak Interneten vagy távbeszélõn keresztül adhatnak utasításokat.

További megoldásként mutatkozik, mely a titkos szavazás lehetõségét is megõrzi, hogy a tagoknak az elektronikus aláírásról szóló törvényben szabályozottakhoz hasonlóan biztonsági kóddal biztosítanák a taggyûléshez való Internetes hozzáférést, illetve személyazonosságuk igazolását. Lehetõség van arra is, hogy egy elektronikus aláírást használjunk és szolgáltatót vegyünk igénybe. Ebben az esetben az aláírás során egy titkos kulcsot (a törvény szóhasználatával élve aláírás létrehozó adatot) és egy nyilvános kulcsot (a törvényben: aláírás ellenõrzõ adat) kell használni. Mindkét kulcs digitális jelek sorozatának fogható fel, melyeket megfelelõ programokkal kell és lehet kezelni. A titkos kulccsal az aláíró képes az elektronikus iraton egy kizárólag rá jellemzõ aláírást létrehozni, illetve adatokat titkosítani. A titkos kulcshoz tartozó nyilvános kulcs segítségével a címzett pedig ellenõrizheti az elhelyezett elektronikus aláírást. A folyamat neve nyilvános kulcsú elektronikus aláírás.

Az adott elektronikus aláírás kizárólag egy aláíró személyéhez kapcsolható, így a címzett ellenõrizheti a feladó személyazonosságát. Az aláírás ténye kétséget kizáróan bizonyítható, azaz az üzenet küldõje utólag nem hivatkozhat arra, hogy azt nem is írta alá. Egyértelmûen kimutatja, ha az adott dokumentum az aláírást követõen megváltozott. Bizonyos feltételek mellett az aláírás idõpontja is hiteles rögzíthetõ. Az elektronikus aláírásról szóló törvény indoklásában hangsúlyozza: a titkos kulcs az aláíró személyétõl fizikailag elkülönülten file-ként, flopy-n, esetleg chipkártyák formájában jelenik meg. A nyilvános kulcs bárki által megismerhetõ és hozzáférhetõ, ugyanis ez által határozható meg a kulcs tulajdonosának személyazonossága, azaz ez által ismerhetõ fel az aláírás. A nyilvános kulcs birtokosa nem okozhat kárt, hiszen az alapján elméletileg lehetetlen a titkos kulcsot megfejteni, így nincs lehetõség az elektronikus aláírás hamisítására.

Elektronikus aláírás tehát a törvény szövege szerint: elektronikus dokumentumhoz azonosítás céljából logikailag hozzárendelt és azzal elválaszthatatlanul összekapcsolt elektronikus adat, illetõleg dokumentum.

Fokozott biztonságú elektronikus aláírás: elektronikus aláírás, amely megfelel a következõ követelményeknek:
alkalmas az aláíró azonosítására és egyedülállóan hozzá köthetõ, olyan eszközzel hozták létre, mely kizárólag az aláíró befolyása alatt áll, a dokumentum tartalmához olyan módon kapcsolódik, hogy minden - az aláírás elhelyezését követõen az iraton, illetve dokumentumon tett - módosítás érzékelhetõ.

Fenti lehetõségeket mindenféleképpen érdemes az alapító okiratban szabályozni a felelõsség és érvényesség kritériumainak tekintetében is. Fenti lehetõséget kihasználva nagyszámú résztvevõk gyakorolhatják hozzájárulási, hozzászólási, kérdezési, tájékoztatás iránti jogosítványaikat. (Világméretû többnyelvûségre megoldást jelenthetnek a fejlett fordítóprogramok).

II.Elektronikus kereskedelem, ÁSZF

Miután a cég létrejött, és mûködésre kész az Interneten, az Interneten való megjelenést kell biztosítani. Ennek technikai feltételeivel jelen dolgozatban nem foglalkozom. Inkább az eljárást venném figyelembe az elsõ lépésként az ún. Domaine nevet kell meghatározni és bejegyezni a világhálón, a IANA szervezetnél, ezt könnyen megtehetjük bármelyik szolgáltatónál vagy az Interneten is.. A Domaine név kiválasztásánál figyelembe kell vennünk azt, hogy az Interneten két ugyanolyan név nem szerepelhet, ugyanis a Domaine név egy számsor, mely egyértelmûen azonosítja a hálózathoz kapcsolódó felhasználót. Itt csak utalnék arra az eltérésre, amely a cégjoggal áll szemben, hogy a rendelkezõnek nincs jogában saját nevét használni. Ezt követõen megfelelõ logó és megjelenést kellett tervezni a cégnek, melyet szabadalmi hivatalban kellett engedélyezési eljárás alá vonni. Ezután már az Internetes háló részei vagyunk és készen állunk a gazdasági információs tevékenység folytatására. A viták megelõzése érdekében ajánlott bizonyos kérdéseket és az alkalmazandó jog meghatározását szerzõdésben rendezni. Tekintettel arra, hogy a világ fõbb jogrendszerei magánjogukban diszpozitívan szabályoznak, a speciális szerzõdés lex priváteként köti a feleket, melyek teljesítését egyezõ akarattal közösen vállalják. Figyelemre méltó itt a nemzetközi magánjogi joganyag, mely a lex pro voluntare-t elsõdlegesen kezeli és csak a jogválasztás hiányában rendeli alkalmazni kollíziós jogot. Ez természetesen nem érinti a kógens feltétlenül alkalmazandó szabályokat. Az általános szerzõdési feltételek megkönnyítik a szerzõdéskötéseket olyan esetekben, amikor a vállalkozások nagy számban kötnek ügyleteket. Az ügyfélnek ilyenkor gyakorlatilag annyi lehetõsége van, hogy vagy elfogadja a feltételeket, vagy nem.

Jelen elképzelésben a cégnek általános szerzõdési feltételében egy virtuális bolti tevékenységet kellett szabályozni figyelemmel arra, hogy árverések lehetõségét is biztosítsuk. További elképzelés volt egy chat-room létrehozása, mely a fogyasztók kommunikációs lehetõségeit és a fogyasztók informálását is segítheti. E részhez tartozik a vevõkkel való kapcsolattartás belsõ szabályzata, mely a panaszok elintézését a fogyasztóvédelem érvényre juttatását is magában foglalja.

Általános Szerzõdési Feltételek

  1. Az 1997/CXLIX tv vezette be a fogalmat a Ptk-ba, melyet a fogyasztóvédelmi rendelkezésekkel együtt kell tárgyalni. (18/1999, 17/1999). Az általános szerzõdési feltétel csak akkor válik a szerzõdés részévé, ha alkalmazója lehetõvé tette, hogy a másik fél annak tartalmát megismerje és azt a másik fél elfogadta. Tájékoztatni kell a másik felet arról is, mely rendelkezés tér el a szokásos szerzõdéses gyakorlattól, vagy a felek közt korábban létrejött gyakorlattól. A hallgatás akkor válthat ki joghatást, ha valamilyen többletelemmel is bír, vagyis ráutaló magatartásként is lehet értékelni.
  2. A fogyasztóvédelem tárgyában az 1997. évi CLV. tv. A fogyasztóvédelemrõl és a kormány 18/1999-es számú kormányrendelete a fogyasztóval kötött szerzõdésben tisztességtelennek minõsülõ feltételekrõl jelen témakörben is irányadóak. Itt röviden szólnék az utóbbi kormányrendeletrõl. A rendelet értelmében a fogyasztó szó mindig természetes személyt jelent és ráadásul olyan embert, aki nem pénzkeresõ munkájához vásárol, hanem „szolgálaton kívüli igényét elégíti ki. A rendelet elsõ szakaszában csupa olyan magatartást találunk az eladó részérõl, amely már a Ptk-ban is semmisséget vagy megtámadhatóságot eredményez. A második szakaszban található tényállások azokat a magatartásokat összegzik, amelyek az ellenkezõ bizonyításáig minõsülnek tisztességtelennek. Ezen mesterségesen kreált tényállások egyes vélemények szerint sok vita alapjául szolgálhatnak, ugyanis kérdéses lehet, mennyi az ésszerûtlenül rövid határidõ, melyek az ésszerûtlen alaki követelmények és mennyi az aránytalanul hosszú határidõ. A fenti kormányrendelet a kérdések eldöntését a békéltetõ bizottság hatáskörébe teszi. Itt kérdéses, hogy egységes lesz-e a joggyakorlat. Tisztességtelennek minõsülnek azok a feltételek, amelyek a szerzõdés értelmezésével a gazdálkodó szervezetet egyoldalúan jogosítják. A rendelet egy felsorolást is tartalmaz az ilyennek minõsíthetõ és ilyennek minõsülõ feltételekrõl.

Az Interneten az általános szerzõdési feltételek csak akkor lehetnek a jogügylet részei, ha az ügyfélnek módja volt azt megismerni, és elfogadta azokat. Ezt két módon biztosítjuk. A bejelentkezéskor az általános szerzõdési feltételeket el kell fogadni, és csak ezután nyílik hozzáférés az oldalakhoz. Másrészt az áru megrendelésekor egy ún. linknek kell megjelennie, mely kivonatolt emlékeztetõt tartalmaz. Ez a link egyértelmû, nagy és látható, mely egy további mozdulattal az egész általános szerzõdési feltételeket betölti. Lehetõséget kell biztosítani az ügyfél részére a szerzõdés letöltésére. A szerzõdést és annak változásait írásba foglalt szerzõdésként kell kezelni és azt a cégnek meg kell õrizni.

  • kapcsolódó anyagok
INTERNET
INTERNET-JOG
E-KERESKEDELEM
ELEKTRONIKUS ALÁÍRÁS
INFORMATIKA
TANULMÁNY