Az elkövető „szaga” egy olyan nyom, mely – az elkövető akarata ellenére – minden esetben rögzül a bűncselekmény elkövetésekor az elkövetés helyszínén. A szagazonosítás fontos bizonyítási eszköz tehát a büntetőeljárás során, ezért az eljáró hatóságoknak nem csak joga, hanem kötelessége is a bűncselekmények helyszínén szagnyomokat rögzíteni.
A tanulmány bemutatja a szagazonosítás jelentőségét, hogy hol helyezkedik el a bizonyítékok zárt logikai láncolatában, a szag rögzítésének menetét, a szagazonosító kutya kiképzését és a szagazonosítás eredményének értékelését és fontosságát a büntetőeljárásban.
A Szerző bírósági titkár a Szolnoki Járásbíróságon.