Címke: kriminalisztika

Hazudik vagy sem? – A hazugságvizsgálat jogi vonatkozásai

Hazudik vagy sem?

A hazugságvizsgálat jogi vonatkozásai - Mikor és mely szabályok alapján alkalmazható?

Agyonhallgatott kriminalisták – Endrődy versus Pekáry

A bűnügyi szakemberek és a kriminalisták zöme, szinte betéve tudja, miszerint a daktiloszkópiát, vagyis a személyazonosság megállapítására alkalmazott ujjnyomatvételi módszert Pekáry Ferenc 1902 nyarán „hozta be” Magyarországra. A daktiloszkópia magyarországi bevezetésével kapcsolatos „Pekáry-kultusz” szakmai körökben olyannyira tartja magát, hogy a 2019-ben megjelent Balláné-féle Krimináltechnika egyetemi tankönyv Endrődy Géza nevét még lábjegyzetben sem említi, pedig Endrődy korszakalkotó művében (A bűnügyi nyomozás kézikönyve) már 1897-ben írt a daktiloszkópiáról, annak a személyazonosításban betöltött szerepéről (lényegében meghatározta a daktiloszkópia négy alaptételét), sőt, ha némileg kezdetlegesen is, de leírta az ujjlenyomat vételének folyamatát és az ahhoz szükséges eszközöket. Szerencsére léteznek olyan művek, amelyek e témában...

Forrónyomos felderítés

A forrónyomos felderítést gyakran (és helytelenül) azonosítják a forrónyomon üldözéssel – sokan nincsenek tisztában egyik szakkifejezés jelentésével sem. A forrónyomon üldözés és a forrónyomos felderítés egymással nem csereszabatos fogalmak. A forrónyomon üldözés egyfajta típusa az üldözésnek és részét képezi a forrónyomos felderítésnek; ez utóbbi pedig a késedelmet nem tűrő eljárási cselekmények és intézkedések körébe tartozik. A tanulmány célja a jelzett terminológiai zavar megszüntetése: a Szerző egyfelől megkísérli „helyre tenni” a forrónyomon üldözés és a forrónyomos felderítés értelmezése körül kialakult problémát; másfelől ismerteti a forrónyomos felderítés jelentőségét, célját, feladatát és alapmodelljét. A Szerző mb. oktató a Károli Gáspár Református Egyetem Állam-...

Daktiloszkópiai nyilvántartás Magyarországon – Az ujj- és tenyérlenyomatok bűnügyi célú kezelése

A tanulmány elsősorban a daktiloszkópiai adatok adatvédelemi vonatkozásaival foglalkozik. Kitér mind nemzetközi, mind hazai vonatkozásban a daktiloszkópiai adatok létrejöttének, illetőleg nyilvántartásának történetére, érintve számos Európai Uniós joganyagot is. A Szerző által feldolgozott témakörnek meglehetősen kevés a „szakirodalma”. A tanulmány nem csupán a büntetőjoggal, hanem összességében véve az adatvédelemmel, valamint az uniós joggal foglalkozó szakembereknek és a téma iránt érdeklődőknek is számos újdonságot kínál. A Szerző törvényszéki titkár a Miskolci Törvényszéken. Letöltés

  • 1
  • 2
  • 5