Címke: kriminalisztika

A bűnügyi szakemberek és a kriminalisták zöme, szinte betéve tudja, miszerint a daktiloszkópiát, vagyis a személyazonosság megállapítására alkalmazott ujjnyomatvételi módszert Pekáry Ferenc 1902 nyarán „hozta be” Magyarországra. A daktiloszkópia magyarországi bevezetésével kapcsolatos „Pekáry-kultusz” szakmai körökben olyannyira tartja magát, hogy a 2019-ben megjelent Balláné-féle Krimináltechnika egyetemi tankönyv Endrődy Géza nevét még lábjegyzetben sem említi, pedig Endrődy korszakalkotó művében (A bűnügyi nyomozás kézikönyve) már 1897-ben írt a daktiloszkópiáról, annak a személyazonosításban betöltött szerepéről (lényegében meghatározta a daktiloszkópia négy alaptételét), sőt, ha némileg kezdetlegesen is, de leírta az ujjlenyomat vételének folyamatát és az ahhoz szükséges eszközöket. Szerencsére léteznek olyan művek, amelyek e témában...

A forrónyomos felderítést gyakran (és helytelenül) azonosítják a forrónyomon üldözéssel – sokan nincsenek tisztában egyik szakkifejezés jelentésével sem. A forrónyomon üldözés és a forrónyomos felderítés egymással nem csereszabatos fogalmak. A forrónyomon üldözés egyfajta típusa az üldözésnek és részét képezi a forrónyomos felderítésnek; ez utóbbi pedig a késedelmet nem tűrő eljárási cselekmények és intézkedések körébe tartozik. A tanulmány célja a jelzett terminológiai zavar megszüntetése: a Szerző egyfelől megkísérli „helyre tenni” a forrónyomon üldözés és a forrónyomos felderítés értelmezése körül kialakult problémát; másfelől ismerteti a forrónyomos felderítés jelentőségét, célját, feladatát és alapmodelljét. A Szerző mb. oktató a Károli Gáspár Református Egyetem Állam-...