Címke: kriminalisztika

Hazudik vagy sem? – A hazugságvizsgálat jogi vonatkozásai

Hazudik vagy sem? – A hazugságvizsgálat jogi vonatkozásai

A vallomások őszinteségének vizsgálata évezredes múltra tekint vissza. A módszerek az idők során sokat változtak, a cél azonban változatlan: tényszerű adatot megállapítható ténnyé erősíteni. De milyen esetben és mely szabályok alapján alkalmazható a hazugságvizsgálat? Ki és milyen eljárás keretében végezheti? És vajon kijátszható-e a polligráf?

Agyonhallgatott kriminalisták – Endrődy versus Pekáry

A bűnügyi szakemberek és a kriminalisták zöme, szinte betéve tudja, miszerint a daktiloszkópiát, vagyis a személyazonosság megállapítására alkalmazott ujjnyomatvételi módszert Pekáry Ferenc 1902 nyarán „hozta be” Magyarországra. A daktiloszkópia magyarországi bevezetésével kapcsolatos „Pekáry-kultusz” szakmai körökben olyannyira tartja magát, hogy a 2019-ben megjelent Balláné-féle Krimináltechnika egyetemi tankönyv Endrődy Géza nevét még lábjegyzetben sem említi, pedig Endrődy korszakalkotó művében (A bűnügyi nyomozás kézikönyve) már 1897-ben írt a daktiloszkópiáról, annak a személyazonosításban betöltött szerepéről (lényegében meghatározta a daktiloszkópia négy alaptételét), sőt, ha némileg kezdetlegesen is, de leírta az ujjlenyomat vételének folyamatát és az ahhoz szükséges eszközöket. Szerencsére léteznek olyan művek, amelyek e témában...

Forrónyomos felderítés

A forrónyomos felderítést gyakran (és helytelenül) azonosítják a forrónyomon üldözéssel – sokan nincsenek tisztában egyik szakkifejezés jelentésével sem. A forrónyomon üldözés és a forrónyomos felderítés egymással nem csereszabatos fogalmak. A forrónyomon üldözés egyfajta típusa az üldözésnek és részét képezi a forrónyomos felderítésnek; ez utóbbi pedig a késedelmet nem tűrő eljárási cselekmények és intézkedések körébe tartozik. A tanulmány célja a jelzett terminológiai zavar megszüntetése: a Szerző egyfelől megkísérli „helyre tenni” a forrónyomon üldözés és a forrónyomos felderítés értelmezése körül kialakult problémát; másfelől ismerteti a forrónyomos felderítés jelentőségét, célját, feladatát és alapmodelljét. A Szerző mb. oktató a Károli Gáspár Református Egyetem Állam-...

Daktiloszkópiai nyilvántartás Magyarországon – Az ujj- és tenyérlenyomatok bűnügyi célú kezelése

A tanulmány elsősorban a daktiloszkópiai adatok adatvédelemi vonatkozásaival foglalkozik. Kitér mind nemzetközi, mind hazai vonatkozásban a daktiloszkópiai adatok létrejöttének, illetőleg nyilvántartásának történetére, érintve számos Európai Uniós joganyagot is. A Szerző által feldolgozott témakörnek meglehetősen kevés a „szakirodalma”. A tanulmány nem csupán a büntetőjoggal, hanem összességében véve az adatvédelemmel, valamint az uniós joggal foglalkozó szakembereknek és a téma iránt érdeklődőknek is számos újdonságot kínál. A Szerző törvényszéki titkár a Miskolci Törvényszéken. Letöltés

Nyomravezetői díj – avagy a milliókat érő információ

Nyomravezetői díj – avagy a milliókat érő információ

A bűnüldöző szervek a bűnfelderítés hatékonyságának fokozása érdekében világszerte fordulnak az állampolgárok együttműködő segítségéhez – egy-egy bizonyítékként szolgáló információ akár milliókat is érhet. De mit is jelent pontosan a nyomravezetői díj? Milyen bűncselekmények feltárása érdekében tűzhető ki? Milyen információ bír értékkel a nyomozó hatóság számára?

Nyomszakértők nyomában

Nyomszakértők nyomában

Sok legenda keringi körül a bűnügyi technikusi munkát, amiért többek közt a helyszínelős sorozatok is „ludasak”. Luczay-Pénzes Attila igazságügyi nyomszakértő szerint ebben a hivatásban a gondolkodás a legfontosabb, hiszen egy múltbeli cselekményt kell rekonstruálni, az elkövető nyomait megkeresni.

Justizmord, avagy “az igazság megölése”  a modern büntetőeljárásban – Okok és következmények

Justizmord, avagy “az igazság megölése” a modern büntetőeljárásban – Okok és következmények

Negyvenhárom – 43 (!) − év után szabadult egy férfi, C.R. Finch az Amerikai Egyesült Államokban, miután kiderült, hogy a terhére rótt bűncselekményt nem ő követte el. A férfi a halálsort is megjárta, kivégzésére csupán azért nem került sor, mert az ítélete után eltörölték a halálbüntetést Észak-Karolinában. Ő egy a sok közül, aki justizmord áldozata lett. De mi eredményezheti az „igazság halálát” a modern büntetőeljárásokban?

  • 1
  • 2
  • 4