Háromnapos munkabeszüntetésbe kezdtek a szerbiai ügyvédek hétfőn, tiltakozásul az igazságügyi törvények közelmúltbeli módosítása ellen – jelentette be a Szerbiai Ügyvédi Kamara. A kamara február 11-én közzétett határozatában felszólította az illetékes hatóságokat, hogy helyezzék hatályon kívül a január végén elfogadott igazságügyi törvénymódosításokat, amelyek a véleményük szerint az igazságügyet kormányzati ellenőrzés alá vonják.
A Szerbiai Ügyvédi Kamara határozatában azt is jelezte, hogy amennyiben nem történik érdemi változás, február 23. és 25. között országos munkabeszüntetést tartanak. Mivel nem érkezett válasz, az ügyvédek hétfőn országos tiltakozásba kezdtek, vagyis szerdáig nem járnak el semmilyen ügyben, kivéve a sürgős és törvényben meghatározott eseteket.
A kivételek közé tartoznak azok az ügyek, amelyekben a terheltek előzetes letartóztatásban vannak, a kiskorúakat érintő eljárások, a családon belüli erőszakkal kapcsolatos ügyek, továbbá azok a jogi lépések, amelyek elmulasztása a felek számára joghátrányt okozna.
A munkabeszüntetés ideje alatt az ügyvédek kizárólag olyan beadványokat nyújthatnak be, illetve olyan eljárási cselekményeket végezhetnek, amelyek elmulasztása jogvesztő határidő túllépésével járna. A kamara szerint ez az a minimális működési szint, amely még biztosítja az ügyfelek alapvető jogainak és érdekeinek védelmét.
Az ügyvédi kamara hangsúlyozta:
a döntésüket a közelmúltban elfogadott igazságügyi törvénymódosítások indokolták, amelyek hatálybalépése „veszélyezteti a Szerbia minden polgára számára az alkotmány által garantált alapvető emberi jogokat és szabadságokat, a bíróságok függetlenségét és az ügyészség önállóságát.”
Február 10-én a délvidéki ügyvédek már egynapos munkabeszüntetést tartottak ugyanezen törvénymódosítások miatt, és akkor kezdeményezték, hogy országos szinten is hirdessenek háromnapos tiltakozást
Szombaton több száz jogász vonult utcára Belgrádban – bírák, ügyészek, ügyvédek és az igazságügyi rendszer más dolgozói.
A gyülekező délután 14 órakor kezdődött a Vezérkar épületnél, majd beszédek után a résztvevők a Szervezett Bűnözés Elleni Ügyészség épületéhez vonultak. A tiltakozást a Bírósági Dolgozók Szakszervezete, a Szerbiai Ügyészek Egyesülete és a CEPRIS Igazságügyi Kutatóközpont szervezte, a rendezvényt támogatta a Szerbiai és a Belgrádi Ügyvédi Kamara is.
A felszólalók között volt Radovan Lazić, az Újvidéki Fellebbviteli Ügyészség képviselője, Aleksandar Jovanović, az Újvidéki Alapfokú Bíróság bírája, Vladimir Prijović, a Belgrádi Ügyvédi Kamara elnöke, valamint Milimir Lukić volt fellebbviteli bíró.
A demonstráció középpontjában az igazságügyi törvények módosítása állt. A szervezők és felszólalók szerint a jogszabály-változtatásokat szélesebb körű társadalmi vita nélkül fogadták el, és azok hatással lehetnek az intézmények függetlenségére. Több beszédben elhangzott: az igazságszolgáltatás függetlensége kulcsszerepet játszik a korrupció elleni fellépésben és a jogállamiság fenntartásában.
A rendezvényen erőteljes hangvételű felszólalások is elhangzottak, amelyek az intézmények működésével és a közéleti folyamatokkal kapcsolatban fogalmaztak meg kritikákat. A demonstráció békésen zajlott, a résztvevők a jogállami elvek érvényesítésének fontosságát hangsúlyozták. A szervezők szerint a cél az, hogy szélesebb társadalmi párbeszéd induljon az igazságügyi rendszer jövőjéről és az intézményi garanciák megerősítéséről.
Sürgősségi véleményezést kért a Velencei Bizottságtól a szerb képviselőház elnöke az igazságügyi törvénycsomagról – A testület csak hónapok múlva hoz döntést
Az igazságügyi törvények módosítására irányuló törvénycsomagot Uglješa Mrdić, az igazságügyi bizottság elnöke és a Szerb Haladó Párt (SNS) parlamenti képviselője nyújtotta be, aki azt állította, hogy a csomag nagyobb hatékonyságot hoz majd a működésben. Később elmondta, hogy az új törvényekre azért volt szükség, mert az igazságügyi rendszer bizonyos szegmensei – élén a Szervezett Bűnözés Elleni Ügyészséggel -, megítélése szerint az állam ellen fordultak, s képesek lettek volna minisztereket, sőt, még magát Aleksandar Vučićot is letartóztatni.
Az igazságügyi törvények módosítására irányuló javaslatokat a szerb parlament január 28-án fogadta le és Aleksandar Vučić elnök január 30-án írta alá. A hatálybalépést követően még hangosabbak lett a bírálók hangja.
Az Európai Unió szerint a törvénycsomag “visszalépést jelent, azt nem hangolták össze az EU-s irányelvekkel, így az integrációs folyamat is megreked ezen a területen”.
„2026. február 10-i levelében Ana Brnabić, a szerbiai képviselőház elnöke sürgősségi véleményt kért az Európa Tanács Velencei Bizottságától a közvádlói törvény, a Legfőbb Ügyészi Tanácsról szóló törvény, a magas technológiai bűnözés elleni küzdelemben illetékes állami szervek szervezetéről és hatásköréről szóló törvény, a bírákról szóló törvény, valamint a bíróságok és ügyészségek székhelyéről és területi illetékességéről szóló törvény módosításairól és kiegészítéseiről” – közölte az Európa Tanács Velencei Bizottsága.
A sürgősségi véleményt – mint jelezték – belátható időn belül elkészítik, majd 2026 júniusában a Velencei Bizottság plenáris ülésén terjesztik megerősítésre.
(Forrás: magyarszo.rs, m.vajma.info, szmsz.press)