A nemzeti doppingellenes hatóság nem sérti az általános adatvédelmi rendeletet (GDPR) azáltal, hogy a doppingszert használó hivatásos sportoló személyes adatait közzéteszi az interneten. Az adatvédelemhez való jogba emiatt történő beavatkozást igazolhatja az ilyen közzétételhez fűződő preventív cél – véli Ćapeta főtanácsnok a C-115/22. számú, NADA és társai ügyben közzétett indítványában.
15 fővel bővül az Európai Parlament a következő jogalkotási ciklusban – De miért és hogyan növekszik a mandátumo száma?
12 ország osztozik 15 új képviselői mandátumon a 2024-es európai választásokon: két-két további képviselői helyet kap Franciaország, Spanyolország és Hollandia, egyet-egyet pedig Ausztria, Dánia, Belgium, Lengyelország, Finnország, Szlovákia, Írország, Szlovénia és Lettország. A mandátumok számának növelését az indokolja, hogy a 2019-es választások óta változott az EU népességének aránya.
Tud róla az ügyfeled, hogy követi a weboldalad? – Pixelek és trackerek – Amit az internetes webhelyebe ágyazott nyomkövetők hasznlatával kapcsolatban tudni érdemes!
Egyes technológiai óriások, mint a nemrég Facebookról átkeresztelt Meta, a TikTok, vagy a Google hirdetéskezelési és marketing eszközeit (Meta Pixel, TikTok Pixel, Google Analytics) rengeteg hazai vállalkozás alkalmazza weboldalán annak érdekében, hogy hatékonyabban és célzottabban tudják elérni saját célközönségüket, illetve weboldal látogatóik tevékenységét elemezzék. Ma már nincs olyan marketing szakember, aki a fenti szolgáltatások közül...
Az üzemi baleset társadalombiztosítási megközelítése és a bírói gyakorlat
A tanulmány a baleset fogalmának kifejtését követően az üzemi baleset és a foglalkozási megbetegedés eseteit veszi részletesen sorra, kitérve ezek kapcsán az irányadó bírói gyakorlatra. Arra keresi a választ, hogy mely szempontok mentén minősül a baleset üzemi balesetnek és mely esetekben kizárt annak megállapítása. A Szerző ismerteti az üzemi baleset felmerülése esetén annak jelentésére, kivizsgálására,...
Eltérő kárfelelősségi mércék a szerződési jogban
A 2014. március 15. napján hatályban lépett Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) a magyar kártérítési felelősség rendszerét alapjaiban megváltoztatta, ugyanis a kártérítési felelősség korábbi, egységes szerkezetét megbontva, szétválasztotta a két felelősségi rendszert: a szerződésen kívül okozott károkért és szerződésszegéssel okozott károkért való felelősséget. A szétválasztás egyik döntő pontja a szerződésszegéssel okozott károkért...
Egyre több az adóellenőrzés – Nem árt résen lenni! – A hatóság már sok esetben él a 200%-os adóbírság és az ideiglenes biztosítási intézkedés lehetőségével!
Már tavaly is megfigyelhető volt, hogy többéves csökkenés után ismét egyre többet ellenőriz az adóhatóság: 2022-ben 6,2%-kal emelkedett a revíziók száma az előző évhez képest. A tapasztalatok alapján ez a tendencia idén még erőteljesebben folytatódik. Az ellenőrzések legnépszerűbb adóneme ugyanakkor továbbra is az áfa. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda összefoglalójából kiderülnek a részletek.
Az eladósodástól védi a fogyasztókat egy új uniós irányelv – Kötelező lesz a hitelképesség-értékelés és szigorodnak a hirdetési szabályok
A fogyasztó hitelképességének hatékonyabb vizsgálatát írja elő egy új uniós irányelv. Díjplafonokat vezetnek be a jogalkotók a túlzott kamatlábaktól való védelem érdekében, és értelmében a jövőben a fogyasztóknak jogukban áll majd 14 napon belül, indoklás nélkül elállni a hitelmegállapodástól. A tagállamodnak két éven belül kell átültetniük saját jogrendükbe az új szabályokat.
321 adótartozással terhelt céget fantomizált az „üzleti angyal” – Két ügyvéd is tagja volt a 12 főből álló bűnszervezetnek
A Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás és közokirat-hamisítás miatt vádat emelt egy férfival szemben, aki magát „üzleti angyalnak” nevezve, egy 12 főből álló bűnszervezet irányítójaként adótartozással terhelt cégek fiktív átvételét és vagyonuk eltüntetését szervezte.
Az alzálogjog érvényesítésével kapcsolatos módosítások a végrehajtási törvényben
A hatályos Ptk. által korábban felélesztett alzálogjog intézménye, illetőleg azzal összefüggésben a jogszabályi környezetnek a hitelezési gyakorlat által életre hívott változásai elengedhetetlenül szükségessé tették a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) zálogjog érvényesítésére vonatkozó rendelkezéseinek az újragondolását. Jogalkotó általi reflexió a gazdaság versenyképességének növelése érdekében történő törvénymódosításokról szóló 2023. évi XXXIX. törvény (Módtv.)...