Akár 3 év szabadságvesztésre is ítélheti a bíróság a jövőben azt, aki járványügyi intézkedés végrehajtását akadályozza, ha pedig valaki valótlan hírek terjesztésével a védekezés eredményességét akadályozza, akár 5 évig terjedő szabadságelvonással is büntethető. A koronavírus okozta veszélyhelyzetre tekintettel kiegészültek a Büntető Törvénykönyv közbiztonság és a köznyugalom fejezetei.
Alaptörvény-sértő rendelkezés a szakképzési törvényben – Az Alkotmánybíróság a rendelkezés alkalmazásának kizárásáról döntött
Szükséges biztosítani, hogy alaptörvény-ellenes norma ne érvényesülhessen a jogrendben, továbbá hogy a hasonló ténybeli alapból származó, azonos jog alapján megítélendő jogviszonyok hasonló elbírálást nyerjenek a rendes bíróságok előtt – szögezi le az Alkotmánybíróság III/507/2020. számú, törvényi rendelkezés alkalmazását kizáró határozatában.
Hatalmas bírságok alkotmánysértő rendelet alapján – A román alkotmánybíróság egy teljes rendeletet semmisített meg
A román alkotmánybíróság szerdán alkotmányellenesnek nyilvánította azt a sürgősségi kormányrendeletet, amelynek alapján hatalmas bírságokkal sújtották az elmúlt két hónapban a kijárási tilalmat megszegőket.
Könnyített közbeszerzések a védekezéssel összefüggésben – Jelentősen egyszerűsödtek a szabályok!
Jelentősen egyszerűsödtek a koronavírus elleni védekezéssel összefüggő közbeszerzések szabályai. Így a nemzeti értékhatárt elérő beszerzések esetén elegendő lehet három ajánlatot bekérni, sőt kivételes sürgősség esetén akár egyetlen cég közvetlenül is felhívható ajánlattételre – hívja fel a figyelmet dr. Vass Réka, a Baker McKenzie szakértője.
Mulasztással előidézett alaptörvény-ellenesség az Info. törvényben – Az Alkotmánybíróság a hiátus megszüntetésére hívta fel a jogalkotót
A közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jog védelme megköveteli, hogy az adatigény minden tájékoztatásra kötelezettet illetően bíróság előtt érvényesíthető és kikényszeríthető legyen – szögezi le az Alkotmánybíróság III/629/2019. számú, mulasztással előidézett alaptörvény-ellenesség megállapításáról szóló határozatában.
Tárgyalás nélkül is átadhatják a hagyatékot a közjegyzők! – Több ezer ügy zárható le személyes találkozás nélkül
Tárgyalás nélkül is átadhatják egy elhunyt hagyatékát az örökösöknek a közjegyzők a veszélyhelyzet idején. Akár a következő hónapok több tízezerre tehető hagyatéki ügyének jelentős része a következő időszakban személyes megjelenés nélkül is lezárható, így az örökösöknek nem kell megvárniuk a járvány elmúltát, hogy hozzájussanak a hagyatékhoz. Akik viszont ragaszkodnak a tárgyaláshoz, azoknak meg kell várniuk...
Eljárás a strasbourgi bíróság előtt – emberi jogok és alapvető szabadságok védelme
Bárki, akinek az állam emberi jogát vagy alapvető szabadságát megsértette a Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulhat jogorvoslatért. De mit is jelent ez pontosan? Mikor és milyen ügytípusokban fordulhatunk Strasbourghoz? Mi az eljárás menete? Kiterjed-e a strasbourgi bíróság hatásköre a nemzeti hatáskörben meghozott bírósági döntésekre?
Ismét a Kúria elé kerül a lúgos orvos ügye – Az Alkotmánybíróság döntése alapján – Mi indokolja az ismételt eljárást?
Az Alkotmánybíróság döntése alapján a Kúria öttagú tanácsban vizsgálhatja felül a lúgos-orvos ügyét, pedig a legfőbb bírói fórum 7 évvel ezelőtt történt súlyos testi csonkítást és feldolgozhatatlan lelki sérüléseket okozó kegyetlen bűncselekmény tárgyában már 2018 nyarán jogerős ítéletet hozott. Mi indokolja az ismételt eljárást?
Határidők számítása közigazgatási perekben a veszélyhelyzet alatt – A Kúria Közigazgatási Kollégiuma véleményt fogadott el
A Kúria Közigazgatási Kollégiuma – a veszélyhelyzet idejére meghatározott módon – kollégiumi véleményt fogadott el a veszélyhelyzeti eljárási szabályok egységes értelmezéséről a közigazgatási perekben. Az 1/2020 (IV.23.) számú KK vélemény kitér többek között a közigazgatási jogvitákban alkalmazott eljárási határidők érvényesülésére és számításuk módjára.
24 hónapos munkaidőkeret a koronavírusra tekintettel – Hiányoznak a jelenlegi szabályozás garanciális elemei? – Szakértői vélemény
A jelenlegi munkaerőpiaci helyzetben mind a bértámogatásról, mind a 24 hónapos munkaidőkeretről szóló rendeletek alapvető segítséget jelenthetnek a munkáltatók számára, hogy a jelenlegi nehéz körülmények ellenére képesek legyenek alkalmazásban tartani munkavállalóikat. A hosszabb munkaidőkeretet szabályozó rendelet hatékonysága ugyanakkor növelhető lenne néhány módosítással, emellett szükséges lenne a munkavállalók érdekeit védő garanciális szabályok bevezetése a BDO Legal...