Magyarországon jelenleg több, mint félmillió egyéni vállalkozót tart nyilván a KSH, vagyis jól látható, hogy rengeteg ember ilyen formában végez gazdasági tevékenységet. Az egyéni vállalkozók nagy számára és az „intézmény” népszerűségére tekintettel érdemes megvizsgálni, hogy ki lehet egyéni vállalkozó és ki az, akit a jogszabályok kizárnak ebből a körből.
Ártó szándékú hackerek vagy pozitív célzatú hacktivisták? – Bűnözők és szabadságharcosok a kibertérben
A technológia folyamatos fejlődésével, a digitalizáció fékezhetetlen térhódításával a kiberfenyegetések forrásai a mai világban egyre nagyobb méreteket öltenek. A kibertér szereplői, azaz az elkövetői kör mind ötleteikben, mind motivációikban igencsak eltérő képet festenek le a kibertámadásokról. Kik is tartoznak ebbe a mezőbe?
Joggal a gyermekek érdekében és védelmében – November 20-dika a gyermekjogok világnapja
A gyermekek védelme, egészséges testi-lelki-szellemi fejlődésük biztosítása mindennél fontosabb a magyar kormány számára – hangsúlyozta az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) a gyermekjogi világnapon, szerdán.
Büntetőjogászokhoz szólt Ferenc pápa – A Büntetőjog Nemzetközi Társaságának világkongresszusa a Vatikánban
“A valódi igazságosság párbeszéden alapul” – hangoztatta Ferenc pápa, amikor fogadta a Büntetőjog Nemzetközi Társasága világkongresszusának résztvevőit. A kongresszust az elmúlt héten tartották Rómában, 600 résztvevőjét pénteken délben fogadta a pápa a Vatikánban. Beszédében az egyházfő az emberi igazságosság kritikus jellegét és az igazságosság keresztény szellemű megközelítését hangsúlyozta.
Csoportos adóalanyiság – Az adókedvezmény jobb kihasználásának lehetőségei!
A már működő társaságok esetében 2019. november 1-je és 20-dika között lehetett bejelentést tenni arról, hogy azok a magyar kapcsolt vállalkozások, akik a feltételeknek megfelelnek, csoportos társasági adóalannyá válnak. „A legnagyobb előnyökkel a fejlesztési adókedvezmények jobb kihasználása terén járhat e forma választása, de a transzferár-adminisztráció ráfordításait is jelentősen csökkentheti.” – emelte ki Jancsa-Pék Judit, a...
Több mint 60 százalékkal emelkedik a bírók bére – Az átfogó bírói és ügyészi illetményrendezés három ütemben valósul meg
A kormány három részletben emeli a bírák és az ügyészek illetményét: január 1-jétől a bírák átlagosan 32 százalékos, az ügyészek 21 százalékos illetményemelésben részesülnek, majd 2021-ben és 2022-ben 12, illetve 13 százalékos emelésben – jelentette be Varga Judit igazságügyi miniszter szerdán Budapesten, sajtótájékoztatón.
Vitathatóak-e bíróság előtt az Állami Számvevőszék megállapításai? – Az Alkotmánybíróság alkotmányos követelményt állapított meg
Az Állami Számvevőszék megállapításai alapján indult végrehajtási jellegű közigazgatási cselekmények jogszerűségét erre irányuló kereset alapján a bíróság érdemben, a cselekmény jogalapja körében felülvizsgálhatja – szögezi le az Alkotmánybíróság IV/1655/2018. számú, alkotmányos követelményt megállapító határozatában.
Szabályozott újságírás – Hiteles és tisztességes média jogi és etikai normák alapján
Az őszi parlamenti ülésszak kezdetétől szigorodtak az országgyűlési tudósítás rendjének szabályai, az Országházban és az Országgyűlés Irodaházának épületében új helyszínek szolgálnak a média munkatársai munkavégzési és tartózkodási helyéül. De mi is a média feladata? Ki minősül újságírónak és milyen előjogok és kötelezettségek illetik? A jog szabályain kívül milyen normákat kell még betartania egy médiamunkásnak?
Halált okozó testi sértés bűntettében bűnös a darnózseli hentes – De miért nem emberölésért marasztalták el a feleséggyilkost?
A közvéleményt is sokkolta a hír, miszerint a médiában csak „darnózseli hentes”-ként elhíresült férfi felesége meggyilkolásáért mindössze 7 év börtönbüntetést kapott halált okozó testi sértés bűntette miatt, annak ellenére, hogy a holttest megsemmisítése rendkívüli módon kegyeletsértő volt. Miért nem emberölésért marasztalták el a feleséggyilkost? Hogyan ítélhető meg utólag az elkövetői szándék?
Törvény a klímavédelemről – Megszavazta a német szövetségi parlament a jogszabálycsomagot
Megszavazta a német szövetségi parlament (Bundestag) pénteken a kormány klímavédelmi programja alapján készült jogszabálycsomagot, amely azt szolgálja, hogy Németország teljesítse az éghajlatváltozás elleni nemzetközi küzdelemben 2030-ra kitűzött célokat.