A gyermektartásdíj a gyermek érdekeit szolgáló jogintézmény, célja, hogy a szülők különválása esetén biztosítsa a gyermek megfelelő ellátását, indokolt szükségleteinek kielégítését, figyelembe véve mindkét szülő anyagi lehetőségeit. Mivel az élethelyzetek változhatnak, ezért idővel a tartásdíj összegének csökkentése, emelése vagy megszüntetése is szükségessé válhat. Jelen bejegyzésemben a hatályos jogszabályok és vonatkozó jogesetek alapján részletesen bemutatom a gyermektartásdíjjal kapcsolatos tudnivalókat, módosításának feltételeit és gyakorlati megvalósulását.
A gyermek tartása és a gyermektartásdíj
A gyermektartás kötelezettségét a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) rögzíti és szabályozza. A szülők kötelesek a gyermek tartásáról gondoskodni, még akkor is, ha a gyermek nem velük él.
A kiskorú gyermek tartásra való rászorultságát vélelmezni kell. Ez a vélelem a gyermek nagykorúságának betöltése után is – legfeljebb a huszadik életévének betöltéséig – érvényesül, ha a gyermek középfokú iskolai tanulmányokat folytat. (Ptk. 4:214. § ) A kiskorú gyermek tartására a szülő a saját szükséges tartásának korlátozásával is köteles, kivéve ha a gyermeknek tartásra kötelezhető más egyenesági rokona van.
A továbbtanuló nagykorú, munkaképes gyermek is jogosult a tartásra, ha szükséges tanulmányai indokolt időn belüli folytatása érdekében arra rászorul. A gyermeknek a szülőt a továbbtanulási szándékáról késedelem nélkül tájékoztatnia kell.
A szülő a huszonötödik életévét betöltött, továbbtanuló gyermekének tartására csak rendkívül indokolt esetben kötelezhető.
A gondozó szülő az, akinél a gyermek életvitelszerűen tartózkodik, aki napi szinten biztosítja számára a mindennapi ellátást (így az élelemet, ruházatot, lakhatást, nevelé, taníttatás, egészségügyi ellátás) – vagyis elsősorban természetben gondoskodik a gyermek tartásáról. A tartásra kötelezett szülő pedig az, aki a gyermekével nem él egy háztartásban, ezért jellemzően pénzbeli tartásdíjat (gyermektartásdíj) köteles fizetni a gyermek szükségleteinek fedezésére.
A szülő akkor is kötelezhető gyermektartásdíj fizetésére, ha a gyermek az ő háztartásában él, de tartásáról nem gondoskodik. (Ptk. 4:216. § (2) bek.)
A tartásdíj mértékét a gyermek szükségletei, a szülők anyagi és vagyoni helyzete, valamint a tartásra jogosult saját jövedelmi viszonyai határozzák meg.
A gyermektartásdíj mértéke és megfizetésének módja tekintetében elsősorban a szülők megállapodása irányadó. A megállapodás ellenére a bíróság akkor ítélhet meg tartásdíjat, ha az a körülmények előre nem látható, lényeges változása miatt a gyermek érdekében vagy valamelyik fél súlyos érdeksérelmének elhárítása miatt indokolt.
A gyermektartásdíjról a szülők megegyezésének hiányában a bíróság dönt. Amennyiben a különélő szülő a gyermek tartásához nem járul hozzá, pert lehet indítani a gyermektartásdíj megállapítása iránt. A tartásdíj összegének meghatározása során a bírói gyakorlat elsődlegesen a gyermek indokolt szükségleteit és az eltartásához szükséges költségeket veszi figyelembe, nem csupán a szülők jövedelmi helyzetét. A gyermektartásdíj összegét gyermekenként általában a különélő szülő átlagos jövedelme 15-25%-ának megfelelő mértékű, határozott összegben határozza meg a bíróság.
Megosztott vagy váltott gondoskodás (50-50% váltott elhelyezés)
A megosztott gondoskodás a szülői felügyeletnek olyan módja, ahol a szülők felváltva, azonos időtartamban gondoskodnak a gyermekről – vagyis a gyermek egy időszakot az egyik szülőnél, majd egy időszakot a másik szülőnél tölt. A váltott gondoskodás célja, hogy a gyermek mindkét szülőjével szoros lelki kapcsolatban maradjon.
Ha a szülők egyenlő arányban gondoskodnak a gyermekről (egyenlő időt töltenek vele és az ellátását is egyenlő mértékben biztosítják), akkor általában egyik fél sem fizet külön gyerektartást a másiknak. Ebben az esetben a gyermek napi szükségleteit mindenki saját idejében maga fedezi. Az extra költségek (például iskolai kiadások, különórák, egészségügyi költségek) megosztásáról azonban a szülőknek meg kell állapodniuk, amennyiben pedig ez nem sikerül, bíróság dönt a költségek arányos elosztásáról.
A tartás mértékének vagy szolgáltatása módjának módosítása
Ha a felek megállapodásán vagy a bíróság ítéletén alapuló tartás meghatározásának alapjául szolgáló körülményekben olyan lényeges változás következett be, hogy a tartás változatlan teljesítése valamelyik fél lényeges jogi érdekét sérti, a tartás mértékének vagy szolgáltatása módjának a megváltoztatását lehet kérni. (Ptk. 4:210. §) A körülmények lényeges változásának tekinthető például a szülő jövedelmi helyzetének jelentős romlása vagy a gyermek szükségleteinek változása.
Nem kérheti azonban a megállapodáson alapuló tartás megváltoztatását az a fél, akinek a körülményei megváltozásának lehetőségével a megállapodás időpontjában számolnia kellett, vagy akinek a körülmények megváltozása felróható. (Ptk. 4:210. §)
A gyermektartásdíj leszállításának bírósági gyakorlata
A szülők jövedelmi helyzetének megváltozása önmagában nem indokolja a tartásdíj mérséklését, hanem azt a gyermek szükségleteivel együtt kell vizsgálni – állapította meg egy ügyben a Kúria, melyben a felperes a tartásdíj csökkentését kérte, hivatkozva arra, hogy jövedelme jelentősen csökkent, miközben az alperesnek jelentős többletjövedelme keletkezett. (BH 2017.11.368: Kúria Pfv.II.21.593/2016/7.)
Amennyiben a kötelezett szülő új családot alapít, és további eltartottjai lesznek, az önmagában nem elegendő ok a tartásdíj csökkentésére. A tartásdíj mértékének megváltoztatásához igazolni kell, hogy a gyermek szükségletei csökkentek vagy a fizető fél valóban fizetésképtelenné vált. (BH 2017.2.58: Kúria Pfv. II. 21.327/2016/7)
A gyermektartásdíj felemelése
Amennyiben a gyermek körülményeinek lényeges változása (pl. iskoláztatás, egészségügyi kiadások) folytán szükségletei megváltoznak, így a gyermeknevelés költségei növekednek, vagy a tartásra kötelezett szülő anyagi helyzete javul, jövedelme jelentős mértékben emelkedik, úgy indokolt lehet a gyermektartásdíj összegének felemelése.
A gyermek szükségleteinek lényeges változását és az ezzel járó kötségnövekedést a tartásdíj összegének meghatározásánál mindig figyelembe kell venni – szögezte le a Kúria egy ügyben, melyben a gyermek középiskolai tanulmányai megkezdésével jelentősen nőttek az oktatási és egyéb költségek, ezért a tartásdíj megemeléséről határozott. (BH 2016.3.64: Kúria Pfv. II. 20.957/2015.)
A tartásdíj mértékének igazodnia kell a változó élethelyzetekhez – erősítette meg egy kúriai döntés. A vonatkozó ügyben a tartásdíj összegének emelését az indokolta, hogy a gyermek egészségügyi állapotában beállt változás miatt az eltartásának költségei jelentősen megnövekedtek, miközben a tartásra kötelezett szülő jövedelme is jelentősen emelkedett. (BH 2020.11.330: Kúria Pfv.II.21.474/2019/8.)
A gyermektartásdíj megszüntetése
Az a szülő, akinek a tartásdíjat folyósítják, köteles – a kötelezett egyidejű értesítése mellett – a bíróságnak bejelenteni, ha a jogosult tartásra való rászorultsága megszűnt – például nagykorúvá válik és befejezi tanulmányait, vagy saját jövedelemmel rendelkezik, amelyből önállóan képes eltartani magát. A gondozó szülő e kötelezettségének elmulasztásából eredő kárért a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség általános szabályai szerint felel! A bejelentést követően a bíróság a tartási kötelezettséget peres eljárás lefolytatása nélkül szünteti meg. (Ptk. 4:211. § (1) bek.)
A tartásra kötelezett a tartás megszüntetését kérheti is, ha a körülmények megváltozása folytán a tartási kötelezettségének alapjául szolgáló feltételek már nem állnak fenn, vagy a gondozó szülő elmulasztotta fent megjelölt bejelentési kötelezettségét. (Ptk. 4:211. § (2) bek.)
A bíróság megszünteti a tartásdíjat, ha a gyermek nagykorúvá vált és stabil jövedelemmel rendelkezik, mely elegendő az önellátására – mondja ki egy kúriai döntés (BH 2017.8.267: Kúria Pfv. II. 21.368/2016.)
A tartásdíj megszüntethető, amennyiben a gyermek hosszabb ideje nem tartja a kapcsolatot a fizetésre kötelezett szülővel, és önellátásra képes – szögezi le egy másik döntésében a Kúria. (BH 2014.4.112: Kúria Pfv. II. 21.060/2012.)
Mikor nem kötelező a gyermektartás fizetése?
Nem kötelezhető a különélő szülő gyermektartásra abban az esetben, ha a gyermek önálló keresettel rendelkezik és így nem szorul tartásra (önfenntartó lett), vagy amennyiben a tartásra kötelezett önhibáján kívül nem képes fizetni a tartásdíjat – például tartós betegség, rokkantság vagy olyan anyagi ellehetetlenülés esetén, amelyet a kötelezett nem tud befolyásolni. A bíróság utóbbi esetben mindig mérlegeli, hogy a kötelezett valóban objektív akadályok miatt nem tudja teljesíteni a kötelezettségét.
A szülő nem köteles nagykorú, továbbtanuló gyermekét eltartani, ha a gyermek a tartásra érdemtelen (így például a tartásra kötelezettel kellő indok nélkül nem tart kapcsolatot), tanulmányi és vizsgakötelezettségének rendszeresen, önhibájából nem tesz eleget, vagy ezáltal a szülő saját szükséges tartását vagy kiskorú gyermekének tartását veszélyeztetné.
Mit lehet tenni, ha a kötelezett nem fizeti a megállapított gyermektartásdíjat?
Ha a kötelezett az egyezségben, bírósági meghagyásban vagy ítéletben meghatározott tartási kötelezettségének nem tesz eleget, meg kell indítani a végrehajtási eljárást.
Összegzés
A gyermektartásdíj módosítása komplex jogi kérdés, amelynek során a bíróság minden esetben elsődlegesen a gyermek mindenek felett álló érdekét mérlegeli. A tartásdíj leszállítása, felemelése vagy megszüntetése az egyedi élethelyzetek figyelembevételével történik, és a bírósági döntések azt mutatják, hogy az objektív változások bizonyítása kulcsfontosságú a sikeres peres eljárásokhoz.
