2025. május végén nyílt levéllel fordult a világ fogyasztóvédelmi hatóságait tömörítő nemzetközi hálózat a légiközlekedési szektor szereplőihez, felhívva a figyelmüket arra, hogy a környezetvédelemhez kapcsolódó állítások kapcsán is kiemelten fontos a pontos, ellentmondásmentes és igazolható kommunikáció kialakítása.
A Nemzetközi Fogyasztóvédelmi Jogérvényesítési Hálózat (International Consumer Protection and Enforcement Network; „ICPEN”) egy 1992-ben alapított nemzetközi szervezet, amely fórumot biztosít a fogyasztóvédelmi hatóságok közötti rendszeres kapcsolatok kialakításához és fenntartásához, valamint az egyes fogyasztóvédelmi kérdésekre való összpontosításhoz.
A 2025. május 22-i közös nyílt levelet („Nyílt Levél”) az ICPEN 17 tagja írta alá, köztük Magyarország részéről a Gazdasági Versenyhivatal („GVH”) is, amely sajtóközleményben is hírt adott a Nyílt Levél aláírásáról. A Nyílt Levél világosan megerősíti azt, hogy a hatósági fókusz továbbra is erős a légiközlekedési szektoron, azt követően, hogy a tavalyi év során az Európai Bizottság és az európai uniós fogyasztóvédelmi hatóságokat – köztük a GVH-t is – tömörítő Fogyasztóvédelmi Együttműködési Hálózat (Consumer Protection Cooperation Network; „CPC Hálózat”) felszólító levelet küldött 20 légitársaságnak, azzal a céllal, hogy a környezeti állításaikat hozzák összhangban az európai uniós fogyasztóvédelmi szabályozással.
Melyek a Nyílt Levél főbb üzenetei?
A Nyílt Levél célja, hogy egységes alapelveket rögzítsen, amelyek betartása az eltérő lokális szabályozások ellenére is kulcsfontosságú.
A Nyílt Levél az elvárások terén két fő területet különböztet meg. Egyrészt általános követelményeket rögzít minden olyan vállalkozás számára, amely – iparágtól függetlenül – zöld állításokat alkalmaz kereskedelmi kommunikációjában. Ezek a fogyasztóvédelmi gyakorlatban jártas vállalkozások számára nem hatnak meglepetésként, hiszen az uniós hatóságok régóta ezek mentén alakítják jogalkalmazói gyakorlatukat, így különösen, (i) a környezetvédelmi állításoknak világosnak, konkrétnak és könnyen érthetőnek kell lenniük; (ii) kerülni kell a homályos vagy túlzottan általános megfogalmazásokat; valamint (iii) nem lehetnek aránytalanul túlzóak a termék vagy szolgáltatás környezeti előnyeit illetően; (iv) emellett kiemelt szempont az is, hogy minden állítás bizonyítható és alátámasztható legyen.
Másrészt, az ICPEN – folytatva a CPC Hálózat törekvéseit – külön figyelmet fordít a Nyílt Levélben a légiközlekedési szektor sajátosságaira is, ugyanis a légiközlekedési ágazat magas környezeti lábnyoma miatt az ICPEN a zöld állításokat ezen a területen fokozott óvatossággal javasolja kezelni. A Nyílt Levél alapján az ICPEN az alábbiakat fogalmazza meg a légiközlekedési ágazatra vonatkozóan (ld. 2.2.-2.5. pontok):
- Konkrét lépésekre való fókusz a tág és általános állítások helyett: Kerülni szükséges a túl tág és általános kifejezéseket, így például, önmagában az az állítás, hogy a légitársaság „zöld” vagy „fenntartható”, problémásnak tekinthető. E helyett az ICPEN azt javasolja, hogy a vállalkozások kommunikációjában azok a konkrét lépések jelenjenek meg, amelyeket az adott légitársaság pl. a szén-dioxid kibocsátás érdekében tesz.
- Reális hatások bemutatása és a túlzó állítások kerülése: A zöld állítások tekintetében kerülni szükséges a túlzásokat, így például, annak az állítása, hogy az egyszer használatos műanyagok fedélzeti felszolgálás során való eliminálásával a légitársaság „fenntarthatóbb”, valószínűleg félrevezető, hiszen egy ilyen lépés feltehetőleg nem csökkenti jelentős mértékben a légitársaság működéséből adódó káros környezeti hatásokat.
- Egyértelmű üzenetek a kibocsátáscsökkentéssel kapcsolatban: A szén-dioxid-kiegyenlítési programokra vagy az alternatív üzemanyagokra vonatkozó kommunikációnak pontosnak, egyértelműnek kell lennie, és meg kell felelnie a hiteles, elfogadott minőségi szabványoknak. Az ICPEN szerint az ezzel kapcsolatos információk gyakran korlátozottak, és félrevezethetik a fogyasztókat a programok környezeti hatásait illetően. Például, félrevezető lehet az olyan túl általános üzenet, mint a „Védd a környezetet – kompenzáld a CO₂-t” vagy a „Klímasemleges légi utazás”. Világossá szükséges tenni, hogy pontosan mit jelent a nettó kibocsátáscsökkentés, mivel ezt a fogyasztók nehezen érthetik meg. Ennek érdekében az ICPEN azt javasolja, hogy a kompenzációs rendszerek hatásait dokumentálják a vállalkozások, amelyek bizonyítják, hogy a szén-dioxid-kibocsátás kompenzációja tartós, számszerűsített, valamint egyértelmű és átlátható nyomon követhetőséggel rendelkezik.
- Távoli jövőbeli törekvésekre való fókusz helyett reális, közel jövőbeli célok: Az ICPEN arra is ösztönzi a vállalkozásokat, hogy ahelyett, hogy a jövőbeli törekvésekről – például a „klímasemlegessé válásról” – tennének állításokat, inkább azokra a konkrét intézkedésekre összpontosítsanak, amelyeket már megtettek e célok elérése érdekében. Amennyiben mégis jövőbeli törekvésekről kommunikálnak, elengedhetetlen, hogy ehhez világos és jól meghatározott tervek is társuljanak, konkrét célkitűzésekkel és határidőkkel.
- Az állításoknak megfelelőképpen alátámasztottnak kell lennie: Végül, az ICPEN hangsúlyozza, hogy a vállalkozásoknak képesnek kell lennie minden állítás megfelelő bizonyítékokkal való alátámasztására. A bizonyítékoknak arányban kell állniuk az állítás terjedelmével. Minél homályosabb egy állítás, annál inkább azt sugallhatja, hogy a termék vagy szolgáltatás egésze fenntartható, így az alátámasztáshoz szükséges bizonyíték terjedelme is magas. Például, egy általános állítás, mint a „repülj fenntarthatóan”, azt sugallhatja, hogy a szolgáltatás teljes életciklusa során alig, vagy egyáltalán nem jelentkezik káros környezeti hatás, amelynek hiteles alátámasztása rendkívül összetett, és gyakran nem megvalósítható. Ezzel szemben, egy konkrét állítás – például, hogy a légitársaság újrahasznosítja az egyenruháit – viszonylag egyszerűen dokumentálható, mert csak egy jól körülhatárolt intézkedésre vonatkozik.
Milyen fejlemények várhatóak a magyar piacon?
A GVH a zöld állítások tekintetében az egyik legaktívabb hatóság Európában. Elsőként publikált egy olyan gyakorlatias szemléletű marketing tájékoztatót, amelyben a piaci szereplők zöld kommunikációjával kapcsolatos gyakorlatát orientálta. Majd 2022 novemberében átfogó piacelemzést indított annak részletes feltárására, hogy az élelmiszerek, a ruházati termékek, a vegyipari termékek és a kozmetikumok körében milyen zöld állításokat alkalmaznak a vállalkozások. A piacelemzés eredményeképpen megfogalmazott komplex javaslat-csomagot tartalmazó jelentését 2024 elején publikálta a hatóság.
A jelentés publikálása óta is aktívan fókuszban van a kérdés a magyar piacon: a GVH 2024 nyarán párhuzamosan több vállalkozással szemben is eljárást indított, mivel azt gyanította, hogy az érintett vállalkozások az ásványvizes és üdítőitalos palackok címkéin feltüntetett, a termék környezeti hatásaira vonatkozó állításokkal valószínűsíthetően megtévesztették a fogyasztókat.
Tekintettel a GVH fent részletezett aktív jogalkalmazói gyakorlatára, továbbá arra a tényre, hogy a Nyílt Levelet a GVH is aláírta, valószínűleg utolsó figyelmeztetésként értelmezhető a GVH erről publikált sajtóközleménye a légiközlekedési ágazatban zöld állításokat megfogalmazó, Magyarországon is aktívan jelenlévő vállalkozások felé, hogy hozzák összhangba az állításaikat a GVH, illetve a nemzetközi szervezetek (CPC Hálózat, ICPEN) elvárásaival.