A nyári időszak a versenyjog terén idén sem jelent uborkaszezont: a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) sorra indítja a versenyfelügyeleti eljárásokat. Legújabban a piacvezető szállásfoglaló platform, a Booking.com került a célkeresztbe fogyasztóvédelmi jogsértések gyanúja miatt. Az eljárás egyrészről szervesen illeszkedik a GVH eddigi jogérvényesítési gyakorlatába, a másik oldalról azonban újszerű megközelítést is hozhat, amely az e-kereskedelem terén aktív vállalkozások széles körének gyakorlatára lehet hatással.
Mit vizsgál a GVH?
A most megindított új eljárásában a GVH alapvetően két szempontból vizsgálja a Booking.com gyakorlatát:
- Egyrészt a hatóság gyanúja szerint a vállalat megsérthette a szakmai gondosság követelményét azzal, hogy szolgáltatási díjai bizonyos estekben eltérőek lehetnek attól függően, hogy a fogyasztó milyen eszközön (például mobilalkalmazásban vagy asztali gépen) veszi azt igénybe, noha a szolgáltatások tartalma azonos. A GVH aggálya, hogy ez a gyakorlat csorbíthatja az elvárt kiszámíthatóságot és megbízhatóságot.
- Másrészt vizsgálják azt is, hogy a Booking.com Genius nevű hűségprogramjának különböző szintjein elérhető kedvezményekről való kommunikációja megtévesztő lehetett-e a fogyasztók számára.
Nem először célkeresztben
A Booking.com nem először került fel a GVH radarjára.
A cég 2020-ban már kapott egy 2,5 milliárd forintos bírságot, amely fogyasztóvédelmi típusú ügyekben azóta is rekordot jelent a GVH gyakorlatában.
Akkor a hatóság – többek között – azt kifogásolta, hogy a Booking.com (i) megtévesztően kommunikált a foglalások ingyenes lemondhatóságáról, valamint (ii) a foglalási folyamat során sürgető üzenetekkel pszichés nyomást gyakorolt a fogyasztókra (agresszív kereskedelmi gyakorlat).
A bírság kiszabása mellett a GVH egyúttal eltiltotta a céget a jogsértőnek tartott gyakorlatok folytatásától. Ezt a GVH ún. utóvizsgálat keretében ellenőrizte is, amelynek eredményeképp azt állapították meg, hogy a cég nem felelt meg maradéktalanul az eltiltásnak. Emiatt 2024-ben a GVH újabb 382,5 millió forintos bírsággal sújtotta a Booking.comot – az utóvizsgálatok között egyébként ez is rekordot jelent.
Emellett a GVH 2023-ban ún. gyorsított ágazati vizsgálat keretében is foglalkozott az online szálláshelyfoglalás piacával. Ugyan ez az eljárástípus nem a konkrét jogsértések gyanújának vizsgálatára, hanem az általános piaci folyamatok és problémák feltárására és értékelésére szolgál, az apropó kifejezetten a Booking.com szállásadók kifizetésével, a szállásdíjak visszatartásával kapcsolatos gyakorlata volt, a GVH pedig még rajtaütést is tartott a cég budapesti irodájában. A vizsgálatot lezáró jelentésében a GVH – többek között – javasolta a jogalkotó számára az ún. árparitási kikötések (ti. a platformok által előírt kötelezettségek, amelyek szerint a szállásadók a saját honlapjukon és/vagy más csatornákon nem kínálhatnak alacsonyabb árakat, mint az adott platformon) megtiltását. Ezt egyébként az Országgyűlés meg is fogadta, így ma már az ilyen kikötések tisztességtelen szerződéses feltételnek minősülnek.
Online platformok a GVH fókuszában
A GVH egyébként közel sem csak a Booking.comot vizsgálta – az e-kereskedelemre és azon belül is az online platformokra általánosságban is fokozott és egyre erősödő figyelem összpontosul. Az elmúlt években a GVH számos ügyet indított, illetve zárt le a jelentős számú fogyasztót és vállalkozást érintő nagy technológiai vállalatokkal és online platformokkal, valamint az online értékesítés terén aktív vállalkozásokkal szemben. A GVH vizsgálta például a TikTokot, a Vibert, a Wish-t, a Viagogót, a Microsoftot vagy éppen az Alzát és az eMagot is, valamint jelenleg is folyamatban vannak eljárások például a Temuval, az Airbnb-vel, a Ryanairrel és a WizzAirrel szemben.
Mit jelenthet a GVH mostani eljárása a vállalkozások számára?
A fentiek alapján az egyáltalán nem szokatlan, hogy a GVH az online platformok gyakorlatait vizsgálja. A különböző eszközökön/csatornákon elérhető díjak eltéréseinek szakmai gondosság sztenderdjei szerinti vizsgálata azonban már egy kifejezetten újszerű megközelítésnek tűnik. Ezzel kapcsolatban külön érdekesség lesz látni, hogy a hatóság hogyan kívánja tesztelni ezeket az árkülönbségeket, figyelemmel arra is, hogy az online platformok gyakran dinamikus árazást alkalmaznak. Ilyen esetekben pedig elvileg a használt eszköztől/csatornától függetlenül sem feltétlenül lehet „kétszer ugyanabba a folyóba lépni”, hiszen az árazás folyamatosan követi a keresleti-kínálati viszonyokat. Ezidáig a hatóságok az ilyen reaktív árazási módszereket jellemzően nem kifogásolták.
A mostani eljárás így akár precedensértékkel is bírhat és tanulságos lehet nem csak az online platformok, hanem minden olyan vállalkozás számára is, amely több különböző felületen (pl. weboldal, mobil app, stb.) keresztül kínálja szolgáltatásait.
Ennek megfelelően a vállalkozásoknak érdemes lesz szorosan nyomon követniük az ügy fejleményeit, illetve akár már most, előzetesen felülvizsgálniuk hasonló gyakorlataikat az esetleges jogi kockázatok elkerülése érdekében.