Kategória: hír

Körülbelül 30 milliárd forintot veszíthet az állam évente, ha a kormány úgy dönt, Magyarország is csatlakozik a WTO szingapúri egyezményéhez, amely értelmében 2002-ig fokozatosan eltörlik az informatikai termékekre kivetett vámot és az általános forgalmi adót. A megállapodástól azt várják, hogy csökken az informatikai eszközök ára, és jelentosen visszaszorul a feketekereskedelem. Beck György szerint az egyezmény feltételeinek alkalmazása után minimum 5-17 százalékos árcsökkenés várható a piacon. Azt még nem lehet tudni, hogy az áfa leépítésébol mennyit érvényesítenek a gyártók és a forgalmazók az árban. Azért is időszeru a számítástechnikai termékek forgalmazását olcsóbbá tenni, mert a kelet-közép-európai régióban nálunk a legmagasabb a...

Az Európai Unióban 2001 végéig jelentosen csökkennie kell az internetes hozzáférés költségeinek. Erre kötelezték el magukat hétfon a feirai csúcstalálkozójukon az unió államai és az európai bizottság. A határozat szerint megteremtik a feltételeit az “olcsóbb, gyorsabb és biztonságosabb internetnek.” A hozzáférési díjak csökkentésére élénkíteni kívánják a szolgáltatók közti versenyt. 2002-ig az EU minden iskolájában ki kell építeni az internetes kapcsolatot – mondta el a portugál elnökség idejére felkért különmegbízott, Maria Joao Rodrigues. Szerinte a tankönyveket folyamatosan multimédia-eszközökkel kell felváltani.

Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács ajánlásának eleget téve augusztus 18-ig tárgyalási szünet lesz az ország 18 megyéjében és a fovárosban. Komárom-Esztergom megyében a jelentos ügyhátralék miatt nem tartanak szünetet. A bíróságok kapui az ítélkezési szünetben is nyitva állnak, a kezeloirodákon az ügyfélfogadás zavartalan. Az eljárási határidoket, így például a fellebbezés, illetve a mulasztás miatti igazolási kérelmek benyújtására nyitva állókat nem befolyásolja a tárgyalási szünet. A bíróságok eljárnak többek között az ideiglenes intézkedések, pszichiátriai elhelyezések, külföldi megkeresések ügyében, továbbá a külföldiek itt-tartózkodásával kapcsolatos kérdésekben. Az ítélkezési szünet alatt tárgyalásra is sor kerülhet azokban az esetekben, ahol szoros határidoket ír elo a törvény,...

Együtt az információs társadalomban mottóval Egerben rendezi meg a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság VII. országos kongresszusát. A június 21-23. közti rendezvényen száznál több előadás hangzik el a plenáris, illetve szekcióüléseken. A felszólalók az információs társadalom szakmai, gazdasági és társadalmi vonatkozásait járják körül. Az előzetes programhoz képest újdonság, hogy előadást tart Sík Zoltán közelmúltban kinevezett informatikai kormánybiztos is. A kongresszus keretén belül adják át a 2000. évi Neumann-díjakat.

A marokkói kormány az “Elektronikus Adatátviteli Törvény” utolsó tervezetét készül jóváhagyni. A szöveget egy tárcaközi bizottság készítette el, célja az elektronikus adatátvitel, ezzel összefüggésben az elektronikus aláírás használatának szabályozását tűzte ki célul. A kidolgozott definíció szerint elektronikus aláírás “minden olyan elektronikus formában létező adat, mely egy üzenetbe foglalva, vagy ahhoz csatolva az üzenet tartalmát hitelesíti”. A készülő szabályozás szerint egy meghatározott menetű aláírás-hitelesítési eljárás után a felhasznált aláírás teljes egészében egyenértékű lenne az eddig elterjedt formájúval (papír-alapú aláírás). A javaslat egyébként a hitelességhez további követelményként aláírási dátum beépítését is szükségessé tenné.

Joseph Estrada, Fülöp-szigetek elnöke aláírta a 8972-es számú, A 2000. év Elektronikus Kereskedelmi Törvényét. Ezzel az ország az ötödik lett, mely az ázsiai térségben jogi kereteket adott az elektronikus, online tranzakcióknak. Eddig az ideig tehát India, Malajzia, Szingapúr, és Dél-Korea, és most a Fülöp- szigetek léptetett életbe ilyen tartalmú szabályozást. Az új jogszabály azonos hatályúnak ismeri el, és azonos védelemben részesíti az elektronikus dokumentumokat, aláírásokat és tranzakciókat, mint a papír- alapúakat.

A pénteken harmadik olvasatban a francia alsóház elé kerülő, a kommunikáció szabadságáról szóló törvény (loi sur la liberté de communication ) tervezetéből kikerült a sok vitát kavaró azonosítási kötelezettség intézménye. Az eredeti tervek szerint minden weboldal készítő polgár köteles lett volna teljes nevét és címét letétbe helyezni internetszolgáltatójánál, aki azt bírósági megkeresésre kiadta volna. E kötelezettség elmulasztása miatt 25.000 frank, de akár három nap börtönbüntetés is kiszabható lett volna. Ugyan ilyen szigorúan szankcionálta volna a jogszabály az adatok valódiságát kellőképpen nem ellenőrző szolgáltatót. A kultúrális bizottság tárgyalásai során azonban törölték ezeket a rendelkezéseket, így a törvény úgymond “üresen” kerül elfogadásra.

Az angol kormányzati weboldalakat elmarasztaló véleményt juttatottnapvilágra minap a “Commons Public Accounts Committee” nevű parlamenti bizottság. Megállapítják: a kérdéses oldalak sem nem költséghatékonyak, sem nem egyszerűen használhatóak. A polgárokkal való kapcsolattartásra pedig szintén nem használhatóak megfelelően. A fenti jelentést röviddel előzte meg a Deloitte Research kutatási eredményének publikálása. Szerintük Anglia helyzete a legkedvezőbb az e-kormányzat kiépítése tekintetében. 2002-re akár a polgárok 41 %-a használhatná az Internetet a közigazgatási szervekkel való kapcsolattartásra, míg ez az arány az USÁ-ban csupán 31 %-ra becsült.

A “Szerelemvírus” elkészítésével és terjesztésével vádolt fülöp-szigeteki férfi ellen ezen a héten indul büntetőeljárás – jelentették be szerdán. Az ügy kimenetele legalábbis bizonytalan, mivel az elkövetés időpontjában a fülöp-szigeteki jog nem ismerte a számítógépes bűnelkövetés ezen formáját. Ezért csupán hitelkártya visszaélés lehet a vád. Szerdán ugyan hatályba lépett az e-commerce törvény (melynek vannak idevágó rendelkezései), de azt a visszaható hatály tilalma miatt már nem vehetik figyelembe az egyetemista fiú terhére.

Június 14-én, hosszú elokészíto munka után az USA törvényhozásának alsó háza elfogadta a elektronikus aláírásról szóló Electronic Signatures in Global and National Commerce Act-et. Mint errol korábban beszámoltunk (1) a törvény nem számuzi teljes mértékben a papír-alapú iratok használatát, de igen széles körben váltja azt ki, lehetové téve a teljesértéku elektronikus okirat kezelést. A törvény érvényességéhez a Szenátus és az Elnök elfogadó aktusa szükséges. Egyes kommentárok szerint a most elfogadott verzió nem oldotta meg azokat a problémákat, melyeket a Clinton adminisztráció igen sokszor kiemelt: nem hoz létre adekvát fogyasztóvédelmet, és hátrányos helyzetbe hozhatja a computerrel nem rendelkezo felhasználókat.