Életünk során számos alkalommal ajándékozunk – és válunk megajándékozottá. A hozzátartozók közötti ajándékozás során gyakran merülnek fel az ajándékozással járó költségviselési és egyéb kérdések: Kell-e illetéket fizetni? Kötelező-e az ügylet írásba foglalása? – Az új Ptk és az llletéktörvény alapján
Az ajándékozási szerződésre vonatkozó rendelkezéseket a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) határozza meg. Az ajándékozási szerződés legfontosabb tartalmi ismérve, hogy az ajándékozó saját vagyona terhére nyújt a megajándékozottnak ellenszolgáltatás nélküli vagyoni előnyt a tulajdonában álló dolog átruházásával. A jogszabály szövegét értelmezve ajándékozásra kizárólag ellenérték nélkül kerülhet sor, az ingyenesség lesz az a jellegadó vonás, amely elhatárolásra ad alapot az adásvételi szerződéstől – melyet azért is fontos párhuzamba vonni az ajándékozási szerződéssel, mivel a jogalkotó az adásvétel rendelkezéseit veszi át az ajándékozás szabályozása során. Az ajándékozással a megajándékozottnak keletkezik kötelmi igénye arra vonatkozóan, hogy a megajándékozó az ajándékként szánt dolgot számára szolgáltassa. Alakszerűségére ingatlan ajándékozás esetén a jogszabály előírja az írásbeliséghez kötöttséget, mivel a földhivatal csak közokirat vagy teljes bizonyító erejű magánokirat ellenében jegyez be tulajdonjogot a megajándékozott javára. Az ajándékozó kötelezettségeként határozza meg a jogalkotó a tulajdon átruházáson felül az ingatlan birtokának átruházását is. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény szerint (Itv.) ajándékozási illeték tárgya alá esik az ingatlan, az ingó, valamint vagyoni értékű jognak ingyenes alapítása, ilyen jognak vagy gyakorlásának ingyenes átengedése, továbbá az ilyen jogról ellenszolgáltatás nélkül történő lemondás.
Milyen szabályok vonatkoznak a hozzátartozók közötti ajándékozásra? Mely hozzátartozók között zajló ajándékozás esetében merül fel az illetékfizetési kötelezettség?
A hozzátartozók közötti ajándékozás során az ajándékozással járó költségvonzatok tekintetében a rokonság foka lesz elsősorban a rendező elv, másodsorban pedig az ajándék értéke az irányadó. A költségek mértékére, és a költségviselésre vonatkozó szabályokra az Itv. ad szabályozási keretet, melynek gyakorlati alkalmazása a mindennapi élet során számos esetben merül fel a rokonok közötti ajándékozás alkalmával. A hozzátartozók közötti ajándékozásra vonatkozó illetékek – a korábbi szabályokhoz képest – jóval kedvezőbbek a 2013. január 1-től hatályos Itv. alapján.
Az egyenesági hozzátartozók közötti ajándékozás illetékmentességi szabálya értékhatár nélkül alkalmazandó, beleértve a készpénz ajándékozást, valamint a pénzösszeg átutalással történő ajándékozását is – ezen ügyleteket már az állami adóhatóság felé sem kell bejelenteni. Egyenesági rokonság azon természetes személyek között értelmezendő, akik közül az egyik a másiktól származik – bele értve a felmenő, illetve a lemenő ágat. Főszabály szerint mentes az ajándékozási illeték alól az ajándékozó egyenesági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is), illetve házastársa által megszerzett ajándék.
Szintén vonatkozik a bejegyzett élettársakra az egymás közti ajándékozásra vonatkozó illetékmentesség, őket ugyancsak megilletik a házastársakra vonatkozó illetékkedvezmények és mentességek.
Az oldalági rokonok már az öröklési és ajándékozási illetékre vonatkozó rendelkezések hatálya alá kerülnek, mely szerint az illeték általános mértéke a megajándékozottnak juttatott ajándék tiszta értéke után 18%, lakástulajdon vagy lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog ingyenes szerzése esetén pedig az ingatlan értékének 9%-át kell illetékként megfizetni. Nem ritkán fordul elő a személygépjármű ajándékozása, nem egyenesági hozzátartozók közötti ajándékozás esetében a gépjármű visszterhes vagyonátruházási illetékének kétszerese terheli a megajándékozottat. Szintén illetékfizetési kötelezettséggel jár, amennyiben az oldalági rokonok között felmerülő ingó ajándék forgalmi értéke a 150 ezer forintot meghaladja – így a testvérek között is főszabályként e rendelkezés az irányadó.
Van-e szerződéses kötelezettség az ajándékozási ügylet lebonyolítása esetén?
Amennyiben az ajándékozás tárgya ingatlan, abban az esetben a Ptk. rendelkezéseinek megfelelően érvényességi kellék az írásba foglalás. A házastársak közötti ingó ajándékozás esetében mindössze a szokásosnál nagyobb mértékű ingóságok esetén áll fenn az alaki kötöttség – azonban az ajándékozási ügyletek továbbra is illetékmentesek. Az már a bírói gyakorlat megítélése körébe tartozik, hogy a házastársak közötti szokásosnál nagyobb mértékű ingóságok esetén milyen értékhatárt szab meg zsinórmértékként és mit tekint szokásos mértékűnek.
Halál esetére is ajándékozhatunk – ebben az esetben milyen illetékfizetési kötelezettsége áll fenn az örökösnek, mint megajándékozottnak?
A Ptk. szerint az örökhagyónak lehetősége van még életében rendelkeznie vagyonának (vagy annak egy részének) elajándékozása tárgyában, mely a szerződéses végintézkedés egy ritkábban alkalmazott formája. Eszerint a megajándékozott az örökhagyó halálával szerzi meg az ajándékként ítélt dolog feletti tulajdonjogot, feltéve, hogy a szerződéses örököse, mint megajándékozott túléli az örökhagyót. Az ilyen ajándék esetén – mivel végrendelet esetén dologi hagyománynak minősül – az örökös, mint megajándékozott nem osztozik a hagyatéki terhek viselésében, az egyenesági rokonok, és házastársak között létrejött halál esetére szóló ajándékozás pedig szintén illetékmentes. Ugyanezen szabályok vonatkoznak a hagyatéki eljárás során felmerülő örökség elajándékozása során: az örökösnek lehetősége van ajándékozással illetékmentesen átruháznia öröksége feletti tulajdonjogát egyenesági rokonainak, házastársának.
