A gyermekek otthongondozási díjának célja a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermekekről a gyermekkel közös háztartásban való gondoskodás elismerése, azzal, hogy egy gyermek után csak egy személy jogosult gyod-ra – hangsúlyozza az Alkotmánybíróság III/390/2023. számú, jogszabályi rendelkezést megsemmisítő határozatában.

Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 39. § (1) bekezdése „a szülőnek az ellátásra való jogosultságát a gyermekre tekintettel korábban már megállapították, de” fordulatát.

Az alaptörvény-ellenessé nyilvánított és megsemmisített rendelkezés nem alkalmazható a Debreceni Törvényszék előtt folyamatban lévő tárgyi ügyben, továbbá valamennyi, bármely bíróság előtt folyamatban lévő, ugyanilyen tárgyú ügyben.

Az eljárás alapjául szolgáló esetben a perbeli felperes a gyámügyi hatáskörben eljáró alperes hozzájárulásával unokáját családjába fogadta, az alperes őt a gyermek gyámjául rendelte. A családba fogadást követően derült fény arra, hogy a gyermek autizmus következtében súlyosan fogyatékosnak minősül, ezért a felperes gyermekek otthongondozási díjára (gyod) való jogosultság megállapítását kérte az alperestől. Az alperes a törvény sérelmezett rendelkezésére hivatkozva a kérelmet elutasította.

A sérelmezett rendelkezés értelmében

a gyod-ra való jogosultság akkor állapítható meg a szülőn kívüli, a gyermekkel közös háztartásban élő hozzátartozó számára, ha a szülőnek az ellátásra való jogosultságát a gyermekre tekintettel korábban már megállapították.

A felperes a közigazgatási határozat megsemmisítését vagy megváltoztatását kérte a bíróságtól.

Az indítványozó bíró álláspontja szerint a sérelmezett szabályozás magában foglalja az indokolatlan megkülönböztetés lehetőségét, amelynek eredményeként a hátrányt szenvedő személyi kör tagjai csak alacsonyabb összegű ellátásra jogosultak.

Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy

a gyod célja a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermekekről a gyermekkel közös háztartásban való gondoskodás elismerése,

azzal, hogy egy gyermek után csak egy személy jogosult gyod-ra, a hozzátartozó csak kivételesen, a szülő kiesése esetén részesülhet ellátásban.

Azáltal azonban, hogy a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermekről a gyermekkel közös háztartásban gondoskodó hozzátartozó még a szülő kiesése esetén is csak abban az esetben válhat jogosulttá gyod-ra, ha a szülőnek az ellátásra való jogosultságát a gyermekre tekintettel korábban már megállapították,

a jogalkotó különbséget tett az ugyanolyan egészségi állapotú (tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos) gyermeket a szülő kiesése miatt a gyermekkel közös háztartásban gondozó hozzátartozók csoportján belül.

Az Alkotmánybíróság ezért a támadott rendelkezés egy részét megsemmisítette, így a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 39. § (1) bekezdése a következő szöveggel marad hatályban: „A gyermekek otthongondozási díjára való jogosultság – a 38. §-ban a gyermekre meghatározott feltételek teljesülése esetén – a szülőn kívül a gyermek más, a gyermekkel közös háztartásban élő hozzátartozója [Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 2. pont] számára is megállapítható, ha a szülő meghalt, a szülői felügyeleti joga a Ptk. 4:186. § (1) bekezdés a), c), e) vagy h) pontja vagy 4:186. § (2) bekezdése alapján szünetel, illetve azt a bíróság megszüntette, vagy a gyermek állandó és tartós gondozásában a saját egészségi állapotára figyelemmel akadályozottá vált.”