A médiarendszer kétosztatúságának gyökerei a rendszerváltozásig nyúlnak vissza, és a közéletben ma már mindenki a saját közönségéhez beszél – ez is elhangzik a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) új podcast-sorozatában, amely a szólás- és sajtószabadság átfogó, sokoldalú megközelítését mutatja be közérthető formában. Az első adásban Koltay András, az NMHH és a Médiatanács elnöke Lampé Ágnes újságíróval és Exterde Tibor műsorvezetővel vitatja meg a szólásszabadság örök és éppen aktuális kérdéseit.
Az NMHH új podcast-sorozata arra keresi a választ, hogy
hol húzódnak a szólás- és sajtószabadság jogi határai, és ezek mennyiben esnek egybe azokkal a társadalmi normákkal, amelyek arra vonatkoznak, hogy ki mit és hogyan mondhat?
A sorozat nyitóadásában hangsúlyosan esik szó arról, hogy mi tekinthető ma médiának, és hogyan változtatta meg a technológia az újságírást, és felvetődnek következő érdekes és rendkívól aktuális kékérdések is:
Számonkérhető-e jogilag a sajtó függetlensége? Meghatározható-e, hogy ki a propagandista és a “rendes újságíró”? Tehet-e bármit is a hatóság az objektív hírközlés érdekében? Számonkérhetőek-e a szólás- és véleményszabadság korlátai a közösségi médiát szolgáltató platformokon, a videómegosztó csatornákon, vagy a sajtónak nem minősülő podcast-okon? Van-e egyáltalán társadalmi igény a független médiára, vagy a nagy többség azt szereti hallani, ami a “szívének kedves”?
A beszélgetésből kiderül, hogy Lampé Ágnes a mai magyar médiarendszert kétosztatúnak tartja, mivel a politikusok leginkább csak a saját közönségüket szólítják meg, és az újságírók legtöbbször nem szembesíthetik őket a közérdekű ügyekkel. „Nem lehet úgy tájékoztatni, ha az újságíró csak bársonyos kérdéseket tesz föl, hiszen így kizárólag egy bizonyos szempont kerül elő” – fogalmaz Lampé Ágnes. Koltay András szerint a médiarendszer kétosztatúságának gyökerei a rendszerváltozásig nyúlnak vissza. Annak, hogy a közéletben mindenki a saját közönségéhez beszél, az az oka, hogy „törzsi szekértáborokra” kezd szakadni a társadalom, amelyben csak átkiabálni lehet a másik táborhoz, de beszélgetni vagy megérteni a másik gondolkodásmódját már nem. „Én úgy érzékelem, hogy a média ezt leköveti, de nemcsak elszenvedője ennek, hanem maga is részese” – teszi hozzá az NMHH elnöke.
A beszélgetés amellett, hogy keresi a média és a politika feszült viszonyának okait, kitér arra is, hogy lehet-e különbséget tenni újságírók és propagandisták között, valamint arra, hogy van-e még piaci igény a független médiára és a minőségi újságírásra. Koltay András szerint a jogi szabályozás nem tekinthető csodaszernek, már csak azért sem, mert szükségképpen önkorlátozó. „Egy médiahatóság vagy egy médiatörvény nem alkalmas arra, hogy ezeket a kérdéseket megnyugtatóan rendezze. Pontosan azért, mert nem akar olyan szabályokat előírni, amelyek a sajtószabadságba aránytalanul avatkoznának be, és az európai sajtószabadság-felfogás sem teszi ezt lehetővé” – emlékeztet az NMHH elnöke.
A podcast-sorozat első adásában a média és a kultúra kapcsolódásáról is elmondják véleményüket a beszélgetőpartnerek. Koltay András ennek kapcsán hangsúlyozza, hogy „a médiát minden csalódásom vagy kritikám ellenére is a kulturális szolgáltatások körébe sorolom. Elemi érdekünk, hogy fennmaradjon”.
A most induló podcast-sorozat további adásai azokat a határterületeket érintik, amelyeken a szólásszabadság joga korlátozásokba ütközhet: szóba kerül a különböző személyhez fűződő és közösségeket érintő jogok sérelme, és egyebek mellett megtudhatjuk azt is, hogy közszereplők-e a celebek, illetve meddig mehetnek el egymás becsmérlésében a felek egy politikai kampányban.
A teljes beszélgetés ITT meghallgatható: