felejtés bére

Több évvel ezelőtti szakítás után, ma közös xxx együttlétről a férfi videófelvételt küld e-mailben a nőnek, egyelőre semmi több. Ezzel mit lehet kezdeni? köszi.

Milyen célzatból... Azaz mit írt mellé? A felvétel közös megegyezéssel készült?

semmi szöveges üzenet nem ment a csatolmányhoz... legyen két verzió: A) közösen B9 a nő tudta nélkül

pontosítás: ma küldte el a RÉGI közös együttlétről készült filmet...

A: A hölgy (ismét) rájön, hogy élete egyik legjobb lépése volt a szakítás ezzel az alakkal.

B: Most már tudja, hogy mindig is egy kretén volt a pasi, itt A) érzés duplán játszik.

De ha 1865 részes szappanopera akkor ismét összejönnek, majd még nagyobb cirkusszal válnak el - erkélyről kirepülő tv ki nem maradhat.

„A: A hölgy (ismét) rájön, hogy élete egyik legjobb lépése volt a szakítás ezzel az alakkal.”
alak= férfiatlan kretén

„alak= férfiatlan kretén”

:) próbáltam hölgyesített verzióban fogalmazni

Ha ez egyszeri eset volt (az e-mail küldése9, akkor ez semmilyen jogsértést nem jelent, amennyiben a felvétel közös beleegyezéssel készült.

„Ha ez egyszeri eset volt (az e-mail küldése9, akkor ez semmilyen jogsértést nem jelent, amennyiben a felvétel közös beleegyezéssel készült.”

Na, itt belekavarodtam. Ha nem közös beleegyezéssel készült akkor azt gyanítom, hogy nem az e-mail küldése a hölgynek a jogsértő, hanem eleve felvétel a készítése - ami akkor is jogsértő, ha nem küldi el a hölgynek. Vagy rosszul gondolom?

Már a kép engedély nélküli elkészítése is jogsértő.

Köszi Béla!

Látni kéne előbb ezt a videót...

efiiiiii! Ne rosszalkodj! ;)

Ha nem egyezett bele a hölgy a felvétel elkészítésébe, akkor már halmazatról van szó: egyrészt az elkészítés, másrészt a felhasználás is jogsértő.

Az felhasználás, ha a felvételen szereplőnek küldi el?

Adatvédelmi szempontból igen. Márpedig ennek elsődlegesen adatvédelmi szempontú a büntetőjogi vetülete is.

És amellett merít ki szexuális élettel kapcsolatos tényállást.

„Adatvédelmi szempontból igen”.

Mármint a személy adatait saját magával szemben is védeni kell?

Hoznál nekem hivatkozást?

Tágan értelmezve az előkeresés, nézegetés - és akkor a küldözgetés is - adatkezelés.

Nem, saját magával szemben nyilván nem. De itt a felvételen más is szerepel, ez a hangsúlyos.

Az Infotv. 3. § 9. pontja szerint:

"az alkalmazott eljárástól függetlenül az adaton végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így különösen gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, lekérdezése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adat további felhasználásának megakadályozása, fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (pl. ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése;"

Egyébként pedig a felvétel bármilyen felhasználása tárgyi esetben - a meghatározott esetkörön belül - akkor jogellenes, ha már a felvétel elékszítése is az volt.

Jogellenesen kezelt adattal kapcsolatos valamennyi adatkezelési művelet - jogalap hiányában - jogellenes.

Ezért, ha a felvétel jogellenesen készült, akkor mindegy, hogy ki kinek küldi azt, a cselekmény jogellenes lesz.

Tehát egy jogszerűtlenül készült felvételt jgoszerűen továbbítani nem lehet.

Ez alól az lenne kivétel, ha hatósági eljárásban való felhasználására kerülne sor, mert azzal máris keletkezne az adatkezelést megalapozó jogalap.

"Egyébként pedig a felvétel bármilyen felhasználása tárgyi esetben - a meghatározott esetkörön belül - akkor jogellenes, ha már a felvétel elékszítése is az volt."

Azért ezt nem értem: ha a nő mondjuk hozzájárult is a felvétel elkészítéséhez, a további adatkezelési műveletekhez pedig nem, és a fasz(i) kitolja a netre az jogellenes, hiába is készül jogosan.

KBS: és hogyan lehet bizonyítani hogy nem járult hozzá a felvételhez? (pl. megnézni, hogy hogy viselkedik a felvételen - pl. belenéz sexin a kamerába.... ????

Itt arról volt szó, hogy elküldte az illetőnek e-mailben, nem?

Mert azért eközött és a nyilvánosságra hozatal - pl. fájlmegosztóra feltölti nyilvános linkkel, Facebook-oldalán közzéteszi - van különbség és az nyílván jogellenes és bűncselekmény is.

Ha a további adatkezelési műveletek ellen külön tiltakozási joga van, de az alapvetően csak személyiségi jogot sért és amennyiben az adatkezelő a tiltakozást jogtalanul utasítja el és nem teszi meg a szükséges intézkedést, egyrészt a NAIH-hoz lehet fordulni, illetve

Ha ez jelentős érdeksérelemet is okoz vagyon haszonszerzésre is irányul, akkor már Btk. 219. § (1) bek. szerint pönalizált, azaz személyes adattal visszaélés vétségét is megvalósítja.

Alapvetően azt kell vélelmezni valamennyi adatkezelésre vonatkozóan, hogy az érintett nem járult hozzá. A hozzájárulás tényét az adatkezelő tartozik bizonyítani. Ilyen érzékeny tartalmú felvétel kezelését pedig a GDPR elsődlegesen és főszabályként tiltja egyébként és kivételesen, kizárólag az érintett kifejezett beleegyezése mellett engedi kezelni, kizárólag ahhoz kötötten és azzal összhangban, ezen túllépni csak jogos érdekre hivatkozva lehetne (pl. bűncselekményt, az adatkezelő sérelmére megvalósult jogsértést akar vele bizonyítani hatósági eljárásban)

• A további adatkezelési műveletek ellen... (nincs ha a mondat elején helyesen...
• egyrészt a NAIH-hoz lehet fordulni bejelentéssel, illetve kérelemmel, valamint személyes adatai védelméhez és képmáshoz fűződő személyiségi jogainak megsértése és a személyes adatokkal kapcsolatos jogszabályi joga érvényre juttatása érdekében a bírósághoz is lehet fordulni.

Utóbbi per törvényszéki hatáskörbe tartozik, a törvényszék elsőfokú hatáskörébe tartozó eljárásban a jogi képviselet kötelező, tehát a keresetlevelet is ügyvéd útján és ellenjegyzésével kell beadni, egyébként a keresetlevelet visszautasítják (érdemi vizsgálat nélkül elutasítják).

Az arra rászorult személy a lakóhelye, tartózkodási helye,illetve munkavégzésének helye szerint illetékes megyei kormányhivatal Igazságügyi Osztályától - az erre rendszeresített nyomtatványon - pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezését kérheti. Ez kétféle támogatásból áll: az ún. peren kívüliből (kerestlevél szerkesztése és ellenjegyzése pl.), illetve a peresből (perbeli képviselet ellátása: előkészítő iratok elkészítése, tárgyalásokon részvétel, fellebbezési eljárásban való képviselet, fellebbezés megírésa stb.).

KÜlönösen rászorultnak tekintendő az a személy, aki perében a jogi képviselet kötelező.

„és hogyan lehet bizonyítani hogy nem járult hozzá a felvételhez?”
Azt elég állítani.