Azt írod, van ügyvéded...

www.kbs-ugyved.hu

A bontóper lezajlott, de a vagyoni 2018 őszi beadás után, a javítások miatt idén májusban fogadták be bíróságon... A másik fél kihasználta a 45 napot és kért még 45 napot, mert meg akart egyezni. Sajnos megkapta de semmilyen egyeztető tevékenység nem történt.
Még időpont nincs az első tárgyalásra sem. A közös házból azért jöttem el, mert a gyerekek előtt folyamatos veszekedések voltak. Az eljövetelem előtt már külön szobában is aludtam, mert nem tudtam elviselni azt a negatív légkört.
Elköltözésem után nem akart beengedni a közös lakásba, ha visszamentem, akkor veszekedett, ott állt mögöttem, számonkért hogy mit és miért csinálok és felszólított a távozásra.

Az 1/2 1/2 tulajdonú közös ingatlan postaládáját lecserélte és nem adott kulcsot nekem. A gyerekeken keresztül érdeklődöm, hogy jött e valami levelem.
Sokszor előfordul, hogy csak két hét múlva értesülök egy hivatalos irat értesítőjéről.

Jeleztem neki és a bontóperben is leírtam a fenti dolgokat.

A másik dolog, hogy a nem hajlandó beszélni a vagyoni megállapodásról, hanem az ügyvédjére hivatkozik, hogy vele lehet tárgyalni. A képviselője az én ügyvédem levélére válaszol, de nem a megegyezésre törekedik, hanem az idő húzására már lassan négy éve. Nem volt bírói egyesség a lakáshasználatról, ráadásul fizetem a lakás hitelének a felét. A volt feleségem a közműveket sem irattatja át a saját nevére, hanem az én nevemre jönnek a közüzemi számlák.

Kérdések:
van-e értelme birtokvédelemnek a postaládával kapcsolatban, ha ezek a dolgok közel négy éve folyamatosan zajlanak?

kért hosszabbítást a megegyezésre hivatkozással, de nem történt semmi egyeztetés. Ezt figyelembe veszi a bíróság?

Azt állítják, hogy nem jár se lakás- és többlethasználati díj, azért mert eljöttem, habár a PK 279. szerint járna. mi az aktuális döntési gyakorlat?

A per elhúzásának az egyik oka és célja lehet, hogy addig fizetem én is a hitel felét és idegileg és anyagilag akarnak ellehetetleníteni. Eddig már 2 millió forintot fizettem, mint adós.

A lakáshitel rám eső kamatai összegét is be lehet számítani a vagyoni mérlegbe?

Válaszokat előre is nagyon szépen köszönöm

A bíróság, ahol a vagyonmegosztás folyik le tudja állítani a végrehajtást, de kérni kell. Ügyvédi segítségre lesz szükséged.

Nincs ügyvéded?

www.kbs-ugyved.hu

Elváltam, férjem vett egy családi házat, ahol jelenleg is él. Én maradtam a közös ingatlanban, ezért ő lakáshasználati pert indított és meg is nyerte. Visszamenőleg elég busás összeget követel amit tőlem havonta vonnak a nyugdíjamból. A bankszámlákról az összes pénz nála van /milliók, bizonyítható/ és most beadta végrehajtani a lakáshasználati díjat. Jelenleg folyamatban van a vagyonmegosztás, ő mégis árverezteti egy másik közös ingatlanunkat. Kérdésem az lenne, hogy ez jogszerű - e, mármint hogy folyamatban lévő vagyonmegosztás alatt árvereztet? Nem a vagyonmegosztás megszüntetése miatti árverés lesz. Ha mégis jogszerű, hogyan tudom megvásárolni újra a saját részem? Részt kell vennem az árverésen, vagy ha kifizetem a kikiáltási árat az elég?
Válaszukat előre is köszönöm!

Úgy értettem, hogy olyan van, hogy az egyik hibájából kell válni - de nem számít.

Olyan értelemben hogy "a férjem hibájából mondják ki a válást" olyan persze nem létezik.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

1. Nem nincs különbség, hanem egyszerűen nincs ilyen.

www.kbs-ugyved.hu

csutkarozi,

1. Nincs különbség, nem számít.
2. Az életközösség megszűnéséig a közös vagyon része - ha nem került rá különvagyoni összeg.
3. Nem lehet jósolni, minden eset más. A bíróság az összes körülményt mérlegeli. A jövedelemmel rendelkező nagykorú gyereknek csak nagyon indokolt esetben, a másiknak valamennyit talán megítélnek. Sokmindentől függ.
4. Hát azt végképp lehetetlen megjósolni.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

transylvania,

„Ptk. 4:35.§(1) A törvényes vagyonjogi rendszer az életközösség kezdetétől hatályosul akkor is, ha a házastársak a házasságkötés előtt élettársakként éltek együtt. A házasság megkötésével az életközösség létrejöttét vélelmezni kell.”

A kilenc év életközösség alatt szerzett közös vagyon fele illeti meg a feleséget.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

Tisztelt Szakértő Fórumozók!

A következő családjogi-vagyonjogi kérdéssel fordulok hozzátok: adott egy férfi és egy nő, akik 4 éven keresztül élettársi kapcsolatban éltek. Ez idő alatt a férfi kizárólag saját vagyonából szerzett ingatlanban laktak. Eddig talán egyszerű a helyzet, de ezután házasságot kötöttek, amely további 5 éven át tartott. A - most már - feleség ez idő alatt nem dolgozott, tehát továbbra sem járult a vagyon szaporításához. A házasság 5 év (és egy közös gyermek) után végérvényesen és helyrehozhatatlanul megromlott és a válás mellett döntöttek.

Kérdés, hogy ebben a helyzetben tarthat-e igényt bármire a feleség (hiszen minden a férj különvagyonából származott, már az élettársi kapcsolat előtt és a házasság fennállása alatt is), ha pedig igen, vajon milyen arányban?

Segítségeteket előre is köszönöm.

Tisztelt Ügyvédek!
27 év házasság után válni készülünk. Férjem hibájából.
Egy családi házunk van, tartozásunk, hitelünk nincs. bankszámlánk közös. Két gyerek van. Egyik egy év kihagyás kezdte most újra az egyetemet önköltségesen, a kisebbik most kezdte szintén önköltségesen. Pár kérdésem lenne, amit nem látok tisztán:

1. Az én szempontomból hogy járok jobban? ha a férjem hibájából mondják ki a válást, vagy közös megegyezés? egyáltalán van különbség még?
2. Közös bankszámlát hogy kezeli ilyenkor a bíróság? Annak is fele-fele a házastársi közösség megszűnéséig? Nekem sajnos jóval alacsonyabb a jövedelmem mint a férjemnek.
3. Mindkét gyerek nagykorú, bár egyetemisták. A nagyobbiknak nem is volt folyamatos a tanuló viszonya, mert kihagyott egy évet. Neki van bejelentett vállakkozása is, amivel pénz keres. Ebben az esetben, hogy önköltségesre járnak mit ítélne meg a bíróság tartásdíj címén? Mire kötelezhetem a férjem ?
4. ha nem tudunk megyegyezni egymással, mit döntene a fentiekben a bíróság?

Köszönöm előre is a válaszukat.
Üdvözlettel
Monika

Na, ez az ami egy házasságban pont nem számít.

www.kbs-ugyved.hu

drbjozsef,

Okés. További kérdés:

"A" ember keres 600k-t, "B" ember keres 120at.

"A" ember külföldön dolgozik, havi 1 hetet van itthon, havonta utal 300k-t "B" embernek.

A példa kedvéért legyen kerek 10 évről szó.

1. "B" ember kapott a 10 év alatt 36 millió forintot "A" embertől, valamint keresett ezalatt 14.4 milliót, megtakarított pénze mégsincs semmi, a házra nem fordított felújításra szinte semmit.
2. "A" embernek van mondjuk megtakarított 20 milliója. Na már most, tegyük fel, hogy bírósági úton történik a vagyonmegosztás, ekkor "B" ember igényelheti még "A"ember megtakarított 20milliójának a felét?
3. "B" emberhez került ugye így a közös vagyonközösség fizetéséből havi 420k, "A" emberhez havi 300k. Visszamenőleg ezt figyelembe veszi az eljárás? Ezen terminológia alapján, ha az egyszerű matekpéldában nézem, "B" embernek nem kellett volna a fizetésének felét átadni "A" embernek?
4. Az hogy eltitkolta a törlesztő csökkenését, ám továbbra is elfogadta az eredeti összeget, nem sérti meg a jóhiszeműség elvét?
5. Direkt hagytam ki a nemeket a példából, bár tudom, hogy a bíróság hajlamos az egyik irányba dőlni, persze cáfoljatok meg ha tévedek.

Ltamas,

A vagyonközösség ideje alatt mindegy ki mennyit keresett és mit hova utalt, közös vagyonszerzők.

Az ingatlan értékének fele megilleti, de például az életközösség megszűnése után a közös ingatlanra csak az egyik fél által költött összegek (pl. a hitel törlesztése) is elszámolandók.

Ha nincs megegyezés, csak a per marad.

(Szerintem a 4:60§ _önmagában_ ellentmondónak tűnik, de nem az, mert a második mondat másik helyzetre kifejtés. Az első mondat úgy értendő, hogy az életközösség megszűnésekor elszámolnak, kalap kabát, ez lenne az alap, és értelemszerű. A második mondat a "DE HA NEM,..." értelmű.)

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

Ha csak ez a kérdés, akkor a közös tulajdon megszüntetése körében az 1/2 arányban tulajdonos az aktuális forgalmi érték felére tarthat igényt.

www.kbs-ugyved.hu

„Milyen összeg?”

Bocsánat, jogos. A ház értékére gondoltam, és az ez alapján édesanyámat "illető" összegr.
Erre hoztam fel a 4.60as paragrafust.

„Kérdésem az lenne, hogy az ingatlan értékének mikori állapotát kellene figyelembe venni az összeg meghatározásánál?”
Milyen összeg?

www.kbs-ugyved.hu

Sziasztok!

Lehet, hogy már sokat feltett kérdés de leírnék egy helyzetet:

Szüleim 2003 júliusában házasodtak össze, 2005-ben vásároltak egy ingatlant, melynek értéke 13.5 millió ft volt. 2 millió ft-ot apai nagymamám ajándékozott, 6 millió ft jelzáloghitelt pedig felvettek szüleim. 2014 novemberében megszűnt az életközösség. A köztes időszakban bizonyíthatóan minden terhet édesapám állt (hitel, tetőfelújítás, festés, egyéb belső felújítások). A fizetésének legalább a fele minden hónapban édesanyámnak lett utalva 2003-tól 2014-ig fixen. (ez 250-300k-t jelent) Az életközösség megszűnése után is bizonyíthatóan a törlesztőrészletet apukám fizette egészen 2019 januárig, ekkor derült ki, hogy a törlesztőrészlet majdnem a felére a csökkent, melyről édesanyám nem szólt, így édesapám hónapokig többet utalt. Több sikertelen próbálkozás is volt közös megegyezésre, de a felajánlott összeget édesanyám nem hajlandó elfogadni. Az eladás nem opció. Édesapám közös megegyezést szeretne, külföldön való tartózkodása miatt a pereskedést szeretné elkerülni. Kérdésem az lenne, hogy az ingatlan értékének mikori állapotát kellene figyelembe venni az összeg meghatározásánál? A közös megegyezésre való törekvés még jóval az ingatlanpiac berobbanása előtt megkezdődött. Édesanyám jelenlegi ingatlanpiaci helyzetre hivatkozva úgy gondolja, őt 10-15 millió forint illeti, tudom, hogy ez összetettebb kérdés, de tapasztalat alapján vajon mi az az összeg amit reálisan kaphatna?

Sajnos nekem a ptk 4:60§ (1) két mondata, önmaguk ellentmondásának tűnik.

Előre is köszönöm a válaszokat!

Attila_

„Erre a kérdésemre valami megoldás létezik?”
Persze. Meg kell csinálni a vagyonmegosztást.

„a hiteltörlesztést hogyan tudom rajta behajtani?”
Fizetési felszólítással, fizetési meghagyással, perben, ebben a sorrendben. Ha szükséges lesz.

„Hogyan tudom a vagyonmegosztást megszüntetni?”
Azt mondtad, nincs vagyonmegosztás. Ami nincs, azt nem lehet megszüntetni.
Ha a vagyonközösséget akarod megszüntetni, akkor azt tehetitek közös megegyezéssel peren kívül (szerződéssel, ügyvéd vagy közjegyző előtt), vagy per indításával.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

Tisztelt Ügyvédek!
Erre a kérdésemre valami megoldás létezik?

Az alábbi problémámat szeretném megoldani.
2015- ben elváltam, de a vagyonmegosztásban nem tudtunk megegyezni a volt feleségemmel(ő egyszerűen nem hajlandó erre).Jelenleg kettőnknek van egy kisvárosi lakásunk és egy nyaralónk a Balatonnál.
Használati jogban állapodtunk meg, ő használhatja a lakást én pedig a nyaralót.
Értékben kb azonosak, de a nyaraló még 2025-ig hitellel terhelt (és nincs befejezve) amit én fizetek(ez sajnos havi 100e).
A nyaralót be szeretném fejezni, hogy használni tudjam rendesen, de azzal a saját pénzemből megnövelem az értékét.
A kérdéseim: a hiteltörlesztést hogyan tudom rajta behajtani? Hogyan tudom a vagyonmegosztást megszüntetni?
Előre is köszönöm a választ.
Attila

Parfüm,

Ha egy része abból az összegből ment, amit örököltél, akkor az is különvagyonod, a többit kell osztani, meg a hitelt is persze. Már ha kellően bizonyítható, hogy konkrétan abból a pénzből történt a vételár kifizetése.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

Egész pontosan örököltem,és mellé hitel lett felvéve úgy sikerült ebbe a lakásba beköltöznünk.
Elég komplikált,de holnap már okosabbak leszünk mert intézett ügyvédhez időpontot.
Igen fél lakás és a testvérem is bele van keverve,sőt anyámnak holtig tartó haszonélvezeti joga.
Nem egyszerű.Minden estere köszönöm a visszajelzéseket.
Még majd jelentkezem,mi a fejleménye a történetnek

Tisztelt Ügyvédek!

Az alábbi problémámat szeretném megoldani.
2015- ben elváltam, de a vagyonmegosztásban nem tudtunk megegyezni a volt feleségemmel(ő egyszerűen nem hajlandó erre).Jelenleg kettőnknek van egy kisvárosi lakásunk és egy nyaralónk a Balatonnál.
Használati jogban állapodtunk meg, ő használhatja a lakást én pedig a nyaralót.
Értékben kb azonosak, de a nyaraló még 2025-ig hitellel terhelt (és nincs befejezve) amit én fizetek(ez sajnos havi 100e).
A nyaralót be szeretném fejezni, hogy használni tudjam rendesen, de azzal a saját pénzemből megnövelem az értékét.
A kérdéseim: a hiteltörlesztést hogyan tudom rajta behajtani? Hogyan tudom a vagyonmegosztást megszüntetni?
Előre is köszönöm a választ.
Attila

Parfüm,

És melyik lakásból?
Mármint melyikre gondolsz, hogy miből követelhet?

Amit örököltél, az a különvagyonod, abból semmit.
Amiben laktok, annak akkor a felét követelheti, hiszen közösen fizettétek a hitelt, illetve, Te meg követelheted, hogy az életközösségetek megszakadása után általad egyedül fizetett részletek felét fizesse meg neked.

De mivel ebbe a testvéred is bele van keverve, nem lesz egy ilyen sima ügy, de az elv az ez.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

Dàniel888888

A közös tulajdon megszüntetéséig lesz ott kizárólagos használata. Viszont a dolog hátulütője az, hogy a bent lakó gyerek miatt csak a lakott / részben lakott forgalmi érték rád eső részét fogod megkapni.

Hozzájutni pedig úgy tudsz, ha megegyeztek, vagy elindítod a vagyonjogi pert.

Ügyvéd / Lawyer / Abogado - Budapest

tarczayaron@freemail.hu

http://biroigyakorlat.blog.hu/
http://members.upcweb.hu//tarczay/