Ismerjük mi azt az ítéletet? (Vagy végzést.)

www.kbs-ugyved.hu

Üdvözlöm,
2018-ban elváltam. Azóta is van egy közös lakáshitelünk, egy 50/50%-os tulajdonjogunk ugyan abban a házban. Itt ő lakik, ő is fizeti. A válásban úgy van írva, hogy közös a használat és ha kiváltod engem, akkor a nevére kerül az egész. A volt férjem ragaszkodik a házhoz, ígéri, hogy kivált. Ez már a válás óta húzódik.
A kérdésem az lenne, hogy van e mód arra, hogy ezt a dolgot sietessük, kényszerítsük?
Előre is köszönöm.

„Az lenne a kérdésem hogy válás esetén is az enyém marad a fele, vagy pedig nem.?”
Ezt a kérdést a férjednek tedd fel. (Bár azért van egy tippem, hogy mit fog mondani. Kb. azt, amit a parádi pap...)

A másik kérdésnél nem világos, kinek az örökségéről beszélsz.

www.kbs-ugyved.hu

Jó napot.
Információt szeretnék kérni.
2017ben házasodtak. Akkor egy olyan házban éltünk férjemmel bejelentve, mely anyósom nevén volt de férjem apja után örökölt pénzből vásárolt meg 2014ben (2015ben ismerkedtünk meg).
Szóval ez a ház anyós nevére került. Mi 2018ban eladtuk az ő beleegyezésével, a vevő a pénz nagyrészét férjemnek utalta, ebből a pénzből vettünk egy külterületi házat mely papíron legelő tehát a ház nincs bejegyezve. A fele az én nevemre, felé férjem nevére került.
Az lenne a kérdésem hogy válás esetén is az enyém marad a fele, vagy pedig nem.?
Illetve tavaly januárban örökölt pénzéből vásárolt felszerelések, tárgyak, ház újításra vásárolt anyag közös vagy sem, ha én azt örökségből vettem, viszont erre igazolásom nincs, mert számlámról leemelt pénzekből vásároltam.
Válaszát előre is köszönöm.

Daniel2017,

Ez nem határozható meg látatlanban.

A 2016-os ház feltehetőleg (ez sem biztos) a különvagyonodnak számít. Ha házasság alatt vettétek az újat, akkor nincs olyan, hogy te fizeted meg ő fizette. A közös vagyon terhére szereztétek, mindegy melyikőtök mennyit keresett. A "te fizetted" gondolom úgy érted, hogy az eladott házad értékét beleforgattad. Ez esetben nagyon durván azt lehet mondani, hogy a Te különvagyoni régi házad értéke teljes egészében neked jár, és a többit felezitek. De ezt rengeteg más dolog is módosíthatja (pl. a régi házra költött összegek a házasság alatt, vagy az ingatlanárak változása), és a főszabály az, hogy nem lehet egyes vagyonelemet kiemelni, vagyis nem csak ezt a házat vizsgálják vagyonmegosztáskor, hanem az egész házastársi vagyont, mindenestül.

Annyi biztos, hogy hiába vagy 1/1 tulajdonos, a férjed bizonyosan részben ingatlan nyilvántartáson kívüli tulajdonosnak számít. Hogy mekkora részben, azt minden más, általunk nem ismert körülmény határozza meg.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

Üdvözlet!

2016-ban házasodtam össze férjemmel, akkor az én házamban laktunk aminek én voltam a tulaja.
Idén eladtam a házamat és vettem egy másikat.
A mostani ház árának 2/3-át én fizettem az 1/3-át pedig a férjem. A tulajdoni lapon 1/1-ben én vagyok bejegyezve.

A kérdésem a következő lenne:
Egy esetleges válas során kit, mennyi illet meg a ház áraból?

A válaszokat előre is köszönöm!

Ha a felépítmény nem szerepel a szerződésben - ha jól értelek, eleve utána épült -, és azt nem igazolhatóan a saját különvagyonából építette, akkor abból minden bizonnyal jár neked.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

Sziasztok.

Ügyvédnél nem jártam még, egyenlőre csak érdeklődöm mert sajnos a válás gondolata forog a fejemben egyre inkább.
Na szóval a lényeg annyi, hogy 13 éve vagyunk házasok. Annak idején készült egy házassági szerződés amibe bele lett foglalva, hogy neki volt 2 millió forintja, egy telke(erre épült a házunk), egy autója (nem nagy értékű) ami azóta már nincs is meg. Felépült a ház, ami automatikusan az ő nevére került mivel övé volt a telek, azóta is az ő nevén van. Persze minden veszekedés alkalmával megkapod, hogy csak ő a valaki, én vihetem a cuccom és mehetek mert övé az egész ház,nekem nem jár egy fillér sem. Szerintem azért ez nem teljesen így van.
Szerintetek, hogy van ez pontosan?

Azt írod, van ügyvéded...

www.kbs-ugyved.hu

A bontóper lezajlott, de a vagyoni 2018 őszi beadás után, a javítások miatt idén májusban fogadták be bíróságon... A másik fél kihasználta a 45 napot és kért még 45 napot, mert meg akart egyezni. Sajnos megkapta de semmilyen egyeztető tevékenység nem történt.
Még időpont nincs az első tárgyalásra sem. A közös házból azért jöttem el, mert a gyerekek előtt folyamatos veszekedések voltak. Az eljövetelem előtt már külön szobában is aludtam, mert nem tudtam elviselni azt a negatív légkört.
Elköltözésem után nem akart beengedni a közös lakásba, ha visszamentem, akkor veszekedett, ott állt mögöttem, számonkért hogy mit és miért csinálok és felszólított a távozásra.

Az 1/2 1/2 tulajdonú közös ingatlan postaládáját lecserélte és nem adott kulcsot nekem. A gyerekeken keresztül érdeklődöm, hogy jött e valami levelem.
Sokszor előfordul, hogy csak két hét múlva értesülök egy hivatalos irat értesítőjéről.

Jeleztem neki és a bontóperben is leírtam a fenti dolgokat.

A másik dolog, hogy a nem hajlandó beszélni a vagyoni megállapodásról, hanem az ügyvédjére hivatkozik, hogy vele lehet tárgyalni. A képviselője az én ügyvédem levélére válaszol, de nem a megegyezésre törekedik, hanem az idő húzására már lassan négy éve. Nem volt bírói egyesség a lakáshasználatról, ráadásul fizetem a lakás hitelének a felét. A volt feleségem a közműveket sem irattatja át a saját nevére, hanem az én nevemre jönnek a közüzemi számlák.

Kérdések:
van-e értelme birtokvédelemnek a postaládával kapcsolatban, ha ezek a dolgok közel négy éve folyamatosan zajlanak?

kért hosszabbítást a megegyezésre hivatkozással, de nem történt semmi egyeztetés. Ezt figyelembe veszi a bíróság?

Azt állítják, hogy nem jár se lakás- és többlethasználati díj, azért mert eljöttem, habár a PK 279. szerint járna. mi az aktuális döntési gyakorlat?

A per elhúzásának az egyik oka és célja lehet, hogy addig fizetem én is a hitel felét és idegileg és anyagilag akarnak ellehetetleníteni. Eddig már 2 millió forintot fizettem, mint adós.

A lakáshitel rám eső kamatai összegét is be lehet számítani a vagyoni mérlegbe?

Válaszokat előre is nagyon szépen köszönöm

A bíróság, ahol a vagyonmegosztás folyik le tudja állítani a végrehajtást, de kérni kell. Ügyvédi segítségre lesz szükséged.

Nincs ügyvéded?

www.kbs-ugyved.hu

Elváltam, férjem vett egy családi házat, ahol jelenleg is él. Én maradtam a közös ingatlanban, ezért ő lakáshasználati pert indított és meg is nyerte. Visszamenőleg elég busás összeget követel amit tőlem havonta vonnak a nyugdíjamból. A bankszámlákról az összes pénz nála van /milliók, bizonyítható/ és most beadta végrehajtani a lakáshasználati díjat. Jelenleg folyamatban van a vagyonmegosztás, ő mégis árverezteti egy másik közös ingatlanunkat. Kérdésem az lenne, hogy ez jogszerű - e, mármint hogy folyamatban lévő vagyonmegosztás alatt árvereztet? Nem a vagyonmegosztás megszüntetése miatti árverés lesz. Ha mégis jogszerű, hogyan tudom megvásárolni újra a saját részem? Részt kell vennem az árverésen, vagy ha kifizetem a kikiáltási árat az elég?
Válaszukat előre is köszönöm!

Úgy értettem, hogy olyan van, hogy az egyik hibájából kell válni - de nem számít.

Olyan értelemben hogy "a férjem hibájából mondják ki a válást" olyan persze nem létezik.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

1. Nem nincs különbség, hanem egyszerűen nincs ilyen.

www.kbs-ugyved.hu

csutkarozi,

1. Nincs különbség, nem számít.
2. Az életközösség megszűnéséig a közös vagyon része - ha nem került rá különvagyoni összeg.
3. Nem lehet jósolni, minden eset más. A bíróság az összes körülményt mérlegeli. A jövedelemmel rendelkező nagykorú gyereknek csak nagyon indokolt esetben, a másiknak valamennyit talán megítélnek. Sokmindentől függ.
4. Hát azt végképp lehetetlen megjósolni.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

transylvania,

„Ptk. 4:35.§(1) A törvényes vagyonjogi rendszer az életközösség kezdetétől hatályosul akkor is, ha a házastársak a házasságkötés előtt élettársakként éltek együtt. A házasság megkötésével az életközösség létrejöttét vélelmezni kell.”

A kilenc év életközösség alatt szerzett közös vagyon fele illeti meg a feleséget.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

Tisztelt Szakértő Fórumozók!

A következő családjogi-vagyonjogi kérdéssel fordulok hozzátok: adott egy férfi és egy nő, akik 4 éven keresztül élettársi kapcsolatban éltek. Ez idő alatt a férfi kizárólag saját vagyonából szerzett ingatlanban laktak. Eddig talán egyszerű a helyzet, de ezután házasságot kötöttek, amely további 5 éven át tartott. A - most már - feleség ez idő alatt nem dolgozott, tehát továbbra sem járult a vagyon szaporításához. A házasság 5 év (és egy közös gyermek) után végérvényesen és helyrehozhatatlanul megromlott és a válás mellett döntöttek.

Kérdés, hogy ebben a helyzetben tarthat-e igényt bármire a feleség (hiszen minden a férj különvagyonából származott, már az élettársi kapcsolat előtt és a házasság fennállása alatt is), ha pedig igen, vajon milyen arányban?

Segítségeteket előre is köszönöm.

Tisztelt Ügyvédek!
27 év házasság után válni készülünk. Férjem hibájából.
Egy családi házunk van, tartozásunk, hitelünk nincs. bankszámlánk közös. Két gyerek van. Egyik egy év kihagyás kezdte most újra az egyetemet önköltségesen, a kisebbik most kezdte szintén önköltségesen. Pár kérdésem lenne, amit nem látok tisztán:

1. Az én szempontomból hogy járok jobban? ha a férjem hibájából mondják ki a válást, vagy közös megegyezés? egyáltalán van különbség még?
2. Közös bankszámlát hogy kezeli ilyenkor a bíróság? Annak is fele-fele a házastársi közösség megszűnéséig? Nekem sajnos jóval alacsonyabb a jövedelmem mint a férjemnek.
3. Mindkét gyerek nagykorú, bár egyetemisták. A nagyobbiknak nem is volt folyamatos a tanuló viszonya, mert kihagyott egy évet. Neki van bejelentett vállakkozása is, amivel pénz keres. Ebben az esetben, hogy önköltségesre járnak mit ítélne meg a bíróság tartásdíj címén? Mire kötelezhetem a férjem ?
4. ha nem tudunk megyegyezni egymással, mit döntene a fentiekben a bíróság?

Köszönöm előre is a válaszukat.
Üdvözlettel
Monika

Na, ez az ami egy házasságban pont nem számít.

www.kbs-ugyved.hu

drbjozsef,

Okés. További kérdés:

"A" ember keres 600k-t, "B" ember keres 120at.

"A" ember külföldön dolgozik, havi 1 hetet van itthon, havonta utal 300k-t "B" embernek.

A példa kedvéért legyen kerek 10 évről szó.

1. "B" ember kapott a 10 év alatt 36 millió forintot "A" embertől, valamint keresett ezalatt 14.4 milliót, megtakarított pénze mégsincs semmi, a házra nem fordított felújításra szinte semmit.
2. "A" embernek van mondjuk megtakarított 20 milliója. Na már most, tegyük fel, hogy bírósági úton történik a vagyonmegosztás, ekkor "B" ember igényelheti még "A"ember megtakarított 20milliójának a felét?
3. "B" emberhez került ugye így a közös vagyonközösség fizetéséből havi 420k, "A" emberhez havi 300k. Visszamenőleg ezt figyelembe veszi az eljárás? Ezen terminológia alapján, ha az egyszerű matekpéldában nézem, "B" embernek nem kellett volna a fizetésének felét átadni "A" embernek?
4. Az hogy eltitkolta a törlesztő csökkenését, ám továbbra is elfogadta az eredeti összeget, nem sérti meg a jóhiszeműség elvét?
5. Direkt hagytam ki a nemeket a példából, bár tudom, hogy a bíróság hajlamos az egyik irányba dőlni, persze cáfoljatok meg ha tévedek.

Ltamas,

A vagyonközösség ideje alatt mindegy ki mennyit keresett és mit hova utalt, közös vagyonszerzők.

Az ingatlan értékének fele megilleti, de például az életközösség megszűnése után a közös ingatlanra csak az egyik fél által költött összegek (pl. a hitel törlesztése) is elszámolandók.

Ha nincs megegyezés, csak a per marad.

(Szerintem a 4:60§ _önmagában_ ellentmondónak tűnik, de nem az, mert a második mondat másik helyzetre kifejtés. Az első mondat úgy értendő, hogy az életközösség megszűnésekor elszámolnak, kalap kabát, ez lenne az alap, és értelemszerű. A második mondat a "DE HA NEM,..." értelmű.)

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

Ha csak ez a kérdés, akkor a közös tulajdon megszüntetése körében az 1/2 arányban tulajdonos az aktuális forgalmi érték felére tarthat igényt.

www.kbs-ugyved.hu

„Milyen összeg?”

Bocsánat, jogos. A ház értékére gondoltam, és az ez alapján édesanyámat "illető" összegr.
Erre hoztam fel a 4.60as paragrafust.

„Kérdésem az lenne, hogy az ingatlan értékének mikori állapotát kellene figyelembe venni az összeg meghatározásánál?”
Milyen összeg?

www.kbs-ugyved.hu