Zoltan19,
Mit mond a végzés a közös lakáshasználatról?
Bár mindegy is, ha fel is jogosította lakáshasználatra a te saját tulajdonú ingatlanodban, a közüzemi számlákat természetesen közösen kell fizetnetek, hiszen ő is használja. Kérni kérhetsz tőle. Az amúgy sem tilos.
dr.bjozsef
Köszönöm szépen a gyors választ el olvastam a hat oldalas indoklást most már értem a bíróság döntését.
Az lenne még a kérdésem kérhetek töle pénzt a számlákra ?
Dr.
Szép jó reggelt kívánok !
Szeretnék érdeklődni mit tehetek?Nem rég választott el minket a bíróság 45 napom van hogy ki fízesem a volt feleségemet evel nincs probléma mert ki fízetem. Sajnos ö nem akkar a rezsibe se be szálni fízesek mindent ez volt a válasza mivel egyém a lakás.Ingatlanba található tárgyakra igényt tart pedig azt mondta a bíró úr amivel jött aval távozon. Nem tudom ilyenkor mit tehetnék sok mindent én vettem számlákal igazolni tudom a lakásban található tárgyakat.
Elöre is köszönöm szépen a választ!
Elnézést kérek a hibákért
Lajmantin,
Alapvetően a meglévő vagyont kell megosztani az élettársi kapcsolat megszakadásakor. Ha valaki többször annyi pénzt keresett, akkor főszabály szerint ennyiszer többet kell kapjon belőle, elvileg ennyivel többet rakott bele. Ha emellett még többet költött a közös életre is, azzal nehéz mit kezdeni, leginkább azért, mert nem tartott senki pisztolyt a fejéhez, hogy fizesse, önként és dalolva tette. Miért nem zavarta el dolgozni a párját?
A Ptk. csak ennyit nevesít pluszban :
„6:516.§(2) Az élettársat a vagyonszaporulatból a szerzésben való közreműködése arányában, elsősorban természetben illeti meg részesedés. A háztartásban, a gyermeknevelésben valamint a másik élettárs vállalkozásában végzett munka a szerzésben való közreműködésnek minősül.”
Ezek amelyek nem forintosíthatóak könnyen, de munka, úgyhogy lehet rajta egyezkedni, de erre nincs szabály, legfeljebb kialakult gyakorlat.
De a nyaralásra, meg a kolbászfogyasztásra, meg a ruházkodásra, szóval a "mindennapi" életre nem nagyon lehet számolni.
Lajmantin
„csak a másik fél pénzéből lett újabb ingatlan (az a lakás, amiben éltek, 1/1 a másik fél nevére került), a fiam ingatlanból származó jövedelmét a közös életükre fordították, például lakásfelújítás, nyaralás, autójavítás, stb......a közös élet finanszírozására elköltött pénzt is illene elszámolni”
A közös életre fordított pénznél azért az is számít, hogy a másik fél lakásában laktak együtt mindketten, a nyaraláson mindketten ott voltak valószínűleg, az autót is mindketten használták feltehetően.....szóval ezeket külön választani azért elég nehéz és necces. Te pl. hogy választanád szét úgy, hogy az valóban arányos és igazságos legyen?
Köszönöm. A "mindennapi életre fordított összegek" tekintetében van vita. A másik fél ügyvédje szerint a közösen felélt pénz nem elszámolható, hiába rendkívül aránytalan. A jövedelmi helyzet viszont feketén-fehéren azt mutatja, hogy a fiamnak folyamatosan rendszeres jövedelme volt, a másiknak meg éveken keresztül csak hébe-hóba...
És épp ezért érdekes az, hogy a közös élet finanszírozására elköltött pénzt is illene elszámolni.
Lajmantin,
Ha az a kérdés, akkor az élettársaknak az életközösség megszűnésekor el kell számolniuk egymással, ugyanúgy, mint a házastársaknak váláskor. A különbség, hogy házastársaknál - eltérő megállapodás hiányában - minden szerzemény fele-fele alapon illeti meg a feleket, függetlenül a hozzájárulásuk mértékétől, addig az élettársaknak pont hogy a hozzájárulásuk mértékének arányában kell megosztaniuk a közös vagyont.
Nyilván a legokosabb szépen leülni, megbeszélni, és elrendezni közös megegyezéssel - ha ez nem megy, akkor jó sok pénzért pereskedhetnek is. Sajnos a bizonyíthatóság sokkal könnyebb egy ingatlannál (ott a szerződés), mint a mindennapi életre fordított összegeknél, hiszen ezekről feltételezem nem tett el minden számlát. Persze igazolhatóak a (hivatalos) jövedelmei a feleknek, az számíthat, csak hát ugye a megkeresett pénzből nem következik, hogy azt az adott fél az élettársi életközösségre is költötte. Szóval bonyolult és macerás egy ilyen dolog.
A legjobb, amit tanácsolni tudok, hogy ha nem tudnak megegyezni, akkor keressenek közösen egy független mediátort. Olcsóbb, gyorsabb mindenkinek, és még jó ötleteket is esetleg tud adni a feleknek. Nagyon ne akarjanak pereskedni.
Lajmantin
Attól, hogy újból megkérdezed 4 nap múlva, nem fogsz hamarabb választ kapni rá.
Fiam 2016-tól mostanáig együtt élt az élettársával, most útjaik elválnak. Mindkét fél hozott a közös életükbe ingatlant, de csak a másik fél pénzéből lett újabb ingatlan (az a lakás, amiben éltek, 1/1 a másik fél nevére került), a fiam ingatlanból származó jövedelmét a közös életükre fordították, például lakásfelújítás, nyaralás, autójavítás, stb.
Milyen szabályok érvényesek ez esetben a vagyonmegosztásnál?
Azt hiszem, hagyta magát kihasználni, de ennél konkrétabban nem értek hozzá. Köszönöm.
Fiam 2016-tól mostanáig együtt élt az élettársával, most útjaik elválnak. Mindkét fél hozott a közös életükbe ingatlant, de csak a másik fél pénzéből lett újabb ingatlan (az a lakás, amiben éltek, 1/1 a másik fél nevére került), a fiam ingatlanból származó jövedelmét a közös életükre fordították, például lakásfelújítás, nyaralás, autójavítás, stb.
Milyen szabályok érvényesek ez esetben a vagyonmegosztásnál?
Azt hiszem, hagyta magát kihasználni, de ennél konkrétabban nem értek hozzá. Köszönöm.
drbjozsef, Kovács_Béla_Sándor köszönöm szépen a segítségeteket! Lesz min gondolkodniuk.
Örökös67,
Közös megegyezéssel a felek bármit módosíthatnak. Esetekben, ha az összeg a gond, akkor értelemszerűnek tűnik azt módosítani.
Már ha csak azt akarják korrigálni. Ha a családi kedvezményben is döntenek, akkor a váltott gondozást is érdemes belevenni. Csak hát ha a valósággal ez nem találkozik, akkor bátor dolog az. A "lebukás" esélye kb. zérus, ebben egyetértek KBS-sel, nagyjából ellenőrizhetetlen ez a dolog, csak, ahogy írtam, a felek nézeteltérése esetén lehet belőle probléma.
„akár tartósan - el is térhetnek. És ebbe rajtuk kívül másnak nincs is beleszólása.”
Persze. Csak akkor nem jár a családi kedvezmény.
„bár a valótlan tartalmú nyilatkozatokat te sem szoktad preferálni, ”
Most sem javasoltam. Csak arra a lehetőségre hívtam fel a figyelmet, hogy az egyezségtől a felek egyező akarattal - akár ideiglenesen, akár tartósan - el is térhetnek. És ebbe rajtuk kívül másnak nincs is beleszólása.
„Hát az előzetes megállapodásukra. Módosítsák, közös megegyezéssel.”
drbjozsef, azt gondoltam, hogy azt kell módosítani, de melyik részét? A tartásdíj összegét, vagy valamelyik felételt?
KBS,
„(Ha a szülők megállapodnak a közös szülői felügyeletben és heti váltásos gondoskodásban, ki ellenőrizné, hogy betartják-e? És ha ellenőrizné, akkor mi van? "Most pont nincsenek itt, elcseréltük a heteket.")”
Ha tökeletes az összhang, és nincs és szerintük nem is lesz súrlódás, akkor nyilatkozhatnak arról, ami nem igaz, bár a valótlan tartalmú nyilatkozatokat te sem szoktad preferálni, ha jól emlékszem.
Mindenesetre amint valami nézeteltérés van, rögtön problémává válhat. Igaz, mindkét fél szívni fog, de hát tudjuk, hogy válásnál az a fontos, hogy a másik nagyobbat szívjon, nem az, hogy mindenki kicsit.
Örökös67,
Hát az előzetes megállapodásukra. Módosítsák, közös megegyezéssel.
Kovács_Béla_Sándor gyámügy nem kattanhat erre rá?
(Ha a szülők megállapodnak a közös szülői felügyeletben és heti váltásos gondoskodásban, ki ellenőrizné, hogy betartják-e? És ha ellenőrizné, akkor mi van? "Most pont nincsenek itt, elcseréltük a heteket.")
drbjozsef, akkor milyen szerződésmódosításra gondoltál?
„Újabb kérdés, hogy a váltott gondozás milyen intervallumban érvényesülhet? Akár több éves váltás is lehetséges?”
Szerintem az már túlzás lenne.
A Ptk. nem határoz meg konkrét intervallumot, számot.
A szokásos (héten belül, heti) mellett előfordul extrémebb (havi, kéthavi) megosztás is, ha azt a gyermek életvitelének jellege indokolja, de az ennél hosszabb már nem jellemző. Elvileg kizárt sem, de hogy a bírói gyakorlat mi, azt nem tudom.
A váltott gondozásról nyilatkozni kell a családi kedvezménynél.
„Nos, ez elvileg akkor nem kellene hogy túl bonyolult legyen, ha az asszony nem túl rosszhiszemű. Hiszen elég evidens, hogy ha a férj nem tudja ebben a felállásban egyáltalán érvényesíteni a családi kedvezményt, akkor az ő nettója nem a megállapodás szerinti lesz, és minden további nélkül belemegy egy egyszerű szerződés módosításba.”
Nem rosszindulatú a menyem, megegyezésre törekszik, azt is felajánlotta, hogy véglegesen lemond a gyerektartásról a teljes házrészért cserébe, de ebbe a fiam azért nem akar belemenni, mert a gyerekek elég sűrűn betegek és ha nem tud folyamatosan dolgozni mellettük az exe, nem lesz elég pénzük megélni, szükségük lesz gyerektartásra. Rosszabb eshetőségről nem is beszélve, ha neadjisten az anya lesz beteg.
Milyen szerződésmódosítással lehetne ezt szerinted leginkább megoldani? Csökkenteni a tartásdíjat, vagy megosztani a felügyeleti jogot és váltott gondozást kérni? Azt lehet éves váltásokra kérni, vagy csak heti/havi?
Örökös67,
Így értem.
Nos, ez elvileg akkor nem kellene hogy túl bonyolult legyen, ha az asszony nem túl rosszhiszemű. Hiszen elég evidens, hogy ha a férj nem tudja ebben a felállásban egyáltalán érvényesíteni a családi kedvezményt, akkor az ő nettója nem a megállapodás szerinti lesz, és minden további nélkül belemegy egy egyszerű szerződés módosításba.
Ha nem, akkor keressen egy jó ügyvédet az apa, mert lesz ez még ennél sokkal cifrább is.
„Egyébként nem értem. Ha év végén, egyben igényelte a kedvezményt valaki, akkor addig pont hogy KEVESEBB a nettója, hiszen nem érvényesítik benne év közben a kedvezményt...”
A probléma az, hogy tavalyelőtt, meg idén is egyösszegbeni visszaigénylést kértek, de a tavalyi évre rosszul lett rögzítve (?)(ezt még nem tudom kinek a hibája, még nem látjuk a ténylegesen kitöltött nyilatozatot, de kikértük.) így havonta figyelembe vették. Az előzetes megállapodást pedig a tavalyi év nettója alapján kötötték.
A családi pótlékban is meg tudnak egyezni, simán utalja azt is a fiam, ha ő kapja felét nem "haragválásról" van szó. Újabb kérdés, hogy a váltott gondozás milyen intervallumban érvényesülhet? Akár több éves váltás is lehetséges?